AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK UKRAJNÁNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSA—TÁJÉKOZTATÓ

Fehér Ház | Sajtószóvivői Iroda | 2014. szeptember 18. | Azonnali közzétételre

Az Egyesült Államok szilárd elkötelezettséggel támogatja Ukrajnát, amint az a biztonság és stabilitás megteremtésén, a humanitárius és az újjáépítéssel kapcsolatos szükségletek kielégítésén, demokratikus választások lefolytatásán és alkotmányos reformok véghezvitelén, gazdasági életének helyreállításán és a korrupció leküzdésén dolgozik. Nemzetközi partnereivel, közöttük az IMF-fel együtt az Egyesült Államok elkötelezte magát az ukrán reformprogram támogatása mellett, egyúttal biztosítva, hogy az ukránok megfélemlítés és külső kényszer nélkül dönthessenek saját jövőjükről.

E célkitűzések megvalósítása érdekében az amerikai kormány az idei évben mintegy 291 millió dollár segélyt, továbbá 1 milliárd dollár hitelgaranciát nyújtott Ukrajnának. Ez már magában foglalja azt az 53 millió dolláros új segélycsomagot, amelyet az Obama elnök ma jelentett be. Ebből

  • több mint 7 millió dollárt nemzetközi segélyszervezetekhez fognak irányítani, hogy azok humanitárius segítséget nyújtsanak a válság érintettjeinek Ukrajna keleti részén;
  • 46 millió dollár biztonsági segélyt az ukrán katonaság és határőrség támogatására fordítanak. Ez hozzáadódik az előzőleg már bejelentett 70 millió dolláros biztonsági segélyhez.

Az Elnök egyúttal arra kérte Penny Pritzke amerikai kereskedelmi minisztert, hogy egy amerikai kormányküldöttség élén szeptember 26-27 én utazzon Ukrajnába, és folytassanak megbeszéléseket az ukrán kormány és az üzleti élet vezetőivel az ukrán gazdasági reformtörekvésekről, valamint a kormány részéről szükséges rövid- és középtávú lépésekről, amelyekkel megszilárdíthatja az üzleti környezetet, s a magántőke számára vonzó gazdaságot teremthet.

Az USA kormánya továbbra is azon fog dolgozni a Kongresszussal, hogy újabb lehetőségeket találjanak Ukrajna megsegítésére. A kormányzat például a 2015-ös pénzügyi évre további 45 millió dollárt kért a Kongresszustól. Ezt az összeget az Elnök Európai Megnyugtatási Kezdeményezésére (European Reassurance Initiative) fordítanák, amelynek segítségével Ukrajna saját védelmi kapacitását építhetné, s fokozhatná interoperabilitását az amerikai és nyugati erőkkel.

Az ukrán válsággal kapcsolatos USA segítségnyújtás példái:

Humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés

  • Az amerikai kormány Ukrajnában hozzájárul az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA), és az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA) munkájához.
  • E hozzájárulásokkal azokat az ukrán törekvéseket támogatják, amelyekkel az országon belül lakóhelyük elhagyására kényszerülteknek (internally displaced persons/IDP) igyekeznek megfelelő fogadtatást, valamint—a biztonsági körülmények kedvező alakulása esetén-a lakóhelyükre visszatérést biztosítani, többek között élelmiszert, készpénzt, higiéniai csomagokat, gyógyszereket, valamint háztartási és hideg elleni felszereléseket juttatva nekik. Támogatjuk a nehéz helyzetben lévő donyecki és luhanszki lakosságnak nyújtott sürgősségi tevékenységet, beleértve a tiszta ivóvíz és egyéb ínségenyhítő cikkek beszerzését és szétosztását.
  • Az amerikai kormány közvetlen támogatást is nyújt a válság sújtotta keleti részek gazdasági fellendítéséhez, az infrastruktúra kisebb javításához, valamint a közszolgáltatások helyreállításhoz.

Kapacitásépítés és reformok a biztonsági ágazatban

  • A mai bejelentéssel az Egyesült Államok kormánya kötelezettséget vállalt arra, hogy az ukrán határok jobb megfigyelése és biztosítása, a biztonságosabb és hatékonyabb működés, valamint az ukrán területi integritás megőrzése és érvényesítése érdekében 116 millió dollár értékű berendezéssel és kiképzéssel segíti az ukrán biztonsági erőket. Az ukrán biztonsági erőkhöz többek között a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda, és az állami Határőr Szolgálat tartoznak.
  • A támogatás testvédő páncélzatot, sisakokat, járműveket, éjjellátó és termográf eszközöket, nehéz gépészeti berendezéseket, fejlett rádiókat, járőrhajókat, élelmiszereket, sátrakat, támadólövedékek elleni radarérzékelőket, egyenruhákat és más kapcsolódó cikkeket biztosít.
  • Az USA Európai Parancsnoksága és az amerikai Védelmi Minisztérium civil és katonai szakértőinek vezetésével az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy Ukrajna saját kapacitásának növelésével képessé váljon saját védelmének ellátására, s egyúttal előkészítse a terepet egy hosszabb távú védelmi együttműködés számára. A munkában orvosi tanácsadó csapatok és biztonsági támogató tanácsadó csapatok is részt vesznek.

Nemzeti egység,  demokrácia, emberi jogok és média

  • Az Egyesült Államok pénzzel és személyzettel járult hozzá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Speciális Megfigyelő Missziójához (SMM), amely megfigyelést folytat és napi jelentéseket készít, elsősorban a keleti válságterületeken.
  • A májusi ukrán választások idején a nemzetközi és hazai választási megfigyelőkre, a választási adminisztrációra, a választók felvilágosítására, a választás biztonságára és a független médiára fordították az amerikai támogatást. Az Egyesült Államok hasonlóképpen fogja segíteni az október 26-i előrehozott parlamenti választásokat.
  • Az USA támogatása kiterjed az átfogó ukrán alkotmányos reformok létrehozatalára is, amelyekkel Ukrajna megfelelhet az európai normáknak és megindulhat a decentralizáció folyamata.
  • Az amerikai kormány támogatja a civil szervezeteket abban, hogy kapcsolatba lépjenek a nyilvánossággal, részt vegyenek a kormány reformalkotó folyamatában, s figyelemmel kísérjék és óvják az emberi jogokat.
  • Segítséget nyújt abban, hogy a független médiaorgánumok alkalmasabbakká váljanak az elfogulatlan tájékoztatásra, s hogy Ukrajna minden részén elérhetőbbé váljanak az információk. Október közepén a Broadcasting Board of Governors (BBG) naponta jelentkező, 30 perces hírműsort indít orosz nyelven, ami a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió és az Amerika Hangja közös programja lesz. A hírműsor látható lesz majd az ukrán televízió társcsatornáin, továbbá Litvániában, Lettországban, Észtországban, Moldovában, Grúziában, és esetleg más országokban is. A BBG módot keres arra, hogy a digitális platformokon keresztül az egész világon elérhessék az orosz nyelvű híreket keresők.

Gazdasági stabilizáció, reform és növekedés

  • Ukrajna májusban lezárta annak az 1 milliárd dolláros szuverén kötvénynek a jegyzését, amelyhez az Egyesült Államok nyújtott garanciát. A hitelgarancia útján szerzett bevétel segítségével Ukrajna most új szociális védőprogramot vezet be arra, hogy a nehéz helyzetbe került háztartásokat kompenzálja a növekvő gáz- és fűtési költségek miatt. Ez a lakosság 30 százalékát fogja érinteni. Az amerikai hitelgarancia az Ukrajna számára szükséges források biztosítására irányuló nemzetközi törekvések része volt, amely 27 milliárd dollárhoz juttatja az IMF programját megvalósító Ukrajnát.
  • A márciusi ukrán kományváltást követően az USA kormánya tanácsadókat telepített Ukrajnába, hogy az ukrán Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Bankkal közösen segítsenek a pénzügyi szektor stabilizálásában. Ezek a tanácsadók számos reformhoz kapcsolódó kérdésben– például a banki felügyelet, az állami szektor adósságkezelése, az infrastruktúra finanszírozása és az adózás terén—segítenek.
  • Az amerikai segítség kiterjed az ukrán gazdaság legfontosabb ágazatainak növekedését megalapozó politikai változásokra is. Például olyan reformok végrehajtásában segítünk az ukrán hatóságoknak, amelyekkel növelhető a magánszférából eredő mezőgazdasági beruházás, a gazdálkodók számára elérhetőbbé tehető a hitel és a tőkebefektetés, s egyszerűsíthető az agrárágazat szabályozása.
  • Az Egyesült Államok nemzetközi programokhoz is hozzájárul, többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) könnyebben pénzhez jussanak, s Ukrajna végrehajthassa a nemzetközi befektetők odavonzásához szükséges reformokat.

Energiabiztonság

  • Szakértői csapatot küldünk, hogy segítsenek az ukrán kormánynak a téli energiaszükséglet biztosításában.
  • Az amerikai kormány más nemzetközi donorokkal közösen olyan stratégiák kidolgozásán is dolgozik, amelyek segítségével az ukrán kormány biztosíthatja, hogy az energia-támogatási programok az arra leginkább rászorult lakosokat érintsék,  valamint növelheti az energia végfelhasználói hatékonyságát a háztartásokban és az ipari szektorban is.
  • Támogatjuk az ukránokat saját energiatermelésük növelésében is. Ehhez többek közt technikai segítséget nyújtunk az ukrán nemzeti gáz- és olajtársaság, a Naftogáz átszervezéséhez, s olyan új technológiák bevezetéséhez, amelyekkel növelhető a már működő és az új hagyományos és nem-hagyományos olaj- és gázmezők hozama Ukrajnában.

A kereskedelem diverzifikációja és előmozdítása

  • Az USA kormánya oktatást és technikai segítséget biztosít Ukrajnának, hogy az szakértelemre tegyen szert a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megszabta jogok és kötelezettségek, valamint a WTO élelmiszer-biztonsági előírásainak való megfelelés terén.
  • A kétoldalú kereskedelem és befektetések növelésére, valamint a szellemi tulajdon védelmére irányuló ukrán törekvések támogatására az USA Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala összehívja az Amerikai-Ukrán Kereskedelmi és Befektetési Tanácsot.
  • Az USA támogatja a KKV-k nemzetközi piacra juttatására irányuló erőfeszítéseket is. Az országaink közötti kétoldalú kereskedelem érdekében például egy amerikai-ukrán agrárgazdasági kereskedelmi kirendeltség felállítását is tervezik.

Korrupcióellenesség

  • Az Egyesült Államok szorosan együttműködik az ukrán hatóságokkal és a nemzetközi közösség más tagjaival a lopott vagyonok visszaszerzésében. Ide tartozik a közös vizsgálati tevékenység, valamint a bizonyítékok gyűjtése és feldolgozása.
  • Segítünk az ukrán tisztségviselőknek olyan törvények és rendeletek kialakításában is, amelyek a kormányon belül teremtenek korrupcióellenes intézményeket, s amelyekkel a hatóságok eredményesebben harcolhatnak a korrupció ellen. Az elektronikus kormányzati portál bővítésének és a beszerzési eljárások reformjának támogatása útján segítünk abban, hogy az ukrán hatóságok csökkenthessék a korrupció lehetőségét.
  • A külföldi megvesztegetések megakadályozására és Ukrajna üzleti környezetének javítására irányuló nemzetközi programokhoz is hozzájárulunk, többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül.

Forrás: FACT SHEET: U.S. Support for Ukraine | The White House | Office of the Press Secretary | September 18, 2014 | For Immediate Release

 

Posted in Economic Issues, Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , , , , , | Leave a comment

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EBESZ KÉPVISELETE: MAGYARORSZÁGON FOKOZÓDIK A CIVIL TÁRSADALOM ERŐSZAKOS MEGFÉLEMLÍTÉSE

Kate Byrnes, az  Állandó Tanácsba delegált  helyettes ügyvivő | 2014. szeptember 18.   | az elhangzott beszéd szövege |

Köszönöm, elnök úr.

Három hónappal ezelőtt, június 19-én az Egyesült Államok az Állandó Tanácshoz fordult egy Magyarországon tapasztalható, a magyar civil társadalom és a független média ellen irányuló megfélemlítési kampány ügyében. Sajnálom, hogy ismét erről a témáról kell beszélnem a Tanáccsal.

Mint júniusban mondtuk, a magyar kormány csupán egy nappal az április 6-i választások után azzal vádolt meg emberi jogokkal, átláthatósággal és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó törvényes szervezeteket, hogy „idegen érdekeket szolgálnak”. Röviddel ez után a Miniszterelnöki Hivatal azt állította, hogy az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait monitorozó és értékelő NGO-k az egyik ellenzéki párthoz kötődnek. Szeptember 8-án a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda rendőri razziák sorozatát indította az EGT/Norvég NGO magyarországi támogatási programjáért felelős két NGO ellen. Előzetes figyelmeztetés nélkül, látványosan megfélemlítő módon több mint 30 rendőr lépett az intézmény területére és lefoglalták a szervezet dokumentumait és számítógépeit.

Úgy tűnik, hogy e razziák a bíráló hangok elfojtására és a civil társadalom szabad mozgásterének a korlátozására irányulnak. Az Egyesült Államok ismételten emlékezteti Magyarországot az EBESZ keretében vállalt, az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, a demokráciát és a jogállamiságot illető kötelezettségeire.

Elnök úr, azért vetjük fel ezeket a kérdéseket, hogy aggodalmunkat fejezzük ki az EBESZ elveivel összeegyeztethetetlennek tűnő cselekedetek miatt, s egyúttal párbeszédre ösztönözzünk. Szándékunk szerint a magyar kormányt a továbbiakban is arra fogjuk buzdítani, hogy tartsa magát vállalt kötelezettségeihez, s ezután zaklatás, beavatkozás és megfélemlítés nélkül hagyja működni az NGO-kat. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy a kötelezettségek tiszteletben tartása segíteni fog abban, hogy Magyarország még inkább virágzó, erős és befogadó demokráciává váljon.

Köszönöm, Elnök úr.

Forrás: Intimidation of Civil Society Increasing in Hungary | OSCE Permanent Council | September 18, 2014

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , | 1 Comment

AZ USA A NYUGAT-AFRIKAI EBOLAJÁRVÁNY ELLEN

Obama elnök az ebola megfékezéséről beszél a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) atlantai központjában. (AP fotó/2014/09/16.)

Obama elnök az ebola megfékezéséről beszél a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) atlantai központjában--KLIKK a videóra (AP fotó/2014/09/16.)

DipNote bloggerek | 2014. szeptember 16.

A nyugat-afrikai ebolajárvány kapcsán az atlantai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) járványügyi központba látogató Obama elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelentősen megnöveli  a járvány megfékezésére irányuló nemzetközi törekvésekhez nyújtott hozzájárulását.

