NOVEMBER A TÁPLÁLKOZÁS ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK HÓNAPJA

A táplálkozási program keretében ételhez jutó iskolások (AP fotó)

A táplálkozási program keretében ételhez jutó iskolások (AP fotó)

Elizabeth Buckingham and Daniel Oerther | DipNote | 2014. november 19.

Az első Nemzetközi Táplálkozási Konferencia után 22 évvel ma Rómában gyűlnek össze a világ kormányainak képviselői. Bár az utóbbi két évtizedben több mint 200 millióval csökkent a krónikusan alultáplált emberek száma, még most is közel 800 millióan fekszenek le éhesen minden este. Az elhízás világszerte nagy kihívás a jólét és gazdasági virágzás terén, mivel sok ország a túl- és az alultápláltság kettős terhével birkózik, amihez súlyos mikroelem-hiányosságok is járulnak. Ma már sokkal inkább tisztában vagyunk azzal, hogy tudományos alapon nagyobb figyelmet kell fordítanunk a serdülő lányok, a terhes nők és a csecsemők táplálkozására. Az Egyesült Államok felismerte, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti a élelmiszernövények termesztésének jövőbeli hozamát. Miután most alakul ki a 2015 utáni menetrend, ezt a politikai pillanatot szeretnénk felhasználni arra, hogy a célkitűzések között elsődleges és központi helyet biztosítsunk az élelmiszerbiztonságnak és táplálkozásnak.

Bár sok minden változott az első Nemzetközi Táplálkozási Konferencia óta, maradtak még problémák. Az élelmiszerpiacok 2007-8. évi ársokkja ráébresztett bennünket, hogy a mezőgazdasági termelés évtizedek óta folyamatosan növekvő nyereségét nem vehetjük adottnak. Ezért Obama elnök arra szólította fel a világ vezetőit, hogy fordítsák visszájára a mezőgazdasági beruházások évtizedes csökkenését, és más módszerrel, átfogó megközelítéssel kezeljék az élelmiszerbiztonságot. Az Egyesült Államok éhezéssel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos globális kezdeményezése, a Feed the Future (Tápláld a jövőt) pontosan ezt teszi: a partner-országokkal vállvetve dolgozik a mezőgazdasági ágazat fejlesztésén, valamint a nyomor és az éhezés ördögi körének megtörésén. Alig néhány év alatt már mutatkoznak a Feed the Future programnak a nyomor és éhezés enyhülése, s egyúttal sokmillió gyerek és család jobb táplálkozása terén megnyilvánuló eredményei.

Amerikában a First Lady irodája Let’s Move, azaz „mozogjunk” kampányt indított, hogy az USA-ban egy nemzedéken belül megoldják a gyermekkori elhízás problémáját. Külföldön az Egyesült Államok kormányokkal, civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral dolgozott az 1,000 Days partnership, azaz „ezer napos partnerség” létrehozásán, s támogatta a kiegyenlített táplálkozásért indított, az anyák és a csecsemők jobb táplálkozását célzó Scaling Up Nutrition mozgalom megszületését. Az Egyesült Államok folyamatos vezető szerepét bizonyítják saját szociális háló programjai, például a nők, csecsemők és gyerekek védelmére szolgáló Women, Infants, and Children program, mely most októberben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az USA elől járt a WHO nem-fertőző betegségekre vonatkozó akciótervének elfogadásában is, mely a túlzott nátrium-fogyasztás, az elhízás és a cukorbetegség ellen tehető önkéntes lépéseket, valamint az étrend minőségi mutatóit és az elvi változtatásokat tartalmazza.

Munka azonban még mindig van elég. A mostani, második Nemzetközi Táplálkozási Konferencián az Egyesült Államok várakozással tekint az általános élelmezési jelentés, a Global Nutrition Report kiadása elé, melynek segítségével majd az egész világ közösen és átlátható módon nyomon követheti az általános helyzet alakulását. Üdvözöljük a WHO globális célú rövid szakpolitikai tájékoztatóit, melyekkel az anyák, csecsemők és kisgyermekek táplálkozásának javítását célozzák 2025-ig. A találkozón elfogadásra kerülő Táplálkozásról Szóló Római Nyilatkozatban, valamint az önkéntes Cselekvési Kerettervben foglalt közös elképzelések alapján a világ vezetői közös szakpolitikai lehetőségeket és stratégiákat követve mindenki táplálkozásán javíthatnak. Az Egyesült Államok továbbra is szilárd és vezető szerepet fog játszani ebben.

A szerzőkről: Elizabeth Buckingham és Daniel Oerther a Külügyminiszter globális élelmiszer-biztonsági irodájának munktársai.