Obama elnök arról beszélt, hogy a járvány „egyre gyorsabban és exponenciálisan terjed. Nyugat-Afrikában már több ezren megfertőződtek. Ez a szám igen gyorsan tízezrekre nőhet. Ha most nem állítjuk meg a betegség terjedését, százezrekre rúghat a fertőzöttek száma, ami mindannyiunkra nézve súlyos politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot jelentene. A járvány tehát nem csak a térség biztonságát fenyegeti, de a globális biztonság szempontjából is veszélyessé válhat, ha ezek az országok összeomlanak, ha összeomlik a gazdaságuk, ha pánikba esnek az emberek. Ez akkor is súlyos hatást gyakorol ránk, ha közvetlenül nem kapjuk meg a betegséget.”

Az Elnök elmondása szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritásának tekinti a nyugat-afrikai ebolajárványt és a térséget sújtó humanitárius válságot. Visszaszorítása és leküzdése érdekében társulunk az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi partnerekkel, hogy segítsünk a guineai, libériai, Sierra Leone-i, nigériai és a szenegáli kormánynak.

Obama elnök részletesen kitért arra, hogy az USA hogyan és milyen mértékben növeli a járvány leküzdéséhez nyújtott segítséget. Többek között az USA Afrikai Parancsnoksága felállít egy Egyesített Parancsnokságot a libériai Monroviában. Ez irányító és ellenőrző támogatást biztosít majd a térségben folyó amerikai katonai tevékenységhez, továbbá segít összehangolni az amerikai kormány és a nemzetközi közösség törekvéseit.

Az Egyesült Államok már márciusban, röviddel az első megbetegedésekről szóló hírek napvilágra kerülése után átfogó, kormányközi programot indított a járvány megfékezésére. Ennek keretében pótforrásokat–eddig több mint 175 millió dollárt–biztosítottunk a szövetségi kormányszerveknek a válság kezelésére. Tovább dolgozunk a Kongresszussal azon, hogy az előirányzatok segítségével és átcsoportosításokkal további pótforrásokat biztosítsunk a területen jelentkező igények kielégítéséhez. Lépést tudunk majd tartani a járvány esetleges súlyosbodásával.

Stratégiánk négy fontos célra összpontosít:

• a járvány megfékezése kitörése helyén, Nyugat-Afrikában;

• a járvány másodlagos hatásainak mérséklése, beleértve a térség gazdasági, társadalmi és politikai életére tett káros hatások enyhítését;

• a nemzetközi közösség szélesebb körű bevonása és a törekvések összehangolása;

• a globális egészségügyi infrastruktúra megerősítése a régióban, s a régión kívül.

Az utóbbi 40 év során minden ebolajárványt megfékeztek, s bízunk benne, hogy a mostanit is meg tudjuk, és meg is fogjuk fékezni.

Forrás: U.S. Response to the Ebola Epidemic in West Africa

POSTED BY DIPNOTE BLOGGERS | SEPTEMBER 16, 2014

További információ:

 

Posted in Environment & Energy, Foreign Policy | Tagged , , , , , , | Leave a comment

KERRY KÜLÜGYMINISZTER PÁRIZSI SAJTÓBESZÉLGETÉSE

John Kerry külügyminiszter az ILIÁ megfékezése érdekében összehívott párizsi konferencia után, szeptember 15-én kerekasztal-beszélgetést folytatott a sajtó képviselőivel. Az alábbiakban a külügyminiszter összefoglalója következik az újságírói kérdések s a külügyminiszter válaszai nélkül. Ezek itt olvashatóak (angolul).

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Jól van. Tudom, hogy kicsit megviseltek vagyunk mindannyian, de van néhány– szerintem igen fontos– dolog, amiről beszélni szeretnék, azután feltehetik a kérdéseiket.

Hadd kezdjem azzal, hogy hány nemzet képviselői is voltak a teremben, ahol ma ültünk? Harminc?

MS. PSAKI SZÓVIVŐ: Huszonhat.

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Összesen huszonhat?

EGYIK MUNKATÁRSA: Harminc delegáció.

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Harminc delegáció, huszonhat ország. S az asztalon átnézve ott láttam a shíita külügyminisztert—nem akarok szektariánus lenni, csak a történtek fényében mondom— Barzani kurd vezető és az új iraki elnök mellett ülni az összes többi ország ILIÁ-ügyben összegyűlt képviselőinek a társaságában. S meg kell mondanom, hogy két hónappal ezelőtt Önök közül senki, de sokan mások sem hitték volna, hogy ez megtörténhet. Ez a hihetetlen változás az utóbbi két hónap diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhető.

Annak –mint Masum elnöknek is mondtam ma—ahogyan sürgettem őt, ahogyan mondtuk nekik, hogy figyeljenek már, hozzák össze ezt, hozzák létre a kormányt; s ahogyan hasonlóképpen ösztönöztünk, buzdítottunk és munkálkodtunk az egész térségben. A régió minden országának vezetőivel beszéltünk, hogy e döntések meghozatalára buzdítsuk őket. S ténylegesen több tényező is összekapcsolódott: az ILIÁ negatív hatása, a mindenkiben feltámadó, sürgető érzés arra, hogy fel kell lépni ellenük, az iraki problémák tényleges megoldásának esélye, az utóbbi néhány év megosztottságai miatt érzett kimerültség, az, hogy képtelenek egy olajtörvény meghozatalára és egy tisztességes képviseleti eljárás kialakítására.

Mindez most megváltozott, emberek! Hatalmas átalakulás jött létre! Az emberek meg inkább arra figyelnek, hogy ki fog lecsapni, ahelyett, hogy a történtek horderejével foglalkoznának! Kormányt alakítottak. Békés hatalomátvétel tanúi voltak, amit korábban lehetetlennek tartottak. Nemzeti tervet jelentettek be, s hozzáfogtak a megvalósításához is. Ebben nem csak egy Nemzeti Gárda felállítása szerepel, ami már önmagában véve is igen jelentős lépés, hanem más, az ország összefogására irányuló kulcsfontosságú reformok is. S máris megpróbálnak visszailleszkedni az arab közösségbe. Szaúd-Arábia nem csupán meghívta, de szívesen is látja őket. Miután éveken át a gyanakvás fala állt közöttük, amely útját állta minden tényleges kommunikációnak, Szaúd-Arábia Dzsiddában  épp most jelentette be, hogy külképviseletet nyit Bagdadban.

Ezért Irak e héten tett lépései—nem akarok, nem fogok olyat jósolni, hogy automatikusan minden ki fog alakulni, de ez a pillanat, ez az esemény, az, hogy mindezek az emberek összegyűltek Dzsiddában és Párizsban, s a kormány megalakulása—rendkívül nagy horderejű lehetőségek hordozója. Még nincs semmi befejezve, nincsenek kész tények. Ugyanakkor olyan lehetőségek előfutára, amelyek miatt némileg több figyelmet érdemel, mint az, hogy ki vállalja a csapásmérést.

Nos, hadd tegyem világossá: mint a tegnapi Face the Nation programban is mondtam, az egyszerű csapásnál sokkal többről van itt szó. Számos ország felajánlotta, hogy ha csapást kell mérni, ha az a döntés születik, részt vesz benne. Ezek között egyaránt vannak európai és Európán kívüli, s a térségben lévő s azon túli országok is. S míg Allen tábornok és a katonaság, a Pentagon operatív tervet állít fel, én—én még igazán azt sem tudom, hogy melyikre lesz igazán szükség, és ki mit fog csinálni. Annyit azonban tudok, hogy megvan hozzá a képességünk, s a felkészült embereink.

Mint ma is mondtam—Önök nem voltak ott, de az értekezleten elmondtam—a katonai rész csak a dolog egyik része. Csupán az egyik összetevője. Kritikus fontosságú tényező, de nem az egyetlen. Az az igazság, hogy legalább ennyire fontos, sőt, a katonai tényezőnél talán sokkal fontosabb is, hogy mely országok tudnak segíteni Iraknak—s mellesleg a többi országnak is—abban, hogy erőteljesen lépjenek fel, s apasztani kezdjék a dzsihádisták sorait, akikkel elhitették, hogy számukra dicsőséget jelent, ha átmennek Szíriába harcolni, vagy ha belépnek az ILIÁ-ba. És az a 9 éves fiatal kölyök, aki apjával és anyjával megy, s közben valaki levágott fejét tartja fel a kezében—ez minden képzeletet felülmúl!  Szó szerint arra kell törekedni, hogy kiapadjanak a pénzforrásaik és megszűnjön a külföldi harcosok beáramlása, s a külföldi harcosok ne térhessenek haza mindenféle országaikba, ahol bajt okozhatnának. Komoly erőfeszítésekkel hiteltelenné kell tenni az ILIÁ állításait, miszerint vallási alapon követi el a tetteit, s helyébe a valódi iszlámot kell helyezni, s ahhoz kell vonzani az embereket az egész régióban.

Azt hiszem, itt az ideje, hogy ráébredjünk erre, mivel ma minden arab vezető erről beszélt, az igazi iszlámról, s hogy mennyire fontosak a pénteki prédikációk, s merre kell haladniuk. Ezek a stratégia kulcsfontosságú elemei. Logisztika felállítása, légihíd kiépítése, humanitárius segítség biztosítása és eljuttatása, muníció, felszerelés, tréning, tanácsadók—ezek a feladatok alkotják az egészet, s képesnek kell lennünk arra, hogy logisztikai leírást adjunk róluk–holisztikus megközelítéssel.

Ez tehát nem az 1991-es Öböl-háború—éppen hogy nem az! És nem is a 2003-as iraki háború. Számos okból nem küldünk ide harcoló csapatokat. Az irakiak vívják a szárazföldi harcot. Az iraki kormány támogatásáról és partnerségéről biztosított bennünket. Ez óriási különbséget jelent! Nem invázióhoz építünk katonai koalíciót. Mi közösen, az átalakuláshoz szükséges összes tényező biztosítása, s egyúttal az ILIÁ felszámolása érdekében építünk katonai koalíciót. Nem egy rendszer, hanem egy ideológia ellen harcolunk. S ez ellen az ideológia ellen nem csak az ILIÁ-val vesszük fel a harcot.

Megítélésünk szerint tehát nagyon-nagyon fontos, hogy a koalíciós támogatás kérdésében sokkal tágabb lehetőségekkel számoljunk. Nem kérünk minden országtól katonai szerepvállalást. Nem is akarjuk, hogy minden ország katonai szerepet vállaljon. Ez kezelhetetlen lenne. S mint mondtam, csupán egy erre mozgósító kampánnyal nem is érhetnénk el sikereket. Tehát sokféle módon lehet e törekvést támogatni, például olyan egyszerűen is, hogy megakadályozzuk, hogy valaki csatlakozzon hozzájuk és harcoljon mellettük. Ez sokkal jobb, mintha a harcmezőn kell üldözőbe venni.

Tehát ezeket a kérdéseket fogjuk megvizsgálni. A csapat éjjel-nappal azon dolgozik, hogy megpróbálja mindezeket összehozni, és ismétlem: nincs kétségem afelől, hogy megkapjuk a sikerhez szükséges hozzájárulásokat és kialakulnak a kellő képességeink. Arab országok, európai országok, Ázsia országai—Japán is itt volt ma, Kína is itt volt ma, kaptunk ajánlatokat máshonnan is—s a jövő hét táján többet tudunk majd mondani olyasmiről, hogy kik azok, akik benne vannak és mit fognak csinálni.

Az elnök a múlt héten a Kongresszusnak mondott beszédében felállított egy tervet, mi pedig jelen pillanatban éppen a csapatot állítjuk fel. Ebben a szakaszban azt határozzuk meg, hogy mit fognak az egyes országok csinálni, s egészen pontosan mi lesz a stratégia. John Allen találkozni fog…ez már tudott dolog? Beszélhetek róla?

MS. PSAKI SZÓVIVŐ: Találkozni fog az Elnökkel.

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Igen. John Allen holnap reggel találkozik az Elnökkel. Brett McGurk ma hazarepült, hogy csatlakozzon hozzá. Szerdán és csütörtökön kongresszusi meghallgatásom lesz. Pénteken New Yorkban leszünk az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Jövő héten két újabb megbeszélésünk lesz a témában: egy az Elnökkel, egy a terrorelhárítóinkkal. Ez tehát egy folyamatos dolog, s ma a felszólalások során mindenki a dzsiddai nyilatkozatra hivatkozott. Mindenki ezt emlegette—köszönetet mondtak Szaúd-Arábiának azért, hogy vezető szerepet vállalt. Ez egy dokumentum—amely az erőfeszítések öt síkján adott biztos alapot mindehhez. Utunk bagdadi, kairói és ankarai állomásai mind további haladást hoztak, s ma Párizsban újbóli megerősítést kaptunk, miután még több ország jelezte a készségét. Egészen meglepett! Hollandia, Dánia—a ma jelenlévők igen jelentős hozzájárulást ajánlottak. Így..

MS. PSAKI SZÓVIVŐ: Válaszolna a kérdésekre?

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Igen. Alapjaiban véve azt akartam elmondani, hogy milyen nagy örömömre szolgál, hogy ott, ahol nemigen hoztak döntéseket, az irakiak magunk mennyire (megteszik)—úgy értem, hogy ez igen fontos része a dolognak. Michael, te ugyanannyira ismered ezt az országot, mint bárki más. Tudod, hogy milyen átkozottul nehéz volt és mennyi ellentmondásba ütközött, ha ezekben az ügyekben döntéseket próbáltunk elérni.

Nos, néhány dologban még nem döntöttek. Mint Masum elnöknek mondtam ma délután—nézze, mondtam, nem akarok úgy hangzani, mintha megakadt volna a tű a lemezen, de amit a következő hetekben a kőolajbevételekkel tesz, amit a Nemzeti Gárda felállításáért tesz, amit az alkotmányos kérdések és a hatalom decentralizációjának ügyében tesz,—végső soron ezek fogják meghatározni, hogy mit tehetünk az ILIÁ ellen. S hogy ez (a fellépés) mennyire lesz erőteljes, az nem csupán attól függ, hogy mennyire erőteljes a koalíció, hanem attól is, hogy mennyire erős az iraki kormány. S attól is, hogy az iraki kormány a következő hetekben határozni tud-e ezekben a kérdésekben, hogy—úgymond—álljon az alku.

Ezért mondtam, hogy ez a lehetőségek előfutára. Tekintettel erre, eredmény tekintetében nem ígérek semmit, azt viszont állíthatom, hogy most egészen más helyzetben vagyunk, mint amikor rendkívül távoli volt a további változás esélye. S az irakiaknak kell munkálkodniuk azon, hogy létrejöjjön.

Forrás: Roundtable Discussion With Press in Paris | Remarks | John Kerry | Secretary of State | Chief of Mission Residence | Paris, France | September 15, 2014

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , , , , , | Leave a comment

KERRY AZ ILIÁ ELLENI KÜLÖNMEGBÍZOTT KINEVEZÉSÉRŐL

Sajtószóvivői Iroda | Amerikai Külügyminisztérium | 2014. szeptember 13.

KERRY KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA

John Allen tábornok

John Allen tábornok

Közlemény: John Allen tábornokot elnöki különmegbízottá nevezték ki az ILIÁ elleni globális koalícióba

Az Egyesült Államok felkérte egyik legnagyobb elismerésnek örvendő és legtapasztaltabb katonai szakértőjét, John Allen tábornokot, hogy csatlakozzon a Külügyminisztériumhoz, s legyen különmegbízottunk az ILIÁ elleni globális koalícióban. E szerepben Allen tábornok segít felépíteni és fenntartani a koalíciót, hogy az számos különböző vonalon működve képes legyen az ILIÁ felmorzsolására, s végső soron az elpusztítására. Allen tábornok nagy hazafi és figyelemre méltó vezető. Rendkívüli katonai pályafutása önmagáért beszél, akár mint a NATO ISAF erők afganisztáni főparancsnoka a 2011 és 2013 közötti kritikus időszakban, akár mint parancsnokhelyettes Anbarban a szunniták ébredése idején, akár mint az USA Tengerészeti Akadémiájának tanára, tudósa és gondolkodója. Amióta pedig levetette az egyenruhát és visszatért a civil életbe, jelentős közszolgálati munkát végzett. Tartós elkötelezettséget tanúsított mind hazája, mind a szolgálat iránt.

Legutóbb Izrael állam hosszú távú biztonságára szolgáló újfajta megközelítési módszerek kialakításán dolgoztunk szorosan együtt, s rendkívül nagy öröm a számomra, hogy Allen tábornok a Külügyminisztérium főállású alkalmazottja lesz.

Fantasztikus csapat csatlakozik majd hozzá, többek között Brett McGurk helyettes külügyi államtitkár, aki nagyköveti rangban Allen tábornok helyettes különmegbízottjaként fog szolgálni. Brett a múlt évben csaknem havonta utazott Bagdadba és Erbilbe, s az elmúlt évtized során jó néhány évet töltött Irakban, mint három különböző nagykövet legfőbb tanácsadója. Brett az egyik legfőbb Irak-szakértőnk, s a siker érdekében igen nagy szükség van rá. Mind Allen tábornok, mind McGurk nagykövet azonnal megkezdik a munkát.

Kerry on Special U.S. Envoy for Global Coalition to Counter ISIL | U.S. DEPARTMENT OF STATE | Office of the Spokesperson | Washington, D.C. | September 13, 2014

 

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , | Leave a comment

ELNÖKI NYILATKOZAT AZ ILIÁ-RÓL

Obama elnök az ILIÁ elleni lépésekről beszél (WH fotó)

Obama elnök az ILIÁ elleni lépésekről beszél--klikk a videóhoz

Fehér Ház | Sajtószóvivői Iroda |2014. Szeptember 10. | Azonnali közzétételre

Honfitársaim! Arról akarok ma beszélni, hogy az Egyesült Államok barátaival és szövetségeseivel összefogva mit tesz majd azért, hogy felmorzsolja, s végül megsemmisítse az ILIÁ (ISIL) néven ismert terrorista csoportot.

Főparancsnoki tisztemnél fogva számomra az amerikai nép biztonsága a lehető legfontosabb. Az elmúlt néhány év során következetes küzdöttünk az országunkat fenyegető terroristák ellen. Kiiktattuk Osama bin Ladent és az afganisztáni és pakisztáni al-Kaida vezetők nagy részét. Célba vettük az al-Kaida jemeni leányvállalatát, s a közelmúltban kiiktattuk a szomáliai szárny parancsnokát. Mindezt úgy tettük, hogy közben több mint 140.000 amerikai katonát hazahoztunk Irakból, s kivonjuk csapatainkat Afganisztánból, ahol az év végéig befejeződik a harci tevékenységünk. Katonai és terrorelhárító szakembereinknek köszönhetően Amerika nagyobb biztonságba került.

Ennek ellenére még mindig terrorista fenyegetéssel kell szembenéznünk. Nem tudjuk a világ minden gonoszságát eltörölni, s gyilkosok kis csoportjai is igen súlyos károkat okozhatnak. Így volt ez 9/11 előtt is, s így van ez ma is. Ezért kell éberen figyelnünk az felmerülő veszélyekre. E pillanatban Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkeznek a legsúlyosabb fenyegetések, ahol radikális csoportok a maguk hasznára fordítják mások szenvedéseit. Az egyik ilyen csoport az ILIÁ (ISIL), amelyik Iszlám Államnak titulálja magát.

Tisztázzunk két dolgot: az ILIÁ nem iszlám. Egyetlen vallás sem nézi el az ártatlanok megölését. Továbbá az ILIÁ áldozatainak zöme muzulmán. S az ILIÁ bizonyosan nem egy állam. Korábban az al-Kaida iraki leányvállalata volt, s a felekezeti viszályokat és a szíriai polgárháborút kihasználva területeket szerzett az iraki-szíriai határ mindkét oldalán. Egyetlen kormány sem ismeri el, s azok az emberek sem, akiket leigázott. Az ILIÁ világosan és egyszerűen egy terrorszervezet. Nincs más elképzelése azon túl, hogy lemészároljon mindenkit, aki az útjába áll.

Még egy ennyi vérontást látott térségben is példátlan e terroristák brutalitása. Kivégzik a foglyaikat. Gyerekeket ölnek. Rabszolgaként tartanak, megerőszakolnak és házasságba kényszerítenek nőket. Kiirtással fenyegettek egy vallási kisebbséget. Barbárul kioltották két amerikai újságíró, Jim Foley és Steven Sotloff életét.

Az ILIÁ tehát veszélyt jelent az iraki és szíriai népre, s a tágabb értelemben vett Közel-Keleten élőkre, beleértve az ott tartózkodó amerikai állampolgárokat, személyzetet és létesítményeket is.

Ha nem foglalkozunk velük, a terrorista csoportok növekvő veszélye átterjedhet a régión túlra, még az Egyesült Államokra is. Bár speciálisan hazánk ellen irányuló tervekről nem szereztünk tudomást, az ILIÁ vezetői megfenyegették Amerikát és szövetségeseit. Hírszerzőink szerint Szíriában és Irakban külföldiek ezrei—európaiak és amerikaiak is—csatlakoztak hozzájuk. Ezek a kiképzett és csatában edzett harcosok megpróbálhatnak visszatérni a hazájukba, és ott gyilkos támadásokat végrehajtani.

Tudom, hogy sok amerikait aggasztanak ezek a veszélyek. Ma este azt szeretném tudatni Önökkel, hogy az Amerikai Egyesült Államok erővel és elszántsággal válaszol rájuk. A múlt hónapban elrendeltem, hogy a katonaságunk célzott támadással állítsa le az ILIÁ előretörését. Azóta több mint 150 sikeres légicsapást hajtottunk végre Irakban. Ezek a légicsapások védték az amerikai személyzetet és létesítményeket, ILIÁ harcosokat öltek és fegyvereket semmisítettek meg, és teret biztosítottak az iraki és kurd erőknek, hogy azok kulcsfontosságú területet szerezhessenek vissza. A légicsapások segítettek megmenteni több ezer ártatlan férfi, nő és gyerek életét is.

Ez azonban nem csupán a mi harcunk. Döntő szerepet játszhat az amerikai erő, de nem tehetjük meg az irakiak helyett, amit nekik maguknak kell megtenniük, s az arab partnerek helyett sem vállalhatjuk térségük biztonságossá tételét. Ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy további lépéseinket egy befogadó, új iraki kormány megalakulásától tegyem függővé, ami a napokban meg is történt. Így ma, miután helyén áll már az új iraki kormány, s megbeszéléseket folytattam külföldön a szövetségeseinkkel, itthon pedig a Kongresszussal, bejelenthetem, hogy Amerika vezetésével széleskörű koalíció indul a terrorista fenyegetés visszaszorítására.

Célunk világos: átfogó és kitartóan alkalmazott terrorelhárító stratégiával felmorzsoljuk, s végül teljesen megsemmisítjük az ILIÁ-t.

Először is, módszeres légi hadjáratot folytatunk a terroristák ellen. Az iraki kormánnyal együttműködve kibővítjük a tevékenységünket: saját embereink védelmén és a humanitárius segítségnyújtáson túl ILIÁ célpontokra is lesújtunk, mialatt az iraki erők támadásba lendülnek. Sőt mi több, világosan megmondtam, hogy levadásszuk az országunkat fenyegető terroristákat, legyenek bárhol is. Ez annyit jelent, hogy Szíriában épp úgy habozás nélkül fellépek az ILIÁ ellen, mint Irakban. Ez elnökségem alapelve: Aki Amerikát fenyegeti, nem találhat menedékre!

Másodszor, fokozottabban fogjuk támogatni azokat, akik terepharcot folytatnak a terroristák ellen. Júniusban több száz amerikai katonát telepítettem Irakba, hogy megtaláljuk az iraki biztonsági erők támogatásának legjobb módját. Most, miután ezek a munkacsapatok eleget tettek feladatuknak, Irak pedig új kormányt alakított, további 475 katonát küldök Irakba. Amint már mondtam, ezek a katonák nem vesznek részt harci cselekményekben—nem sodródunk bele egy újabb iraki háborúba. De szükség van rájuk, hogy kiképzéssel, hírszerzéssel és felszerelésekkel támogassák az iraki és kurd erőket. Támogatjuk Irakot a Nemzeti Gárda egységeinek felállításában is, hogy a szunnita közösségek megvédhessék saját szabadságukat az ILIÁ fennhatóságával szemben.

A határ túloldalán, Szíriában fokoztuk a szír ellenzéknek nyújtott katonai segítséget. Ma este ismételten arra kérem a Kongresszust, hogy adjon nekünk pótlólagos felhatalmazást és anyagi forrásokat e harcosok kiképzéséhez és felszereléséhez. Az ILIÁ elleni küzdelemben nem támaszkodhatunk a saját népét terror alatt tartó Asszad rezsimre, amelyik soha nem fogja visszanyerni elvesztett legitimitását. Ehelyett inkább az ellenzéket kell erősítenünk, mint az ILIÁ és hasonló szélsőségesek legjobb ellensúlyát, miközben keresnünk kell a szír válságot egyszer és mindenkorra megoldó politikai lehetőségeket is.

Harmadszor, az ILIÁ támadásainak megelőzéséhez a továbbiakban is bevetjük jelentős terrorelhárító képességeinket. Partnereinkkel összefogva megkettőzött erővel igyekszünk elvágni a pénzforrásait, javítunk a hírszerzésünkön, megerősítjük a védelmünket, fellépünk torz ideológiája ellen, és elvágjuk a külföldi harcosok ki- és beáramlását a Közel-Keleten. Két hét múlva pedig, amikor én vezetem az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, igyekszem az ügy érdekében még tovább mozgósítani a nemzetközi közösséget.

Negyedszer, a továbbiakban is humanitárius segítséget nyújtunk az ártatlan civileknek, akiket lakóhelyük elhagyására kényszerített ez a terrorszervezet. Ez egyaránt vonatkozik a súlyos veszélyben forgó szunnitákra és a síita muzulmánokra, valamint a keresztények tízezreire és más vallási kisebbségekre. Nem engedhetjük meg, hogy ősi hazájukból elűzzék ezeket a közösségeket!

Ez tehát a stratégiánk. S a stratégia mind a négy pontjának terén partnerek széleskörű koalíciója csatlakozik Amerikához. Szövetségeseink máris együtt repülnek velünk Irak felett, fegyvereket és segítőket küldenek az iraki biztonsági erőknek és a szír ellenzéknek, megosztják velünk a hírszerzést, és dollár-milliárdokkal járulnak hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz. Kerry külügyminiszter ma Irakban volt, hogy találkozzon az új kormánnyal és támogassa egységtörekvéseiket. A következő napokban látogatásokat tesz a Közel-Keleten és Európában, hogy újabb partnereket szerezzen a küzdelemhez, elsősorban az arab országok körében, akik segíthetnének mozgósítani a szunnitákat és síitákat arra, hogy űzzék el földjükről a terroristákat. Ez az amerikai vezető szerep legjava: A szabadságukért küzdők mellé állunk, és közös biztonságunk és közös emberségünk nevében más országokat is bevonunk ebbe.

Kormányom itthon is kétpárti támogatást szerzett az ügyhöz . Felhatalmazásom alapján felléphetek az ILIÁ jelentette veszély ellen, de úgy gondolom, hogy mint nemzet, akkor vagyunk a legerősebbek, ha az Elnök és a Kongresszus együttműködnek. Ezért örülnék, ha kongresszusi támogatást nyernék az ügyhöz, amivel megmutatnánk a világnak, hogy Amerika egységes e veszéllyel szemben.

Időbe telik egy ilyen rákos daganat kiirtása, mint az ILIÁ. S mindig kockázatokkal jár, ha katonai akciót indítunk—elsősorban az azt végrehajtó katonákra nézve. De szeretném, ha az amerikai emberek megértenék, hogy ez most nem olyan lesz, mint az iraki és afganisztáni háború.Most nem lesznek idegen földön harcoló amerikai katonák. Ez a terrorellenes kampány az ILIÁ teljes kiirtására irányuló könyörtelen és kitartó erőfeszítés lesz;  saját légierőnket használjuk hozzá, s támogatjuk a terepharcot folytató partnereinket. A bennünket fenyegető terroristák kiiktatása és a frontvonalban harcoló partnerek egyidejű támogatása bevált stratégia, amelyet éveken át sikerrel alkalmaztuk Jemenben és Szomáliában. Ez összhangban áll az általam idén felvázolt megközelítéssel is: erővel lépjünk fel bárki ellen, aki Amerika alapvető érdekeit veszélyezteti, de a nemzetközi rendet fenyegető kihívásokkal szemben mozgósítsuk partnereinket is, ahol csak lehet.

Honfitársaim, nagy változások korát éljük! Holnap lesz 13 éve, hogy országunkat megtámadták. A jövő héten lesz a hatodik évfordulója annak, hogy országunkat a nagy gazdasági világválság utáni legnagyobb gazdasági visszaesés sújtotta. E megrázkódtatások ellenére, az átélt fájdalmak és a talpra álláshoz szükséges kimerítő munka hatására Amerika ma a Föld bármely nemzeténél alkalmasabb arra, hogy magához ragadja a jövő irányítását.

Műszaki cégeink és egyetemeink páratlanok. Gyáriparunk és autóiparunk virágzik. Közelebb állunk az energiafüggetlenséghez, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. A többi munkát illetően, üzleti életünkben történelmünk során soha nem volt még ilyen hosszú, megszakítások nélküli munkahelyteremtő időszak. A demokráciánkon belül mutatkozó megosztottságok és viszálykodások ellenére minden egyes nap tapasztalom az amerikai emberek határozottságát, elszántságát és általános jóságát—s ez az, ami miatt most minden eddiginél biztosabbnak látom országunk jövőjét.

Külföldön az amerikai vezetés az egyetlen állandóság e bizonytalan világban. Amerikának van képessége és szándéka arra, hogy mozgósítsa a világot a terroristák ellen. Amerika fogta össze a világot az orosz agresszió ellen, s az ukránok védelmében, hogy azok dönthessenek saját jövőjükről. Amerika—tudósaink, orvosaink, szakértelmünk—segít megfékezni és gyógyítani az ebolát. Amerika segített elszállítani és megsemmisíteni a bejelentett szíriai vegyi fegyvereket, hogy azok a továbbiakban ne jelentsenek veszélyt a szír emberekre és a világra. És Amerika az, aki a világszerte élő muzulmán közösségeknek nem csak a terrorizmus elleni harcban, hanem az esélyekért, a toleranciáért és a reményteljesebb jövőért folytatott küzdelemben is segít.