Forrás: November is a Month of Action for Nutrition | Posted by Elizabeth Buckingham and Daniel Oerther | November 19, 2014

 

Posted in Economic Issues, Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , , , , , | Comments Off

NYILATKOZAT A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI PARTNERSÉGRŐL

Fehér Ház | Sajtószóvivői Iroda | 2014. november 16.

Mi, az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország vezetői a G-20 csúcstalálkozó margóján megerősítjük elkötelezettségünket a magas színvonalú transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodáshoz (TTIP) vezető, kölcsönös előnyök szellemében folytatott, átfogó és ambiciózus tárgyalások iránt.

Mint 2013 júniusában, a tárgyalások elindításakor, most is elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a hat évtizedes gazdasági partnerség szilárd alapjain erősebb, fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb növekedést érjünk el, támogassuk új munkahelyek létesítését az Atlanti-óceán mindkét oldalán, s fokozzuk nemzetközi versenyképességünket.

A jelen megállapodás stratégiai fontosságát hangsúlyozandó: olyan lehetőségnek tekintjük, amellyel mi, mint nyitott gazdaságok és társadalmak polgárai, támogathatjuk mindazon elveket és értékeket, amelyeken osztozunk, s amelyek számunkra becsesek, beleértve az átláthatóságot és a globális kereskedelmi problémák közös kezelését is.

Példásnak tartjuk a tárgyaló felek elmúlt 16 havi munkáját, és úgy fogjuk irányítjuk őket, hogy a következő évben a lehető legnagyobb haladást érjék el.

Forrás: Statement on the Transatlantic Trade and Investment Partnership | The White House | Office of the Press Secretary | November 16, 2014

Posted in Economic Issues, Foreign Policy | Tagged , , , | Comments Off

AZ OKTATÁS NEMZETKÖZI HETE—KERRY KÜLÜGYMINISZTER SAJTÓKÖZLEMÉNYE

Washington, 2014. november 14.

A Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium 2014. november 17-21 között 15. alkalommal ünnepli az Oktatás Nemzetközi Hetét. A hét során a szó szoros értelmében több ezer eseményt rendeznek világszerte, hogy rávilágítsanak a globális tanulás és a diákcsere előnyeire.

Hogy megértsük, miért is olyan fontos ez, gondoljunk csak arra, hogy mivel jár, ha az emberekből hiányzik, amit a nemzetközi oktatás adhat: jelesül a saját közösségünk és életünk szűk határain túl létező világ objektív megértése.

Tudjuk, hogy vannak a világon olyan helyek, ahol a gyerekeket arra tanítják, hogy a Földön „mi” vagyunk, és „ők”. Azt mondják nekik, hogy a személyiségük csak úgy teljesedhet ki, ha ősi csatákat vívnak újra, vagy összezúzzák mások álmait.

Ez szöges ellentéte mindannak a tanulásnak, amit az Oktatás Nemzetközi hetén ünneplünk.

A Külügyminisztériumban diplomáciánk központi elemének tartjuk a nemzetközi oktatást. Azért tesszük, mert mindennapi munkánk során látjuk, hogy mennyire fontos, hogy a fiatalok magukba szívják a valóban nemzetközi oktatás tanításait: a kritikus gondolkodást, a civilizált viselkedés fontosságát, s a szándékot arra, hogy a másféle nézetekkel szemben komoly kérdéseket vessenek fel, ne keserű tagadással válaszoljanak, vagy a dogmákhoz ragaszkodjanak.

Alapvetően fontos, hogy e képességek kialakuljanak, de ez nem automatikusan történik. Pedagógusaink odaadásának és tudományos közösségünk vezetésének az eredménye. Annak köszönhető, hogy oly sok élvonalbeli egyetem elkötelezte magát amellett, hogy közvetlen tapasztalatok útján önmaguk jobb megismeréséhez segíti fiataljainkat. Annak köszönhető, hogy sok üzleti vállalkozás és alapítvány megértette, hogy a globális oktatás rendkívül okos és hatékony befektetés a jövőbe.

Az Egyesült Államok szívesen látja a nemzetközi hallgatókat, mivel segítségükkel megújulnak és kitágulnak a tantermi perspektívák, mivel évente több mint 27 milliárd dollárral járulnak hozzá a gazdaságunkhoz, és mivel hazatérésük után segítenek az amerikai eszmék, politika, és a kultúra jobb megértésében.