Amerika, végtelen áldásaink tartós terheket is raknak ránk.  De mi, mint amerikaiak, örömmel vállaljuk a vezetés felelősségét. Európától Ázsiáig, Afrika távoli részeitől a Közel-Kelet háború sújtotta városaiig kiállunk a szabadságért, az igazságosságért és a méltóságért. Alapításunk óta ezen értékek vezérelték a nemzetünket.

Ma e vezető szerephez kérek további támogatást. Úgy kérem ezt, mint a Főparancsnok, aki nem lehetne büszkébb a katonáinkra—férfiakra és nőkre—, a pilótáinkra, akik veszélyek közepette bátran repülnek a Közel-Kelet felett, s katonáinkra, akik a földön segítenek partnereinknek.

Amikor segítettünk megakadályozni egy távoli hegyen rekedt civilek lemészárlását, az egyikük ezt mondta: „Amerikai barátainknak köszönhetjük az életünket. Gyermekeink mindig emlékezni fognak arra, hogy valaki átérezte a küzdelmünket, s hosszú utat tett meg azért, hogy védelmezze az ártatlanokat.”

Amerika így tudja megváltoztani a világot. Saját biztonságunk pedig attól függ, hogy hajlandóak vagyunk-e megtenni, ami e nemzet védelméhez szükséges, s megőrizzük-e az általunk képviselt értékeket—időtlen eszményeket, amelyek akkor is élni fognak, amikor eltűntek a Föld színéről mindazok, akik csak gyűlöletet és rombolást hoztak.

Isten áldja meg katonáinkat és Isten áldja meg az Amerikai Egyesült Államokat!

Forrás: Statement by the President on ISIL | The White House | Office of the Press Secretary | For Immediate Release | September 10, 2014


 

Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , , , | Leave a comment

A JÓ TÁRSADALOM ÉS A KORRUPCIÓ

Hoyt Yee helyettes államtitkár a bukaresti konferencián beszél

Hoyt Yee helyettes államtitkár a bukaresti konferencián beszél

Hoyt Yee az európai és ázsiai ügyekkel foglalkozó helyettes külügyi államtitkár. Alábbi beszédét „A jó társadalom és a korrupció” címmel szeptember 9-én Bukarestben rendezett konferenciára írta.

Szeretnék köszönetet mondani az Aspen Románia Intézetnek, s különösen Mircea Geoanának a politikai döntéshozók, üzleti vezetők, gondolkodók, aktivisták és állampolgárok e lenyűgöző találkozójáért. Ilyen egyedülálló, az egész társadalom érdekelt feleit összehozó felállásban foglalkozhatunk az euro-atlanti közösség legösszetettebb és legmakacsabb kihívásaival is.

E kihívások közül az egyik legnagyobb a korrupció. Leküzdése igen nehéz, és igen fontos! Az Egyesült Államok ezt saját történelméből tanulta meg. Minden nap arra törekszünk, hogy megfeleljünk a Függetlenségi Nyilatkozat halhatatlan szavainak, melyek szerint „minden ember egyenlőnek születik”, s melyek értelmében minden amerikainak magától értetődően egyenlő joga van a törvényes védelemhez. Ezek a román demokrácia főbb eszméi is. A román alkotmány azzal a nyilatkozattal kezdődik, hogy ezt az országot „a jogállamiság vezérli, amelynek legfőbb értékei az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadság, az ember szabad személyiségfejlődése, az igazságosság, és a politikai pluralizmus.” Ezek a demokratikus értékek—a jogállamiság fenntartása és védelme, a szabad sajtó védelme, a független igazságszolgáltatás garanciája, valamint a tiszta, átlátható és elszámoltatható kormány felállítása—alkotják euro-atlanti közösségünk alapjait.

Az amerikaiak és az európaiak egyaránt tudják, hogy a korrupció mennyire gátolhatja az állampolgárainknak járó jólét, biztonság és szabadság megteremtését. Kelet- és Közép-Európában az elmúlt 25 év során jelentős fejlődés mutatkozott e közös értékek terén, de a korrupció még mindig az egyik legfőbb akadály az egységes, szabad és békés Európa megteremtésére vonatkozó álom beteljesülése előtt.

Az okok egyszerűek. A korrupció aláássa a gazdaságot, erodálja a demokráciát, s régió-szerte veszélyezteti a biztonságot. Olyankor vonja el a közpénzeket, amikor minden fillérre szükség lenne Európa gazdasági fellendüléséhez. Minden személyes gazdagodásra felhasznált közpénz–euró, forint, vagy lej—a kórházak támogatásából, az iskolák fejlesztéséből és az utak építéséből hiányzik. Ha az állampolgár korrupciót tapasztal, nem bízik többé a kormányban és a vezetőkben. Nő az adócsalások száma. Csökkennek a közvetlen külföldi befektetések. Az épkézláb és magasan képzett munkavállalók—orvosok, mérnökök, tudósok—közül sokan külföldre mennek, ahol nem pazarolják, hanem megbecsülik a tehetségeket. A gazdasági növekedés leáll, vagy hanyatlik. Mindez azokat sújtja a legjobban, akik a legsebezhetőbbek. A korrupció hatása és befolyása annyira veszélyes a gazdaságra nézve, hogy a Világbank „első számú közellenségnek” nevezte el.

Most minden eddiginél világosabban látszik, hogy a korrupció nem csak a gazdaságot, hanem a biztonságot és a szuverenitást is veszélyezteti. A legrosszabb esetben kiüresíti a katonai és határőri szolgálatokat, lehetővé teszi a demokráciát aláásó, határokon átnyúló rossz-szándékú koalíciók létrejöttét, s megengedi, hogy bűnözők és ellenséges országok beszivárogjanak, és ellenőrzésük alá vonjanak stratégiai fontosságú szektorokat, például az energiaszektort. Ma, az ukrán válság tükrében ez a probléma nem tűr halasztást.

Fel kell tennünk hát magunknak a kérdést: e különleges, a kormányokat, az üzleti világot, a civil társadalmat és a médiát képviselő csoporton keresztül, hogyan állítsuk csatasorba a társadalom teljes erejét? Hogyan dolgozhatunk együtt Európában és Eurázsiában azon, hogy gyökerestül kiirtsuk a korrupciót, bárhol is rejtőzzön?

A korrupció ellen nincs az euro-atlanti térségben mindenhol azonos módon alkalmazható, univerzális megoldás. Egy azonban bizonyos: a korrupció elleni harchoz az energiaipari társaság vezérigazgatójától a parlamenti tagokon át az éjszakai utcákat rovó rendőrig a társadalom minden tagjának az eltökéltségére szükség van. A korrupció elleni harcnak helyi szinten kell elindulnia, teret kell nyernie és maga mellé kell állítania az állampolgárokat is. A társadalom minden szereplőjének az alapelvekre, így az átláthatóságra, a jogállamiságra, a demokratikusan hatályba léptetett szabályok betartását biztosító, hatékony bíróságokra kell összpontosítania. A kormányoknak, a civil társadalomnak, az üzleti szférának és a médiának éberen kell figyelnie arra, hogy az illetékes hatóságok, így a rendőrség, az ügyészségek és a bírák hatékonyan, energikusan és pártatlanul szerezzenek érvényt a jogszabályoknak, s annak az alapelvnek, hogy senki sem állhat a törvény felett.

Mai házigazdánk, Románia is olyan ország, ahol az erős, független és pártatlan igazságszolgáltatási intézmények–elsősorban a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség—fejlesztése erőteljesen javította a jogállamiság intézményét. Ezek az intézmények figyelemre méltóan törekszenek és igényt tartanak arra, hogy mindig megfelelő forrásokkal rendelkezzenek, köztiszteletben álljanak, s külső hatásoktól mentesek legyenek. Románia még tovább is szándékozik lépni, így módot keres a választott tisztségviselők és kormánytagok teljes elszámoltathatóságára, valamint fokozza a jogalkotási folyamatok átláthatóságát. E téren olyan kezdeményezésekkel segítünk, mint a szabályozási hatásvizsgálattal foglalkozó tegnapi műhelygyakorlat, amelyet az amerikai kormány szervezett, a román kormány pedig támogatott.

Az Egyesült Államok kész partnerségre lépni olyan európai és eurázsiai országokkal, amelyek erősíteni akarják a közintézményeket és a jogállamiságot, s javítani akarják a kormányzás minőségét. Feltárjuk a régióban mutatkozó legkárosabb korrupciós jelenségeket, s a velük szemben leghatásosabban alkalmazható eszközöket. Így összegyűjthetjük a leghatásosabb gyakorlati módszereket és eljárásokat, az úgynevezett legjobb gyakorlatokat, s felhasználhatjuk őket bárhol, ahol felüti a fejét a korrupció. Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy az üzleti élet és a civil társadalom, valamint a jövő nemzedék vezetőinek hasonló gondolkodású képviselőiből álló koalíciókat hozzon össze a régióban. A helyi körülményekhez leginkább megfelelő jogi és technikai segítséget nyújtunk. Növekvő elvárásokat támasztunk, s felmérjük, hogy a szavakon túl cselekedetekben is megnyilvánul-e az adott kormányok tiszta kormányzás iránti elkötelezettsége.

A térség tekintetében olyan kezdeményezéseket támogatunk, mint a Bukarestben lévő Délkelet-európai Rendészeti Központ (South Eastern European Law Enforcement Center/SELEC), az EBESZ kelet-európai és közép-ázsiai korrupcióellenes hálózata, valamint a CEELI Intézet Igazságügyi Integritás Hálózata, hogy képzést biztosítsunk, hálózatot építsünk ki a szakemberek között, s fokozzuk az együttműködést. Síkra szállunk a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) és Nyersanyag-kitermelő Iparágak Átláthatóságára Irányuló Kezdeményezés (Extractive Industries Transparency Initiative) mellett, valamint igyekszünk előmozdítani, hogy minden európai állam teljes mértékben eleget tegyen az ENSZ Korrupció elleni Egyezményében foglaltaknak.

Az Egyesült Államok és az EU közösen dolgozik az országhatárokon átnyúló problémák megoldásán is. Az Atlanti-óceán mindkét partján sokat tettünk már ezért. Olyan törvényeket hoztunk, amelyek a korrupcióra leginkább hajlamos, nyersanyag-kitermelésen–olaj, gáz és ásványok kitermelésén–alapuló iparágakban a kormánynak kifizetett pénzösszegek nyilvánosságra hozatalára kötelezik a vállalatokat. Arra törekszünk, hogy Ukrajnában, Moldovában, Grúziában, a Balkánon és hasonló helyeken szervezett támogató és technikai segítségnyújtó programjaink is súlyt helyezzenek a nyilvános elszámoltathatóságra és a felelősségre vonhatóságra. Szoros együttműködéssel nemzetközi rendszert építünk ki arra, hogy visszaszerezzük a kleptokraták korrupciós cselekményekből származó, külföldön tartott bevételeit. Ilyen kezdeményezés például az Ukrán Vagyonvisszaszerzési Fórum (Ukraine Forum on Asset Recovery). De többet is tehetünk ennél. Megvizsgálhatnánk például, hogy a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget és a többi kereskedelmi egyezményt hogyan használhatnánk fel a korrupcióellenes intézkedések és a tisztább kormányzás érdekében.

Amint Biden alelnök mondta két hónapja itt Bukarestben: „A 21. században azok lesznek a virágzó országok, amelyeknek intézményei átláthatóak, s így polgáraik tudják, hogy szavaik meghallgatásra találnak.”  Ha az átláthatóságért és elszámoltathatóságért harcolókat eszközökkel és kezdeményezésekkel segítjük hozzá, hogy maguk küzdjenek meg érte; ha ennek szenteljük a küzdelemhez szükséges politikai akaratot is; ha biztosítjuk a legmagasabb szintű kormányzást, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy a régió és más térségek országai is teljes mértékben ki tudják majd bontakoztatnia képességeiket. Közös erővel új fejezetet nyithatunk a minden polgárunkat érintő jólét, biztonság és emberi méltóság terén. Köszönöm.

Forrás: Remarks at the Good Society and Corruption Conference | Hoyt Yee | Deputy Assistant Secretary, Bureau of European and Eurasian Affairs | Bucharest, Romania | September 9, 2014 | As prepared

 

 

Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , | Leave a comment

FEGYVERES KONFLIKTUSOKNAK KITETT GYEREKEK–SAMANTHA POWER NAGYKÖVET BESZÉDE AZ ENSZ BT NYÍLT VITÁJÁN

Gyerekkatonák Szudánban (AP fotó)

Gyerekkatonák Szudánban (AP fotó)

Samantha Power nagykövet az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben; alábbi beszéde a Biztonsági Tanács 2014. szeptember 8-ai ülésén hangzott el.

Zerrougui különleges képviselő úr, Whitaker különmegbízott úr, Brandt helyettes ügyvezető igazgató úr, Ladsous főtitkár-helyettes úr, Asselborn külügyminiszter úr és Sandra, köszönöm, hogy ma itt beszélgetnek velünk, s köszönöm mindazt, amit fáradságot nem ismerve a világ gyerekeiért tesznek.

Rengeteg statisztikát hallottunk itt ma e tömeges problémával kapcsolatban: Szíriában 3 millió gyerek nem jár iskolába, Dél-Szudánban harcra toboroztak 9000 gyereket. Sok kollégám helyesen említette, hogy foglalkoznunk kell olyan széleskörű és tartós problémákkal is, mint a szexuális erőszak és az iskolák elleni támadások. Ennyi szám és ilyen sok kérdés mellett könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy egyes személyekről, sok-sok kisfiúról, kislányról és csecsemőről beszélünk, akik sajnálatos módon ezen igazságtalanságok szenvedő alanyai.

Mint a mai tanácsülés utolsó felszólalója, két történetet szeretnék elmesélni, amelyek remélhetőleg ráébresztenek bennünket, hogy hiába teszünk sokat a gyerekek védelméért, még sokkal többet kell tennünk értük.

Egy Irak északi részéről, Moszulból való 18 éves lány suttogva mesélte el, hogy mi történt vele, miután az ILIÁ (ISIL) fegyveresei elrabolták. A harcosok egy Kocso nevű faluba vitték, ahol a férfiakat és a 12 év feletti fiúkat elkülönítették a lányoktól, asszonyoktól és kisfiúktól. A fegyveresek arra kényszerítették ezt a fiatal—csupán 18 éves—lányt, hogy végignézze, amint a harcosok lemészárolják a férfiakat és az idősebb fiúkat. Fogva tartói ezután visszahozták Moszulba több mint 300 jazidi lány és asszony közé. Kettesével-hármasával, szobákba zárva tartották őket. Minden egyes nap ugyanaz játszódott le: közölték, hogy zuhanyozzanak le, majd jöttek a férfiak és megerőszakolták őket. Ez a fiatal nő valahogy el tudott rejteni egy mobiltelefont, mielőtt elrabolták, így a fogságból felhívott egy családtagot, hogy elmondja a történetét. Ez néhány héttel ezelőtt, augusztus 20-án történt—ez az utolsó hír, amit hallottunk felőle.