Bármerre járok a világban, mindig találkozom olyan miniszterekkel, miniszterelnökökkel, üzletemberekkel és aktivistákkal, akik az Egyesült Államokban tanultak. Itt, az Egyesült Államokban olyan tehetséges férfiakkal és nőkkel állunk folyamatos kölcsönös munkakapcsolatban, akik tanulmányaik egy részét külföldön folytatták. A legutóbbi felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a nagy munkaadó cégek értékelik a nemzetközi oktatás során szerzett készségeket és tapasztalatokat.

A kérdés fontosságát bizonyítja, hogy Obama elnök igen nagy hangsúlyt fektet az összes földrész fiatal vezetőinek elérésére, így diákcsere-programjaink bővítésére és változatossá tételére. Külügyminiszterként megismétlem ezt a felhívást, s arra buzdítom az élet minden területéről származó amerikai diákokat, hogy használják ki a külföldön való tanulás előnyeit.

Azt mondják, hogy a történelem mindig versenyfutás az oktatás és a katasztrófa között. Ezt a versenyt nyilvánvalóan meg kell nyernünk, s a nemzetközi oktatás lehetőséget kínál hozzá.

Forrás: International EducationWeek | Press Statement | John Kerry, Secretary of State | Washington, DC | November 14, 2014

Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , | Comments Off

SAMANTHA POWER NAGYKÖVET BESZÉDE AZ ENSZ BT UKRAJNÁVAL FOGLALKOZÓ ÜLÉSÉN

Samantha Power nagykövet az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. A beszéd 2014. november 12-én hangzott el.

Elnök úr, köszönöm, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban összehívta a mai ülést. Toyberg-Franzen főtitkárhelyettes úr, köszönjük a világos és tárgyilagos tájékoztatást. Apakan and Tagliavini nagyköveteknek hálásak vagyunk azért, hogy ma itt beszélnek velünk, s az EBESZ-nek is a válság helyszínén játszott bátor és kritikus fontosságú szerepéért.

Huszonhatodik alkalommal ül össze a Biztonsági Tanács a jelenlegi ukrán válsággal kapcsolatban. Ha ismerősen hangzik a kelet-ukrajnai helyzet romlására vonatkozó mai üzenetünk, és más országok üzenetei is, ennek jó oka van. A helyzet ugyan változott, de a probléma gyökere most is ugyanaz: Oroszország kirívó módon megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Oroszország újra és újra vállalta a kötelezettségeket, de nem tartotta be őket, s utólag olyan magyarázatokkal szolgált ennek a Tanácsnak, amelyekről tudott, hogy valótlanok.

A legutóbbi példa erre Oroszország és az általa támogatott szeparatisták, valamint Ukrajna szeptember 5-én Minszkben tett közös kötelezettségvállalása. Ennek tartalma: a tűzszünet azonnali, teljes betartása; az ukrán ellenőrzés helyreállítása a nemzetközi határ ukrán oldalán; EBESZ-ellenőrzés a határ mentén; biztonsági zóna a határ mindkét oldalán; a külföldi harcosok, zsoldosok és berendezések kivonása Ukrajnából; valamint a túszok és foglyok szabadon engedése. Oroszország és a szeparatisták ezek egyikével kapcsolatban sem állták a szavukat.

Minszkben minden fél elfogadta az azonnali tűzszünetet. A szeparatisták ahelyett, hogy betartották volna, inkább arra használták fel a harcokban a megegyezés értelmében beállt szünetet, hogy a minszki vonalakon túlra is kiterjesszék a területüket. Ukrajna viszont akkor is fenntartotta a teljes tűzszünetet a megegyezés szerinti vonalak mentén, amikor haderejét és lakosait védte a szeparatisták továbbterjeszkedésétől. Az utóbbi napokban jelentősen felerősödtek a szeparatista támadások, többek között a donyecki repülőtér és Debalcev város körül, és természetesen Mariupol mellett.

Minszkben minden fél beleegyezett, hogy az EBESZ megfigyelje és ellenőrizze a tűzszünetet. Az oroszbarát szeparatisták mégis rálőttek az EBESZ figyelő-drónjaira, és oroszoktól kapott felszerelések segítségével zavarták a megfigyelők elektronikus eszközeit.

Minszkben minden fél megállapodott abban, hogy állandó megfigyelés alatt lesz az ukrán-orosz határ, s egy biztonsági zóna létesül a határ mentén. Oroszország mégsem tett semmit azért, hogy helyreálljon az ukrán kormány ellenőrzése a nemzetközi határ felett. Oroszország nem volt hajlandó rávenni a szeparatistákat, hogy az EBESZ képviselőit a határhoz engedjék. Az orosz helikopterek és pilóta nélküli légijárműveik (UAV) semmibe veszik az ukrán légteret is. Továbbra is küldik az úgynevezett „humanitárius konvojokat”, amit nem vizsgálhatnak át az ukrán vámhatóságok és a nemzetközi megfigyelők.