A 16 éves Matthew matematika órán ült idén januárban a dél-szudáni Bentiuban, amikor lázadó harcosok rajtaütöttek az iskolán. Matthew nuer etnikumú, mint a falu legtöbb lakója. A fegyveresek azt mondták neki és a mintegy 300 többi diáknak, hogy harcba viszik őket a rivális dinka csoport vezetése alatt álló kormány ellen. Matthew nem akart harcolni, de azt mondták neki, hogy ha megtagadja, megölik a családját. Engedett tehát, így katonai kiképzésre vitték, megtanították menetelni, fedezékbe vonulni és lőni. Egy éjszaka, amikor kiküldték fát gyűjteni, megszökött és végül elért egy ENSZ menekülttáborba, ahol elmondta a történetét az Al Jazeerának. Attól fél, hogy a harcosok elkapják, ha elhagyja az ENSZ-tábor területét.  „Ha megtalálnak, megölnek”—mondja.

Abu Ibrahim a feleségét és négy gyerekét vesztette el, amikor a szír rezsim 2013 áprilisában hordóbombát dobott ghoutai otthonára. Az egyetlen életben maradt gyereke—egy tízéves fiú—is csaknem meghalt a lábát, fejét és mellkasát ért srapnel-szilánkok miatt. A kétségbeesett Abu Ibrahim orvosi segítséget keresve nyolc hónapon keresztül Szíria-szerte városról városra cipelte a gyereket. Januárban végre Ammanba ért, ahol kezelést kapott a fia. Amikor júniusban találkoztam velük egy menekülttáborban, a gyerek fizikai sebei gyógyulóban voltak, de még mélyen traumás állapotban volt. Több mint egy éve nem járt iskolába sem.

Ez csak 3 hely az ENSZ gyerekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó éves jelentésében foglalt 23 közül, ahol erőszakos cselekedetek áldozataivá váltak gyerekek. Sok ilyen hely van—Pakisztán, palesztin és izraeli gyerekek, nigériai gyerekek, a Közép-afrikai Köztársaságban, Afganisztánban és annyi más helyen élők!

Ami Irakban a 18 éves lánnyal és a többi jazidi fogollyal, Dél-Szudánban Matthew-val, és Abu Ibrahim gyerekeivel történik, egy felkavaró séma része. Először is folyamatosan alakulnak olyan szélsőséges csoportok, amelyek nyíltan ellenségesen állnak a gyerekek, különösen a lányok jogaihoz. A Boko Haram, az ILIÁ és hasonlók a piacon eladják, „menyasszonyként” a harcosaiknak adják, vagy szex-rabszolgaként használják az elrabolt lányokat.

Másodszor, mint többen megjegyezték, fennáll az ismételt elkövetők problémája is. A jelentésben felsorolt 59 csoport közül 31-et már az utóbbi 5 év során is megneveztek. A „kitartó elkövetők” közül 11 már minden eddigi jelentésben szerepelt, amióta 2002-ben a Főtitkár kiadta az első jelentést.

Jobban kell védenünk a gyerekeket!

Egyik lépés az, hogy egyhangúlag elítéljük ezeket a visszaéléseket. Ennek egyik példája az iskolák katonai célra való használatát elítélő márciusi BT határozat. Az iskolákban csak egyfajta csatát szabad vívni: az eszmék csatáját!

Meg kell próbálkoznunk azzal is, hogy minden—állami és nem-állami— csoporttal együtt konkrét, határidőkhöz kötött terveket dolgozzunk ki az efféle gyakorlatok gyökeres kiirtására. A nem-állami csoportokkal ez különösen nehéz, de 2013-ban kilenc nem-állami csoport is nyilatkozatban vagy parancsban tiltotta meg a gyerekkatonák alkalmazását. A múlt hónapban a Szabad Szíriai Hadsereg levélben értesítette ezt a Tanácsot arról, hogy megtiltotta a gyerekkatonák alkalmazását, s megbünteti azokat, akik gyerekeket toboroznak.

A „kitartó elkövetők” problémája alapján egyértelmű, hogy globális kampányokkal, akciótervekkel és tréningekkel nem oldható meg teljesen a probléma. Amint azt Sandra ma olyan megindítóan elmondta, felelősségre is kell vonni az elkövetőket. Azokat a csoportokat, amelyek nem hajlandóak viselkedésükön változtatni, ott kell ütni, ahol leginkább fáj.

Természetesen az ENSZ-nek is így kell tennie. Ezt kell követniük az egyes országoknak is. Az Egyesült Államok 2008-ban elfogadta a gyerekkatonák elleni törvényt (Child Soldier Prevention Act), amely korlátozza a gyerekkatonákat toborzó vagy alkalmazó országok kormányainak nyújtható katonai segítséget.

Csád példája mutatja, hogy a többoldalú nyomás hatására igazi változás jöhet létre. Tavaly számos oldalról igyekeztek arra kényszeríteni Csádot, hogy foglalkozzon a gyerekkatonaság problémájával, hogy újra szerepet kaphasson az ENSZ mali békefenntartó missziójában. Csád kellően reagált erre: többek között gyermekvédelmi egységeket állított fel a hadseregén belül, az ENSZ-szel együtt közösen kor-ellenőrzéseket tartott a katonák körében, valamint elnöki rendelet útján 18 évben szabta meg a katonaság alsó korhatárát. Ennek eredményeképpen Csád lekerült a Főtitkár éves jelentésében vizsgált, visszaélésekkel vádolt országok listájáról. Ez nem jelenti azt, hogy itt már nincs mit tennünk, de tényleges előrelépés történt. A kormányok is tudnak változtatni. S ha ők megváltoznak, a gyerekek élete is megváltozik.

Mindannyiunkat megrendített Sandra mai története—egy gyereké, aki elmondása szerint beleszületett a háborúba. Egy lány, akit elszakadt az otthonától és az iskolájától, s aki tanúja volt, amint egy biztosnak hitt menedékhelyen hidegvérrel lelövik a rokonait.

De Sandra történetének leginkább meghatározó része nem annak a reszkető, tízéves kislánynak a története, aki attól rettegett, hogy egy puskacső előtt mondja el utolsó fohászát. A történet leginkább meghatározó része maga az a fiatal nő, aki ilyen hatalmas erővel és elszántsággal beszélt ma az ENSZ-ben. Egy fiatal nő, aki nem bosszúról beszélt, hanem igazságszolgáltatásról. Egy fiatal nő, aki már igen sokat tett azért, hogy az övéhez hasonló sorsú gyerekeknek segítsen a kilábalásban, s aki meg akarja változtatni világot, hogy ne kelljen ennyi gyereknek hasonló borzalmakat elszenvednie.

Sandrát látva ma láthatjuk, mire juthatnának mindazok a gyerekek, akiknek a jelenleg folyó válságok miatt szalmaszálon függ az élete. Olyan sokan vannak! Sandrákat tartanak fogságban Nigériában, Sandrák szenvednek Szíriában a humanitárius blokádok alatt, Sandrák menekülnek a mészárlások elől a Közép-afrikai Köztársaságban. Olyan gyerekek, mint Sandra, akiknek meg kellene változtatniuk a világot. Többet kell tennünk azért, hogy megtehessék!

Köszönöm.

Forrás: Remarks by Ambassador Samantha Power at a Security Council Open Debate on Children and Armed Conflict | Samantha Power | U.S. Permanent Representative to the United Nations | New York, NY| September 8, 2014 | AS DELIVERED

 

Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , , , , , | Leave a comment

KERRY KÜLÜGYMINISZTER ÉS HAGEL VÉDELMI MINISZTER KÖZÖS NYILATKOZATA AZ ILIÁ MEGBESZÉLÉS UTÁN

Sajtószóvivői iroda | Washington | 2014. szeptember 5.

Ma reggel néhány kulcsfontosságú szövetségesünkkel és partnerünkkel találkoztunk, hogy az Irakot, az egész térséget és a nemzetközi közösséget egyaránt fenyegető súlyos veszélyről, az ILIÁ-ról (ISIL) beszéljünk

A miniszterekkel egyetértettünk abban, hogy nincs vesztegetni való időnk, kiterjedt nemzetközi koalíciót kell kiépítenünk ahhoz, hogy csökkenthessük, s végül teljesen megszüntethessük az ILIÁ jelentette veszélyt.

E célból kritikusan fontos, hogy Irakban megalakuljon az új és befogadó kormány. Bízunk benne, hogy az elkövetkező néhány nap során lezárulhat ez a folyamat, s részletesen megbeszéltük, hogy a NATO szövetségesek hogyan támogathatnák késedelem nélkül az új kormányt abban, hogy egyesítse az országot az ILIÁ-val szemben.

Ahhoz, hogy ez hatékony lehessen, az ILIÁ legyőzésére alakuló nemzetközi koalíciónak több síkon kell koordinálnia a törekvéseket. Ezek között van:

  • az iraki partnereinknek nyújtott katonai segítség;
  • a külföldi harcosok beáramlásának leállítása;
  • az ILIÁ finanszírozása és pénzügyi támogatása elleni fellépés;
  • a humanitárius válság kezelése, valamint
  • az ILIÁ ideológiájának hiteltelenítése.

Ma megtárgyaltuk mindezeket a tényezőket, s hogy miként építsünk számos NATO szövetséges és partner már folyamatban lévő iraki támogatására.

Egyetértettünk abban, hogy e törekvések felgyorsítása érdekében azonnali megbeszéléseket kezdünk az új iraki kormánnyal, többek között arról a lehetőségről is, hogy szövetségi, regionális és tartományi szinten egyaránt további képzést és felszerelést biztosítunk az iraki biztonsági erőknek.

További együttműködésről is beszéltünk az iraki humanitárius válság kezelése érdekében, s megemlítettük, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália és az Egyesült Királyság közös katonai erőfeszítéssel humanitárius segélyszállítmányokat juttatnak az észak-iraki Amerli lakosságának. Ezt a várost két hónapig körülzárva tartotta az ILIÁ, de ma már egy ENSZ csapat segítségével földi úton humanitárius segítséghez és ellátmányokhoz jut. A továbbiakban igen nagy szükség lesz a hasonló közös erőfeszítésekre.

A többi törekvést illetően az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt hónapban életbe lépett szigorú határozatát érintettük a miniszterekkel. Ez arra szólít fel minden tagországot, hogy határozott lépésekkel akadályozza a külföldi harcosok beáramlását, az ILIÁ finanszírozását és küzdjön az uszításai ellen. Abban is egyetértettünk, hogy elsősorban a NATO szövetségeseknek kell összehangoltan dolgozniuk e célok megvalósításáért.

Pontosabban: multinacionális munkacsapatot alakítunk, hogy megoszthassuk egymással a Szíriába, valamint a Szíriából Irakba áramló külföldi harcosokkal kapcsolatos információkat. Ezek a külföldi harcosok akut veszélyt jelentenek NATO szövetségeseinkre nézve. Abban is megállapodtunk, hogy összehangoltan igyekszünk elzárni az ILIÁ jövedelemforrásait, többek között a kőolajipari termékek kereskedelmét, s felelősségre vonjuk azokat, akik megsértik az ilyen jellegű kereskedelemre vonatkozó nemzetközi tilalmakat.

Amint Obama elnök is mondta, az ILIÁ jelentette veszély csökkentése és kiküszöbölése időt és kitartást igényel. A katonai, igazságszolgáltatási, hírszerzési, gazdasági és diplomáciai eszközök ötvözése is egységes hozzáállást igényel nemzetközi, térségi és helyi szinten egyaránt. NATO szövetségeseink és partnereink ma megerősítették, hogy készek teljes részt vállalni ebben az összehangolt törekvésben. A következő napokban azokkal a régióbeli partnerekkel tárgyalunk majd, akik e téren fontos szerepet játszanak .

A hónap második felében az ENSZ közgyűlés is ezzel az erőfeszítéssel foglalkozik majd, mivel valóban globális koalíció kialakításán dolgozunk. Közös fellépéssel, valamint egyértelműen megfogalmazott célkitűzésekkel, a közös célok mentén csökkentjük, majd megsemmisítjük az ILIÁ képességeit—és biztossá tesszük, hogy többé ne fenyegethesse Irakot, a térséget és a világot.

Forrás:  Joint Statement by Secretary Kerry and Secretary Hagel on the ISIL Meeting |Office of the Spokesperson |Washington, DC | September 5, 2014

További források:

 

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , | 25 Comments

A NATO-UKRAJNA BIZOTTSÁG KÖZÖS KÖZLEMÉNYE

Sajtóközlemény | 2014, szeptember 4. |

Míg most itt ülésezünk, Oroszország folyamatosan támadja Ukrajna szuverenitását, területi integritását és függetlenségét. Bár az oroszok tagadják, orosz fegyveres erők közvetlen katonai műveletekben vesznek részt; Oroszország fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai harcosokat, továbbá harci készültségben álló katonák ezreit állomásoztatja az ukrán határ mentén. Ezek a fejlemények aláássák Ukrajna stabilitását, és súlyosan kihatnak az egész euró-atlanti térség stabilitására és biztonságára.

Mi, a NATO-Ukrajna Bizottságban részt vevő állam- és kormányfők egyhangúlag támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Határozottan elítéljük, hogy Oroszország jogtalanul és törvénytelenül, önkényesen bejelentette a Krím-félsziget elcsatolását, s a nemzetközi jogot sértő módon folyamatosan és szándékosan aláássa Kelet-Ukrajna stabilitását. Felszólítjuk Oroszországot, hogy vonja vissza a Krím önkényesen bejelentett „annektálását”, amit mi nem ismerünk el, és nem is fogunk elismerni. Oroszország szüntesse be a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatását, vonja vissza katonáit és hagyjon fel az ukrán határ mentén vagy azon át folyó katonai cselekményekkel, tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a bennszülött krími tatárokat is, s tartózkodjon minden további Ukrajna elleni agresszív cselekedettől! A szövetségesek a nemzetközi jog durva megsértésének tartanak bármilyen, akár humanitárius ürüggyel Ukrajnán belül folyó, egyoldalú orosz fegyveres vagy felforgató tevékenységet.

A szövetségesek támogatják az ukrán kormányt abban, hogy külső beavatkozás nélkül — többek között az ukrán béketerv alapján– minden ukrán térség lakossága számára kielégítő politikai utat keressenek. A szövetségesek üdvözlik, hogy az érintett felek Genfben, Berlinben és egyéb folyamatban lévő tárgyalások során kötelezettséget vállaltak a békés megoldás feltételeinek megteremtésére. Oroszország azonban, a vállalt kötelezettsége ellenére, folytatja a közvetlen katonai beavatkozásokat Ukrajnában, és fokozza a milicisták támogatását. Felszólítjuk Oroszországot arra, hogy változtasson a viselkedésén, és tegyen aktív lépéseket a válság csillapítása érdekében, többek között azzal, hogy  érdemi párbeszédet kezd az ukrán hatóságokkal.