Minszkben minden fél vállalta, hogy azonnal szabadon engedi a túszokat és az illegálisan fogva tartottakat. Az oroszok és az oroszbarát szeparatisták azonban továbbra is fogságban tartanak mintegy 500 embert. Ezek között van Nádja Savcsenko pilóta és Oleg Szencov ukrán filmrendező, akiket ukrán földön fogtak el a szakadárok, s akaratuk ellenére illegálisan Oroszországba szállítottak.

Oroszország Minszkben arra kötelezte magát, hogy Ukrajnából kivonja az összes illegális katonai alakulatot, katonai eszközt és katonát. Azonban ahelyett, hogy kivonná a haderejét és beszüntetné a szeparatisták támogatását, inkább még több katonát és még több eszközt zúdít át a határon. Kelet-Ukrajnában a tűzszünet életbe lépése óta fokozottabban érezhető az orosz hadsereg jelenléte. Információink szerint orosz légvédelmi rendszer működött Donyeckben a szeparatisták egyik konvojának közelében. Mivel az oroszok eddig nem adtak ilyen légvédelmi rendszert a szeparatistáknak, úgy látszik, hogy orosz haderő védelmezte a konvojt. November 9-én az EBESZ különleges megfigyelő missziója két, 17 jelöletlen zöld teherautóból álló konvoj áthaladását jelezte, amelyek Donyecken keresztül nyugati irányba, a tűzszüneti vonal felé tartottak. Tegnap, november 11-én az EBESZ megfigyelői 43 jelöletlen katonai teherautó mozgását figyelték meg Donyeck keleti külterületén. Öt teherautó 120 milliméteres tarackágyút vontatott, öt pedig több rakéta indítására alkalmas kilövőberendezéseket. A NATO megerősítette, hogy orosz berendezések oszlopait, elsősorban orosz tankok, orosz tüzérség, orosz légvédelmi rendszerek, és orosz katonák Ukrajnába lépését észlelték az elmúlt 48 órában.

A felsorolás folytatódik, de a séma egyértelmű. Oroszország semmit nem tart be vállalt kötelezettségeiből. Béketervről tárgyal, majd minden lépésnél szisztematikusan aláássa. Békéről beszél, de háborút szít.

Ez még nem minden! November 2-án az oroszbarát szeparatisták törvénytelen választásokat tartottak az ellenőrzésük alatt álló luhanszki és donyecki körzetekben. A választások megsértették az ukrán törvényeket és Ukrajna szuverenitását.

Ha az volt Oroszország és a szakadárok szándéka, hogy a választások útján a legitimitás látszatát keltsék tetteikkel kapcsolatban, nem jártak sikerrel. Ehelyett a világ annak látta a választást, ami az valójában: szégyentelen kísérlet arra, hogy érvényesítsék a fegyverek—Oroszországból származó fegyverek–árnyékában végrehajtott területszerzést. Mivel az oroszok minden lépésükkel a válság szítására törekszenek, ahelyett, hogy csillapítanák, nemhogy elítélték volna a szeparatisták látszat-választását, mint a nemzetközi közösség legnagyobb része tette, hanem inkább bátorították azt. Lavrov külügyminiszter még azzal az érveléssel is megpróbálkozott, hogy a választás a minszki megegyezés része volt; az viszont egyértelműen kimondja, hogy a választások helyiek legyenek, s álljanak összhangban az ukrán törvényekkel.

A Kelet-Ukrajnában folyó jelenlegi orosz és szakadár cselekményeknek semmi köze sincs a Donbas környékén kialakult humanitárius helyzet javításához, vagy a hatalom decentralizálásához, amit a minszki jegyzőkönyv 3. és 8. pontja foglal magában.

Egy friss, a szakadárok ellenőrzése alatt álló Perevalszkból érkezett Associated Press jelentés szerint a magát Ukrajnától függetlennek kikiáltott területen lévő várost egy „Batya” vagyis „Papa” becenevű hadúr uralja. „Papa” hatalmát egy csoport fegyveres kozák őrzi, akiket „nagy doni hadseregének” nevez, valamint az irodája előtt álló, orosz és szakadár zászlókkal díszített négy tank. Amikor az AP riportere megkérdezte, hogy ki hatalmazta fel, „Papa” azt mondta: „Önálló szervezet vagyunk, és nem függünk senkitől. Én csak Putyin elnöknek és az Úrnak tartozom felelősséggel.”