A szövetségesek elismerik az ukránok jogát a béke és a rend helyreállításához, területük és lakosaik védelméhez, s arra kérik az ukrán fegyveres erőket és biztonsági szolgálatokat, hogy a civil áldozatok elkerülése érdekében működésük során tanúsítsanak maximális önuralmat.

A szövetségesek dicséretesnek tartják az ukrán nép elkötelezettségét a szabadság és demokrácia iránt, s azt a határozott szándékát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről. Üdvözlik a nehéz körülmények között megtartott tisztességes és szabad elnökválasztást, valamint az Európai Unióval aláírt társulási megállapodást, ami az ukrán demokrácia konszolidációjáról és az ország európai irányultságáról tanúskodik. Arra számítunk, hogy az ukrán béketerv egyik fontos elemét jelentő októberi parlamenti választások is ezt fogják alátámasztani.

Üdvözöljük a többi nemzetközi szereplő–elsősorban az EBESZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az egyes szövetségesek–tevékenységét is, akik szintén hozzájárulnak a válság csillapításához és békés megoldásához,

A régóta fennálló Megkülönböztetett Partnerség keretében a NATO a válság során következetesen támogatta Ukrajnát, s a NATO-n keresztül mind a 28 szövetséges fokozni fogja a támogatást, hogy Ukrajna jobban gondoskodhasson saját biztonságáról. A Megkülönböztetett Partnerség elmélyítésére irányuló ukrán szándékot méltányolva, a NATO-Ukrajna Bizottság felélénkíti stratégiai megbeszéléseit. A NATO máris megerősítette a védelmi oktatással, szakmai fejlődéssel, biztonsági ágazati irányítással foglalkozó eddigi ukrán programjait, valamint a biztonsággal kapcsolatos tudományos együttműködést Ukrajnával. Az Éves Nemzeti Program keretében szervezett képességfejlesztő és tartós kapacitást építő programokkal tovább erősítjük az együttműködést a védelem és a biztonság terén. Ezzel összefüggésben a szövetségesek vezetésre, irányításra és kommunikációra, logisztikára és szabványosításra, kibervédelemre, katonai pályamódosításra és stratégiai kommunikációra összpontosító fontos új programokat indítanak. A NATO a sérült katonák rehabilitálásában is segítséget nyújt Ukrajnának. A szövetségesek nagyobb létszámú tanácsadó személyzetet tartanak majd a kijevi NATO irodákban. A szövetségesek tudomásul vették a katonai-műszaki segítségre vonatkozó ukrán kérést, és sok szövetségi tag bilaterális alapon is segítséget nyújt az ukránoknak, amit azok igen szívesen fogadnak.

A NATO és Ukrajna igyekszik továbbfokozni az erőik közötti interoperabilitást, többek között a NATO hadgyakorlatokon való rendszeres és folyamatos ukrán részvétel útján. A szövetségesek igen nagyra értékelik, hogy Ukrajna folyamatosan hozzájárul a műveleteikhez, a NATO Reagáló Erőkhöz és a Kapcsolt Erők Kezdeményezéshez. A szövetségesek szívesen látják Ukrajna részvételét a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezésben (Partnership Interoperability Initiative); úgy látják, hogy ezen belül az Enhanced Opportunities Programme (Megnövelt Lehetőségek Programja) lenne hasznos Ukrajna számára, s várakozással tekintenek a részvétele elé.

A szövetségesek segítségével, többek között az Éves Nemzeti Programmal Ukrajna a továbbiakban is elkötelezett marad az átfogó reformok bevezetése, a korrupció elleni küzdelem és a demokratikus értékeken, az emberi jogok tiszteletben tartásán és a jogállamiságon alapuló befogadó politikai folyamat előmozdítása mellett.

Amint a korábbi NATO csúcstalálkozókon, többek között Madridban, Bukarestben, Lisszabonban és Chicagóban is megállapítottuk, az euro-atlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú, hogy Ukrajna független, szuverén, stabil, a demokrácia és a jogállamiság mellett szilárdan elkötelezett ország legyen.  Ismételten kinyilvánítjuk szilárd elkötelezettségünket a NATO és Ukrajna közötti Megkülönböztetett Partnerség továbbfejlesztése iránt, ami nagyban hozzájárul majd egy stabil, békés és egységes Európa megteremtéséhez.

Forrás: Joint Statement of the NATO-Ukraine Commission | Press Release |Issued on 04 Sep. 2014

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , | 23 Comments

A FEHÉR HÁZ OBAMA ÉSZTORSZÁGI ÚTJÁRÓL ÉS A WALESI NATO CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL

Egyenruhás őr, zászlók és vár-kompozícióWashington — Obama elnök Észtországban és a walesi NATO csúcstalálkozón megerősíti, s megpróbálja még hatékonyabbá tenni a transzatlanti partnerséget. Erről a Fehér Ház tisztségviselői tájékoztatták az újságírókat egy augusztus 29-i telekonferencia során.

Obama szeptember 2-án késő este érkezik Tallinba. A Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) szóvivője, Caitlin Hayden elmondása szerint szeptember 3-án egész napra szóló gazdag programja van, többek között a reggeli órákban Toomas Hendrik Ilves elnökkel és Taavi Rõivas miniszterelnökkel tart megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról, a stratégiai és a regionális együttműködésről és a transzatlanti partnerségről.

Az Elnök látogatást tesz a Kadriorg Művészeti Múzeumban is, ahol mindhárom  balti állam elnökével– Ilves észt, Andris Bērziņš lett, valamint Dalia Grybauskaitė litván elnökkel találkozik. Este diákok, fiatal diplomások, valamint a civil társadalom és a politikai élet vezetői előtt mond beszédet az észtországi Nordea Hangversenyteremben.

Szeptember 4-én Walesben David Cameron brit miniszterelnök társaságában iskolalátogatással kezdi a napot. Délután a newporti Celtic Manner üdülőtelepen a csúcstalálkozó többi vezetőjével együtt részt vesz a hagyományos csoportkép elkészítésén.

Ezt követően a NATO vezetői megkezdik a csúcstalálkozó első, Afganisztánnal foglalkozó ülését, amelyet a NATO-Ukrajna Bizottság ülése követ majd. A megbeszélések első napját a biztonsági problémákkal foglalkozó munkavacsorával zárják a vezetők.

Szeptember 5-én Obama a tervek szerint két munkaértekezleten vesz részt—az egyik a NATO jövőjével, a másik a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozik, majd sajtóértekezletet tart, mielőtt Walesből visszaindul Washingtonba.

Hayden arra számít, hogy Obama a csúcstalálkozó mellett több kétoldalú megbeszélésen is részt vesz, de ezekre vonatkozóan nincs még konkrét időbeosztás.

OBAMA CÉLKITŰZÉSEI

Charles Kupchan, a Fehér Ház európai ügyekért felelős igazgatója arról tájékoztatta a riportereket, hogy a jelen út során az Elnök három átfogó kérdésben kíván előrelépést elérni:

• Az oroszok ukrajnai cselekedeteire adott válaszlépések terén–egyrészt Ukrajnának nyújtott politikai és biztonsági segítséggel, másrészt a megnyugtatási törekvések fokozásával mind a NATO területén, mind azon kívül.

• Sikeres afganisztáni szerepváltás terén– a Nemzetközi Biztonsági Együttműködő Erők (ISAF) szerepét a határozott támogató misszió váltja fel, amelynek keretében az amerikai katonák és a partnerek tanácsadásra és kiképzésre összpontosítanak a harci cselekmények vezetése helyett.

• A NATO globális biztonsági központtá fejlesztése terén–az afganisztáni műveletek során kialakított partnerségek továbbépítésével, valamint a biztonság fokozására alkalmas új módszerek széleskörű alkalmazásával.

Az ukránoknak nyújtandó biztonsági támogatást illetően Ukrajna területén „jelenleg nyilvánvalóan igen képlékeny a helyzet”—mondta Kupchan. A csúcstalálkozón folytatott megbeszéléseken sok és sokféle lehetőséget keresnek majd arra, hogy a NATO tagállamok– közösen és egyenként is–miként erősíthetik Ukrajna biztonságát.

A csúcstalálkozó vezetői foglalkoznak majd azzal is, hogy mily módon tehetők hatékonyabbá a megnyugtatási törekvések, s a NATO készenlétének érdekében hogyan ötvözhetők össze a szövetség és az egyes országok készenléti akciótervei.

„Megvitatják majd a képzés és a gyakorlatozás kérdéseit, s megbeszélik, hogy a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában és a keleti határ többi országában milyen új infrastruktúrát igényel ez az orosz fenyegetettséggel terhelt helyzet”–mondta Kupchan.

Hozzátette, hogy a megnyugtatás érdekében újból megerősítik a NATO „nyitott ajtók” politikáját, azt a lehetőséget, hogy idővel új tagok is csatlakozhatnak a szövetséghez.  Bár a 2014-es csúcstalálkozó nem foglalkozik a bővítéssel, a Grúziának szánt csomagok ebbe az irányba mutatnak, s Montenegro csatlakozási kilátásai is erősödnek.

AFGANISZTÁN

Kupchan elmondása szerint Afganisztánnal kapcsolatban elsősorban az a NATO vezetők feladata, hogy megfelelő forrásokat találjanak a misszióhoz, s hogy a NATO tagországok és partnerek a kiképzési és tanácsadói feladatokhoz elegendő, megfelelő szintű hozzájárulást biztosítsanak.

Az ISAF misszióval foglalkozó ülésen is napirendre kerül majd a partnerségek jövője.

„A kialakuló új helyzetben a NATO kevésbé kiemelkedő szerepet játszik majd Afganisztánban, de hasznosítani fogja az ott szerzett tapasztalatokat s a kialakított partnerségeket, amelyeket mi interoperabilitási platformnak nevezünk. Ez ott alakult ki, ahol a NATO tagországok megtanultak együttműködni a világ sok és sokféle országával”—mondta Kupchan. „ Tehát olyan partnerségi programot fejlesztünk ki, amely tovább építi az együttműködést ezekkel a partnerekkel.”

Az Obama kormány számára a csúcstalálkozó harmadik fontos kérdése a NATO globális biztonsági központtá válása, amit a partnerségek fenntartása és bővítése, továbbá a védelmi kapacitás kiépítése útján lehet elérni.

E téren a NATO eszközeit, képességeit és tapasztalatait felhasználva megtanítanak más országokat és régiókat arra, hogy hogyan tegyék meg magukért mindazt, amit a NATO az euro-atlanti közösségért tesz, mondta Kupchan. A vezetők várhatóan megvitatják, hogy hol és milyen mértékben tegyék majd.

„Szerintem az Elnök arra hajlik, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a Közel-Keleten, elsősorban az ILIÁ jelentette veszéllyel szemben, valamint a térségben jelentkező súlyos humanitárius problémák kezelésében”—mondta Kupchan.

„Obama elnök azt akarja, hogy „ez a csúcstalálkozó mutassa meg, hogy minden NATO tagország kész hozzájárulni a közös erőfeszítésekhez”—mondta Kupchan. Szerinte a találkozón „születik majd valamiféle fogadalom, amely reményeink szerint arra indít minden NATO tagországot, hogy erősítse meg saját védelmi forrásait, tisztességes és arányos mértékben járuljon hozzá a kollektív védelem megerősítéséhez, továbbá kapcsolódjon be a NATO, mint globális védelmi központ munkájába”.

Az Elnökkel együtt Chuck Hagel védelmi miniszter és John Kerry külügyminiszter is részt vesz a csúcstalálkozón.

Forrás: Obama Heads to Estonia, then NATO Summit | DOS IIP | 02 September 2014

A Charles Kupchan-Caitlin Hayden telefonkonferencia teljes angol szövege: White House Officials on Obama’s Trip to Estonia, NATO Summit

További források:

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , , , , | 50 Comments

OBAMA ELNÖK ÉS ILVES ÉSZT ELNÖK BESZÉDE KÖZÖS SAJTÓKONFERENCIÁJUKON

Tallin, 2014. szeptember 3.
- részlet -

OBAMA elnök: Tere Päevast.   Ilves elnök úr – Szeretném megköszönni Önnek és az észt népnek, hogy vendégül látnak ma itt.  Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek Észtországban, különösen most, hogy NATO szövetségünk 10. évfordulóját ünnepeljük.

Elnök úr, köszönöm Önnek, hogy ilyen kiváló partnerünk.  Büszke voltam, hogy fogadhattam Önt tavaly a Fehér Házban, és azóta is beszéltünk már egymással az ukrajnai helyzet kapcsán.  Az Ön élete jól szemlélteti nemzete történetét – menekültek fia, akik hazatértek, hogy segítsenek felépíteni egy szabad és demokratikus Észtországot.  Ahogyan azt Önök közül sokan tudják, a hosszú út, amelyet bejárt, Toomast és családját Amerikába, New Jerseybe is elvitte, ahol még mindig “Tom”-ként emlékeznek rá.  Nagyszerű volt találkozni ma az Ön lányával, és megtudni, hogy ő is visszament New Jerseybe.  Az elnök úr azt is elmondta, “ő már akkor ismerte Bruce Springsteent, mielőtt kiadta az első lemezét.”  Ön, elnök úr, megtestesíti az amerikaiak és észtek közötti szoros kapcsolatot.  Szeretnék köszönetet mondani Önnek a barátságáért.

Azért jöttem el ma ide, mert Észtország az egyike a sikertörténeteknek azon nemzetek között, amelyek visszanyerték függetlenségüket a hidegháborút követően.  Önök pezsgő demokráciát és új jólétet teremtettek, és példát mutatnak arról, hogyan tudnak az állampolgárok konzultálni a kormányukkal a 21. században – és ebben Ilves elnök járt az élen.  Digitális személyi igazolványukkal az észtek a mobiltelefonjukon szinte bármit el tudnak intézni az Interneten – meg tudják tekinteni a gyermekeik jegyeit vagy bele tudnak nézni az orvosi kartonjaikba.   Fel kellett volna hívnom az észteket, mielőtt felállítottuk a saját egészségügyi online rendszerünket.

De legfőképpen azért vagyok itt, mert Észtország példamutató szövetséges. Az észt csapatok bátran és hozzáértően teljesítettek szolgálatot Irakban és Afganisztánban, és tisztelettel adózunk azon bátor katonák emléke előtt, köztük kilenc bátor észttel, akik a végső áldozatot hozták meg Afganisztánban.  Most, hogy a NATO az ottani harci küldetésének három hónap múlva esedékes végéhez közeledik, szeretném megköszönni Észtországnak mindazokat a vállalásokat, melyeket annak érdekében tettek, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket a további munkájukban.

Technológiai éllovasként Észtország élen jár ezen felül a NATO megvédésében a kibertámadások ellen.  Észtország teljes egészében eleget tesz – GDP-je 2%-val – a Szövetség védelméhez való hozzájárulási elvárásnak.  Más szóval, Észtország eleget tesz kötelezettségeinek. Most, hogy nemsokára elkezdődik a NATO csúcstalálkozó Walesben, fontos elmondani, hogy Észtország példát mutat arról, hogyan kell minden NATO tagnak kivennie a maga méltányos részét a kollektív védelmünkből.

Tehát mindenekelőtt azért jöttem ide, hogy megerősítsem az Egyesült Államok elkötelezettségét Észtország biztonsága mellett. NATO szövetségesként az 5. cikkely értelmében kötelezettségeink vannak a kollektív védelmünket illetően. Ez egy olyan kötelezettség, mely megszeghetetlen. Tántoríthatatlan.  Örök.  Észtország sohasem marad egyedül.

Elnökként, eddig is gondoskodtam arról, hogy eleget tegyünk ennek az ígéretünknek.  Elnökségem elején is sürgettem a szövetséget, hogy hozzuk naprakész állapotba az ennek a régiónak a védelmére kidolgozott vészhelyzeti terveket és azóta további NATO erők kezdtek rotációban szolgálni a Baltikumban, beleértve Észtországot is, még több kiképzés és még több hadgyakorlat céljából.  Válaszul Oroszország ukrajnai cselekményeire, az Egyesült Államok még nagyobb mértékben megnövelte itteni jelenlétét.  További repülőgépeket biztosítottunk a baltikumi rendfenntartó misszióhoz, amelyhez az elmúlt évben 14 másik NATO szövetséges is hozzájárult.  Ma pedig folyamatos rotációban érkezik további személyzet és repülőgépek a Baltikum országaiba.  Várakozással tekintek az elé, hogy a mai nap folyamán Rõivas miniszterelnök úrral közösen köszönetet mondjak katonáinknak szolgálatukért.

Tavaszi varsói látogatásom során bejelentettem egy új kezdeményezést az amerikai katonai jelenlét megerősítésére Európában, beleértve a Baltikumot is, és a Kongresszussal együtt azon dolgozunk, hogy ennek megvalósítását biztosítsuk. Ma bejelenthetem, hogy ez a kezdeményezés további légierő egységeket és légi járműveket is magába foglal majd kiképző gyakorlatokra itt, az Észak-Balti régióban. És egyetértünk észt szövetségeseinkkel abban, hogy ezen gyakorlatok fogadására és támogatására az Amari Légibázis lenne a legideálisabb hely itt, Észtországban. Meggyőződésem, hogy a Kongresszus és észt barátaink támogatásával ezt meg is tudjuk valósítani. Örömmel tekintek az erről való további megbeszélések elé Bērziņš és Grybauskaitė elnök urakkal ma délután.

Ahogyan Ilves elnök úr jelezte, jelentős időt fordítunk Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Sokkal több mondandóm lesz erről mai beszédemben. Most csak szeretném elismerésem kifejezni Észtországnak – beleértve Ilves elnök urat is – amiért oly erős szószólói az ukrán népnek mind a NATO-ban, mind az EU-ban. Észtország segítséget nyújt az ukránoknak, amint demokratikus intézményeik megerősítésén és gazdaságuk átalakításán dolgoznak.  És mert egységesen léptünk fel, Oroszország súlyos árat fizet cselekedeteiért, és a NATO többet fog tenni, hogy segítse Ukrajnát katonai ereje megerősítésében és országuk megvédésében.

Tágabb értelemben is szeretném elismerésemet kifejezni Észtországnak erős vezető szerepéért a NATO-n kívül is. Legyen szó csapatok EU misszióhoz történő vezényléséről a Közép-Afrikai Köztársaságban, vagy a szíriai nép segélyezésének támogatásáról, avagy a demokratikus átmenet segítéséről olyan országokban, mint Tunézia, vagy az internet szabadsága és az emberi jogok melletti kiállásról, ez az 1,3 milliós nemzet, ahogy mondani szoktuk, súlycsoportja felett teljesít. A világ jobb lesz tőle, s ez egy okkal több, amiért az Egyesült Államok mindig is büszkén kiáll majd szövetségesünk, Észtország mellett.

Végül azt szeretném mondani, hogy az amerikai nép ma imádkozik az elkötelezett és bátor újságíró, Steven Sotloff családjáért. Az éjszaka folyamán kormányunk megállapította, hogy Stevent tragikus módon elragadta tőlünk egy borzalmas, erőszakos cselekedet. Szinte elgondolhatatlan az a fájdalom, amelyet azok éreznek most, akik szerették Stevent, különösen édesanyja, édesapja és húga. Ma az egész ország együtt gyászol velük. Ugyanúgy, ahogy korábban Jim Foleyé, Steven élete is éles ellentétben állt azokéval, akik ilyen brutális módon meggyilkolták. Gyilkosai azt az abszurd állítást fogalmazzák meg, hogy a vallás nevében ölnek. De éppen Steven volt az, aki a barátai szerint mély vonzalommal viseltetett az iszlám világ iránt. Gyilkosai azt próbálják bizonygatni, hogy az elnyomottakat védelmezik, de éppen Steven volt az, aki keresztülutazta a Közel-Keletet, hogy életét kockáztatva elmondja az igazságot és méltóságot követelő muzulmán férfiak és nők történetét. Bármit is remélnek elérni ezek a gyilkosok olyan ártatlan amerikaiak meggyilkolásával, mint Steven, már most kudarcot vallottak. Azért vallottak kudarcot, mert mint az emberek világszerte, az amerikaiak is visszataszítónak tartják barbárságukat. Nem fognak bennünket megfélemlíteni. Szörnyű tetteik csak még jobban összekovácsolnak minket, és megerősítenek elszántságunkban, hogy felvegyük a harcot e terroristák ellen. És azok, akik elkövetik azt a hibát, hogy amerikaiakra emelik az kezüket, meg fogják tanulni, hogy mi nem felejtünk, hogy a kezünk messzire elér, és igazságot fogunk szolgáltatni.

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , | 24 Comments

A VILÁG SEGÍTSÉGÉRE IS SZÜKSÉGÜNK VAN A TERROR LEGYŐZÉSÉHEZ—Kerry Külügyminiszter véleménycikke

The New York Times | 2014. augusztus 29.

E polarizált térségben s bonyolult világban az Iraki Iszlám Állam és Szíria közös fenyegetést jelent számos és sokféle ország, közöttük az Egyesült Államok számára is. Nihilista látásmódjukkal és népirtó terveikkel szemben globális koalícióra van szükség, amely politikai, humanitárius, gazdasági, bűnüldöző és hírszerző eszközökkel támogatja a katonai erőt.

A keresztre feszítéseken s más hasonló gonosztetteken túl, amelyekkel ártatlanok ezreit pusztítják el Szíriában, Irakban ás Libanonban, közöttük szunnita muzulmánokat is, akinek a hitét állítólag képviselik, az ILIÁ (az Egyesült Államok kormányának szóhasználatában Iraki és Levantei Iszlám Állam, röviden ISIL vagy IS) jóval a térség határain túl is veszélyt képvisel .

Az ILIÁ az egykori iraki al-Kaidából ered, amely több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett a szélsőséges erőszak terén. A csoport a szíriai válsághelyzet és az iraki felekezeti feszültségek kiaknázása útján globális ambíciókkal rendelkező, elkötelezett dzsihádistákból álló harci erőre tett szert. Vezetői többször megfenyegették az Egyesült Államokat, májusban pedig a brüsszeli Zsidó Múzeumban három embert lelőttek és megöltek az ILIÁ-hoz kapcsolódó terroristák. (A negyedik áldozat 13 nap múlva halt meg.) Az ILIÁ külföldi harcosai nem csak a régióban jelentenek egyre nagyobb veszélyt, de minden olyan helyen – Amerikában is -, ahová észrevétlenül beutazhatnak.

Nyilvánvaló, hogy amennyiben nem avatkozunk be, ezek a szélsőségesek nem elégszenek meg Szíriával és Irakkal. Ez az új életre támadt csoport nagyobb és jobban finanszírozott, kalózkodással szerzett olaj, emberrablások és kínzások útján szerez pénzt a szíriai és iraki műveleteihez. A hadakozások során rablott, kifinomult nehézfegyverekkel vannak felszerelve. A Jordániával, Libanonnal és Törökországgal határos, Izraelhez veszélyesen közel fekvő stratégiai térségben bebizonyították, hogy nagyobb területek elfoglalására és megtartására képesek, mint bármely más terrorszervezet.

Az ILIÁ harcosok visszataszító vadságot és kegyetlenséget tanúsítanak. Miközben egy kiterjedtebb etnikai és felekezeti konfliktus kirobbantására törekedve síita muzulmánokat és keresztényeket mészárolnak le, a terület megszerzése s megtartása érdekében kiszámított stratégiával gyilkolják szunnita muzulmán társaikat is. Az egész világot megdöbbentette James Foley amerikai újságíró lefejezése.

Az Egyesült Államok vezetésével és más nemzetek lehető legszélesebb körű koalíciójával meg fogjuk akadályozni, hogy az ILIÁ rákos daganata más országokra is átterjedjen. A világ szembe tud szállni ezzel a veszedelemmel, s végül képes lesz legyőzni azt. Az ILIÁ gyűlöletes, de nem mindenható. Bizonyíték erre Észak-Irak, ahol az Egyesült Államok légicsapásai megtörték a harci lendületet, teret biztosítva  az iraki és kurd erőknek az offenzíva folytatására. Támogatásunkkal az iraki vezetők találkoztak egy új, befogadó kormány alakítása érdekében, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elszigeteljék az ILIÁ-t, s elnyerjék minden iraki közösség támogatását.

Pusztán légicsapásokkal nem fogjuk legyőzni ezt az ellenséget. Ez sokkal teljesebb válaszlépéseket követel az egész világtól! Támogatnunk  kell az ILIÁ-val közvetlen harcban álló iraki erőket és a mérsékelt szír ellenzéket. Szét kell zúznunk és le kell építenünk az ILIÁ képességeit, s ellensúlyoznunk kell a médián át küldött szélsőséges üzeneteit. Továbbá népeink védelmében meg kell erősítenünk saját védelmünket és együttműködésünket is.

A jövő heti walesi NATO csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan Chuck Hagel védelmi miniszter s én találkozni fogunk a szövetséges európai országokban lévő kollégáinkkal. Célunk az, hogy maximálisan széleskörű támogatást szerezzünk. Hagel úrral a találkozó után a Közel-Keletre szándékozunk utazni, hogy a legközvetlenebb veszélyben álló országok körében is további támogatást szerezzünk a koalíciónak.

Szeptemberben az Egyesült Államok lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke. Ezt az alkalmat arra használjuk majd, hogy tovább szélesítsük a koalíciót és kihangsúlyozzuk a külföldi terrorista harcosok jelentette veszélyeket, tekintettel azokra is, akik csatlakoztak az ILIÁ-hoz. Az ENSZ általános közgyűlésén Obama elnök fogja vezetni a Biztonsági Tanács egyik ülését, hogy előterjesszen egy, e közös fenyegetés kezelésére szolgáló tervet.

Ebben a csatában csaknem minden országnak jut szerep. Lesznek, akik közvetett és közvetlen katonai segítséget nyújtanak. Lesznek, akik a régió-szerte lakóhelyük elhagyására kényszerített és áldozattá vált milliók számára biztosítják az égetően szükséges humanitárius segítséget.  Ismét mások a szétzúzott gazdaságok és a szomszédok közötti megrendült bizalom helyreállításában segédkeznek. Irakban már folynak ilyen erőfeszítések: más országok már velünk együtt biztosítanak humanitárius segítséget, s katonai segítséget és támogatást nyújtanak a befogadó kormány megalakításához.

Igyekezeteink más országok tucatjait nyerték meg az ügynek. Az érdekek természetesen sokfélék. De egyetlen tisztességes ország sem támogathatja az ILIÁ rémtetteit, s egyetlen civilizált ország sem bújhat ki e kór kiirtásának a felelőssége alól.

Az ILIÁ visszataszító taktikái hagyományosan ellentétes érdekű országokat egyesítenek és mozgósítanak az új iraki kormány támogatásában. E koalíció idővel fellép majd a mögöttes tényezők ellen is, amelyek az ILIÁ-t, és a hasonlóan gondolkodó terrorista szervezeteket táplálják.

A koalícióépítés nehéz munka, de a közös ellenséggel így lehet a legjobban elbánni. Amikor Szaddám Huszein 1990-ben lerohanta Kuwaitot, az első George Bush elnök és James A. Baker III külügyminiszter nem tettek önálló és elsietett lépéseket. Módszeresen összehoztak egy koalíciót, s az országok összehangolt fellépése gyors győzelemre vezetett.

A szélsőségeseket csak akkor lehet legyőzni, ha a felelősségteljes országok és polgáraik egységesen lépnek fel ellenük.

Forrás: To Defeat Terror, We Need the World’s Help | Op-Ed | John Kerry,  Secretary of State | The New York Times | August 29, 2014

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , , , | 1 Comment

POWER NAGYKÖVET BESZÉDE AZ ENSZ BT UKRAJNÁRÓL SZÓLÓ ÜLÉSÉN

Samantha Power nagykövet az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. Alábbi beszéde a Biztonsági Tanács 2014. augusztus 28-ai ülésén hangzott el.

Elnök úr és e Tanács képviselői! Immár huszonnegyedszer ülünk össze azért, hogy megpróbáljuk megfékezni Oroszország Ukrajnai elleni erőszakos cselekményeit. Minden egyes ülés egyhangúlag elfogadott és egyértelmű üzenetet küldött: Oroszország, vess véget a konfliktusnak! De Oroszország nem hallgatott rá.

Ezt mondtuk, amikor Oroszország a nemzetközi jog nyílt megsértésével megszállta a Krím-félszigetet. Ezt mondtuk a maláj légitársaság 17-es járatának döbbenetes lelövése után, amely 11 ország polgárainak—ártatlan férfiaknak, nőknek, csecsemőknek és gyermekeknek az életébe került. És ezt mondjuk ma is, amikor orosz katonák, tankok, légvédelem és tüzérség támogatja a szeparatistákat, s harcol velük együtt, amint újabb frontot nyitnak az oroszok gerjesztette és fűtötte válságban.

De Oroszország nem hallgat rá!

Ahelyett, hogy hallgatna rá, ahelyett, hogy figyelembe venné a nemzetközi közösség követeléseit és a nemzetközi rendet, Oroszország minden egyes alkalommal úgy járul e Tanács elé, hogy mindent mond, csak igazat nem. Manipulál. Elkeni a tényeket. Simán hazudik. Így megtanultuk, hogy Oroszországot ne a szavai, hanem a tettei alapján ítéljük meg.

Az utóbbi 48 órában Oroszország cselekedetei igen sokat elárulnak.

Augusztus 26-án—csak most kedden—Putyin elnök, miután Minszkben találkozott Porosenko ukrán elnökkel, arról beszélt, hogy – idézem -: „a lehető leghamarabb véget kell vetni a vérengzésnek”. Idézet vége. S mégis, ugyanazon a napon a műholdfelvételek orosz harci egységeket – harci egységeket (!) – mutattak Kelet-Ukrajnában, Donyecktől délkeletre. Ugyanezen a napon az ukrajnai Luhanszkban ténylegesen az orosz hadsereg 9. dandárjába tartozó katonákat vettek őrizetbe.

Válaszul Oroszország azt állította, hogy a katonák „tévedésből” kerültek ukrán területre. Tették ezt válságidőszakban, a világ egyik legjobban őrzött határa mentén!

A tárgyalásokat követő napon Oroszországból indított Grad rakétákkal lőtték az novoazovszki ukrán hadállásokat, majd két oszlopban orosz páncélozott járművekkel és tankokkal támadtak. A város szélén jelen pillanatban is, míg mi itt beszélgetünk, ott állnak az orosz páncélozott járművek és az Uragan rakéta-sorozatvetők.

Az eddigi legnagyobb orosz haderő van jelen a határ mentén, amióta májusban elkezdték itt a csapattelepítést, s jelentős számú harci repülőgép és helikopter is van. Pilóta nélküli orosz légi járművek rutinszerűen haladnak át az ukrán légtéren.

Az ide telepített orosz eszközök között vannak az ukránok leltárában nem szereplő fejlett tüzérségi és légvédelmi rendszerek is. A közelmúltbeli szeparatista ellentámadás során ilyen tüzérségi rendszerekkel zúdítottak rakéta- és aknatüzet a Luhanszk körüli ukrán harcállásokra.

Az oroszok felfegyverzésével és támogatásával működő szakadárok egyik vezetője nyíltan megmondta, hogy négy- vagy ötezer orosz katona csatlakozott az ügyükhöz. Azonnal hozzátette, hogy ezek szabadságon lévő katonák. De egy orosz katona akkor is orosz katona, amikor a nyári szabadsága alatt éppen Ukrajnában harcol! A páncélozott orosz katonai jármű pedig nem a saját autója.

Eközben Oroszországban temetnek az orosz családok, akiknek szerettei elestek az ukrajnai harcokban. Tudni akarják, hogy hogyan haltak meg. Fegyveresek zaklatják és fenyegetik az újságírókat, akik a temetésekről próbálnak tudósítani. Az orosz kormány szerint azonban ezek a katonák sohasem voltak ott. A Krímben sem voltak mindaddig, amíg az oroszok be nem jelentették, hogy a soha ott nem volt katonák elcsatolták a Krím-félszigetet.

Az utóbbi 48 óra jól beleillik a bejáratott orosz sémába. Minden lépés utat nyit a következőhöz. Ukrajna pedig még e felháborító cselekmények ellenére is folyamatosan politikai lehetőséget keres a válság megoldására. Ismételten a feszültség csökkentésével próbálkozik. Az ismert séma ellenére Porosenko elnök elment Minszkbe, hogy találkozzon Putyin elnökkel. Vele ellentétben Putyin elnök még ekkor sem volt hajlandó elismerni a már ismert alapvető tényeket: azt, hogy Oroszország fegyvert és felszerelést adott, s most még csatlakozott is az illegális szakadár harcokhoz Ukrajnában. Komoly tárgyalásokra van szükség, s igen sürgősen! Oroszországnak viszont abba kell hagynia a hazudozást és a válság szítását.

Lehullóban van az álarc! E cselekedetek—ezek a mostani cselekedetek—igaz valóságában mutatják meg Oroszország viselkedését: egy másik szuverén ország területén tudatosan támogatja az ottani illegális szeparatistákat, s most még együtt is harcol velük.

Oroszország most azt állítja, hogy Ukrajnának nem fontos a tűzszünet. Beszéljünk világosan: nekünk nagyon is fontos, amint az ukránoknak is, amennyiben tényleges tűzszünetről van szó. Az orosz szeparatistáknak azonban nem fontos a tűzszünet, sőt, cinikusan arra használják, hogy újra felfegyverkezzenek, s az orosz határon átáramló újabb katonákra és felszerelésre várjanak.

E mélységesen riasztó cselekményekkel szemben számunkra most nem az a legfontosabb, hogy mit mondjunk Oroszországnak. A legfontosabb az, hogy miként bírjuk rá, hogy végre odafigyeljen.

Az Egyesült Államok e válság során európai partnereivel, az EU-val, a G7 országokkal együtt mindvégig célirányos, hatékony nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy átmenjen az üzenete: Oroszország a válság szítása helyett térjen át annak csillapítására, hogy elfogadhassák és megvalósíthassák Porosenko elnök ésszerű béketervét.

És annak tükrében, hogy Oroszország folyamatos agressziót gyakorol és durván semmibe veszi az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, továbbra is szorosan együttműködünk a G7 országokkal és európai partnereinkkel abban, hogy súlyosbítsuk az Oroszországra háruló következményeket.

Nos, tudom, hogy ha egy ország kormánya így tesz, akkor az adott ország polgáraira is hárulhatnak tényleges költségek. A kistermelő farmergazdaságoktól a nagy gyárakig anyagi veszteségeket szenvednek azok, akik Oroszországgal kereskednek és az orosz piacra szállítanak. Ezek jelentős költségek és nem szabad félvállról venni őket.

De fogalmazzunk világosan: ha nem foglalkozunk vele, sokkal-sokkal nagyobb károkkal járhat, hogy Oroszország  durván semmibe veszi a nemzetközi rendet. A nemzedékek során kialakult elvek és szabályok páratlan áldozatok árán születtek: számtalan életet követelt a létrehozásuk és a védelmük. S mindannyiunknak saját személyes érdeke, hogy megvédjük őket. Bármi, ami a rendet–a nemzetközi rendet–fenyegeti, mindannyiunk békéjét és biztonságát veszélyezteti.

Oroszország ezeket a szabályokat veszi semmibe, amikor szomszédos országokban illegálisan területet foglal, illegális csoportokat fegyverez és szerel fel, s azokkal együtt harcol.

Ukrajna csak egy az Oroszországgal határos talán egy tucat ország közül. Befejezésül hadd tegyek fel két kérdést: Az Oroszországgal határos többi ország hogyan láthatja biztosnak saját békéjét és szuverenitását, ha nem értetjük meg az Ukrajnával kapcsolatos üzenetünket? Miért higgyék, hogy másképpen fog történni, ha Putyin elnök holnap úgy határoz, hogy az ő országukban kezd fegyveres szakadárokat támogatni és „szabadságos” katonákat küld oda harcolni? És egy éppen ennyire fontos kérdés: milyen üzenetet küldünk a hasonlóan riasztó törekvésekre hajlamos országoknak szerte a világban, ha érdemleges következmények nélkül hagyjuk, hogy az oroszok megsértik e szabályokat? E veszély tükrében elfogadhatatlan árat követelne a tétlenség.

Köszönöm.

Forrás: Remarks at a Security Council Session on Ukraine |Samantha Power, U.S. Permanent Representative to the United Nations | New York, NY | August 28, 2014 | As delivered

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , , | 27 Comments

A WALESI NATO CSÚCSTALÁLKOZÓ–ÚTMUTATÓ

A walesi NATO csúcstalálkozó hivatalos emblémájaNewsport, 2014. szeptember 4-5.

A NATO történelme során igen kritikusnak számító időszakban kerül sor a walesi csúcstalálkozóra. A globális biztonsági környezet veszélyes és kiszámíthatatlan. Oroszország Ukrajna elleni cselekményei veszélyeztetik az egységes, szabad és békés Európára vonatkozó alapvető elképzeléseket. A szövetséget válságövezetek veszik körül: a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, s még távolabb is fokozódó instabilitás és biztonsági problémák mellett új keletű veszélyek, így rakéta- és kibertámadások is fenyegetnek. A NATO ugyanakkor arra készül, hogy lezárja eddigi leghosszabb harci küldetését, s új fejezetet nyit az Afganisztánhoz fűződő kapcsolatában.

1990-ben, az utolsó olyan NATO csúcstalálkozó idején, amelynek az Egyesült Királyság adott otthont, a szövetségesek azzal jelezték a hidegháború végét, hogy baráti kezet nyújtottak Közép- és Kelet-Európa országainak. Huszonnégy évvel később Walesben a szövetséget fenyegető számos problémával foglalkoznak majd a vezetők, s azzal, hogy milyen módon maradhat a NATO továbbra is képes, kész és elszánt arra, hogy a szövetség minden tagját megvédje bármely fenyegetéssel szemben. A NATO fokozottabb reagáló képessége valamint a rugalmasabb partnerségek érdekében egy Készenléti Akciótervet (Readiness Action Plan) fogadnak majd el, amivel szilárd alapot teremtenek a jövő NATO-ja számára.

A szövetség további lépéseket fog tenni az Ukrajnával kötött partnerség erősítése érdekében. Az állam- és kormányfők foglalkoznak majd a közel-keleti és észak-afrikai stabilitás gyengülése miatt keletkező biztonsági problémákkal is.

A csúcstalálkozó napirendjén a következők fő témák szerepelnek majd:

  • A NATO készsége arra, hogy határozottan kiálljon a kollektív védelem mellett, és annyit invesztáljon a képességekbe, hogy a szövetség továbbra is állni tudjon bármilyen kihívást;
  • Határozott kiállás a NATO transzatlanti volta mellett, valamint a megfelelő szintű védelmi kiadások fontosságának hangsúlyozása;
  • Oroszországgal való kapcsolatok, továbbá az Ukrajnához fűződő kapcsolatok erősítése fokozottabb együttműködés útján;
  • Partnerségek elmélyítése és a NATO „nyitott ajtók” politikájának fenntartása;
  • Afganisztán: a Nemzetközi Biztonsági Együttműködő Erők (ISAF) működésének befejezése és a 2014 utáni kapcsolatok.

Ez lesz az utolsó csúcstalálkozó, amelyen Fogh Rasmussen NATO főtitkár elnököl.

I. NATO készenlét

Az orosz-ukrán krízis megmutatta a biztonsági környezet ingatagságát, és sürgős igényt támasztott a szövetség alkalmazkodóképességének gyorsabb fejlesztése iránt. A szövetség vezetői egy intézkedéscsomagot, azaz Készenléti Akciótervet fogadnak majd el, amely arra hivatott, hogy a NATO erők a megváltozott és kibővült európai és Európa-közeli biztonsági környezethez alkalmazkodjanak, reakcióképesebbek, jobban képzettek és felszereltek legyenek, tehát a szövetség kellően válaszolhasson a bárhol jelentkező kihívásokra. A NATO elkötelezett marad a kollektív védelem mellett, s ennek jegyében a továbbiakban is bizalomépítő intézkedésekkel fog válaszolni a tagországok aggályaira, és más téren– kibervédelem, tengeri biztonság—is fokozza erőfeszítéseit.

II. A transzatlanti kötelékek és ismételt elkötelezettség az alapvető elvek és értékek iránt

A jelen helyzetben a walesi csúcstalálkozó alkalmat kínál a szövetségeseknek arra, hogy ismételten kifejezésre juttassák elkötelezettségüket a Washingtoni Szerződésben lefektetett alapvető elvek és értékek iránt, különös tekintettel a kollektív védelemre (5. cikk) és a fegyveres támadások visszaverésére képessé tevő egyedi és kollektív kapacitás fenntartásának és fejlesztésének szükségességére (3. cikk). A vezetők módot keresnek majd annak biztosítására is, hogy a szövetségesek megfelelő pénzügyi forrásokkal támogassák katonai kapacitásukat.

Az Észak-Amerikát és Európát egyesítő értékek szellemében elfogadnak majd egy Transzatlanti Nyilatkozatot. Ez újból megerősíti a két kontinens között fennálló fontos biztonsági kapcsolatot, valamint azt az elhatározást, hogy megosztják a biztonság iránti felelősséget és a biztonság értékeit is.

A hatékonyság és eredményesség fokozása érdekében az elmúlt négy év során folyamatosan ésszerűsítették, „karcsúsították” a NATO struktúráját, jobban felvértezték a mai kor biztonsági fenyegetéseivel szemben, ugyanakkor csökkentették működésének költségeit.

III. Az ukrán válság és az Oroszországgal való kapcsolat

A Krím-félsziget illegális bekebelezése óta a NATO felfüggesztett minden gyakorlati civil és katonai együttműködést Oroszországgal, ugyanakkor fenntartja az ukrán kérdéssel kapcsolatos párbeszéd lehetőségét. A szövetség a walesi csúcstalálkozón át fogja tekinteni az Oroszországhoz való viszonyát. Tovább fogja erősíteni az együttműködését Ukrajnával. Ennek jegyében Petro Porosenko elnök részvételével a csúcstalálkozó első napján összeül a NATO-Ukrajna Bizottság.

IV. A partnerségi kapcsolatok elmélyítése és a NATO „nyitott ajtók” politikája

A NATO arra törekszik, hogy a konzultációkat, az interoperabilitást és a védelmi együttműködést megtartsa az ISAF partnerekkel kialakított magas szinten. A csúcstalálkozón a NATO országok állam- és kormányfői javaslatokat tesznek majd arra, hogy a szövetség és partnerei között milyen alapon indítsanak és tartsanak fenn gyakori eszmecseréket. E téren igyekeznek megőrizni a NATO vezetésével folytatott közös afganisztáni katonai műveletek során szerzett hasznos tapasztalatokat. Pontosabban: módot keresnek partnereik hathatósabb támogatására, hogy azok saját kapacitásuk fejlesztése útján alkalmassá váljanak a NATO országokkal való szorosabb együttműködésre.

A NATO-bővítés kapcsán ismét kinyilvánítják, hogy minden ország maga alakíthatja ki saját biztonsági rendszerét.

V. Afganisztán – A NATO leghosszabb harci küldetése

A NATO vezetése alatt az ISAF több mint egy évtizeden át küzdött azért, hogy Afganisztán ne legyen többé a terroristák menedéke. A NATO most arra készül, hogy 2014 végén rendben lezárja az ISAF itteni működését, és új lapot nyisson az Afganisztánnal való kapcsolatában. 2015-től kezdve a NATO-Afganisztán Tartós Partnerség (2010), az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelői Alap és a Határozott Támogatás (Resolute Support) nevű utólagos küldetés keretében bizonyítja majd Afganisztán iránti elkötelezettségét. A kiképző-tanácsadó-segítségnyújtó jellegű Határozott Támogatás beindítása a szükséges jogi feltételek meglététől függ.

A NATO továbbra is számos egyéb szárazföldi, légi és tengeri műveletet és küldetést vezet és támogat sokféle környezetben.

Ezzel párhuzamosan a szövetség részt vesz válságkezelő műveletekben is, ami értékes tanulságokkal szolgált az ENSZ BT 1325. számú, a nők, a béke és a biztonság kérdéséről szóló határozatának elfogadásában. A határozat kitér arra, hogy a válsághelyzetek és háborúk aránytalanul nagy mértékben sújtják a nőket és a gyermekeket, s rávilágít arra a tényre, hogy a nőket sohasem vonták bele a békefolyamatokba és stabilizációs törekvésekbe.

Forrás: NATO Wales Summit Guide

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , | 65 Comments