A szomszédos Alcsevszk faluban folyó igen sajátságos „bírósági” tárgyalásokon a lázadók vezetői elnökölnek. A vádlottak nem kapnak védőt, a bírák pedig a közösség éppen odatévedt tagjai, akik egyszerű kézfeltevéssel szavaznak. A szakadároknál így fest a demokrácia! Hasonló megtorló tendenciák mutatkoznak az orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten is, ahol könyörtelenül üldözik a tatár kisebbség tagjait, a szabad sajtó hangját pedig elnyomják.

Ezzel szemben Ukrajna valódi erőfeszítéseket tesz azért, hogy eleget tegyen a minszki szerződésnek, s továbbra is figyelemre méltó önfegyelmet tanúsít az állandó provokációkkal és támadásokkal szemben. Az ukránok többször is—az elnökválasztás, majd a parlamenti választások során–olyan vezetőket választottak, akik a feszültség csökkentése, és nem szítása mellett állnak. Ukrajna kritikusan fontos reformokat is indított, hogy csökkentse a korrupciót, s alkotmányos reformok útján nagyobb hatáskörrel ruházza fel a régiókat. A Minszkben meghatározott vonalak mentén megpróbálta fenntartani a tűzszünetet is.

Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a minszki békefolyamatot, s annak teljes körű végrehajtására buzdítunk. Készek vagyunk rá, hogy ha megszűnnek a harcok, lezárják a határokat, ha kivonják a külföldi harcosokat és felszereléseket, valamint kiengedik a túszokat, visszavonjuk a szankciókat.

Mindvégig azt mondtuk, hogy ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani. A megoldásnak, mint ma az EBESZ és az ENSZ is jelezte, politikainak kell lennie, a minszki megállapodás pedig ütemtervet is szolgáltat hozzá. A probléma az—s ez a válság során végig így volt—hogy nem lehet politikai megoldásra jutni, ha csak az egyik fél törekszik rá, s egy ütemtervet nem lehet hatékonyan végigvinni olyan felekkel, akik következetesen nem tartják be a szavukat, mint például az oroszok és az oroszbarát szakadárok.

Transznitriában, Dél-Oszétiában, Abháziában és a Krímben is láthattuk az oroszok forgatókönyvét. A kérdés tehát nem az, hogy Kelet-Ukrajnában vajon mivel próbálkozik majd Oroszország. A kérdés az, hogy mi, a nemzetközi közösség hogyan igyekszünk elejét venni, hogy az oroszok gerjesztésével Európában újabb befagyott konfliktus alakuljon ki.

A minszki megegyezés a nemzetközi közösség égisze alatt jött létre, ezért következményekkel kell járnia, ha az oroszok semmibe veszik vállalt kötelezettségeiket, s folytatják a szomszéd ország destabilizálását.

Oroszország nem szolgált rá arra a jóhiszeműségre, amivel szeretnénk felruházni, még akkor sem, ha—mint ma Lavrov külügyminiszter is tette—elfogadhatatlannak nevezik a minszki tűzszüneti megállapodás megsértését. Csakis a tettek számítanak! A beszéd melletti cselekedetek utalnak a szándékra. A donyecki repülőtér az elmúlt 24 óra során négyszer került ágyú és puskatűz alá. Az utolsó napon aknatűz alá vették a Debalcev, Avdiiyivka, Hirske és Krasznohorivka közelében lévő ukrán állásokat is.

Amit megtehetünk, s amit meg is kell tennünk, az az, hogy addig fokozzuk az Oroszországra nehezedő nyomást, amíg aláveti magát a minszki megállapodásnak, s a feszültség csökkentéséhez vezető utat követi. Oroszország ukrajnai tettei nem csak közvetlen szomszédait, hanem a nemzetközi rendet is veszélyeztetik.

Köszönöm.

Forrás: Remarks by Ambassador Samantha Power, U.S. Permanent Representative to the United Nations, at a Security Council Meeting on Ukraine, November 12, 2014 | Samantha Power | U.S. Permanent Representative to the United Nations | New York, NY | November 12, 2014

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , | Comments Off

KERRY KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLGETÉSE A SAJTÓ KÉPVISELŐIVEL

A Külképviselet vezetőjének rezidenciája| Franciaország, Párizs | 2014. november 5.

KERRY KÜLÜGYMINISZTER: Jó napot kívánok mindenkinek, és köszönöm, hogy eljöttek. Nagyon örülök, hogy útban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozójára ismét betérhettem Párizsba. És egyúttal számos fontos és konstruktív találkozón is részt vehettem ma itt, elsősorban Laurent Fabius francia és Nasser Judeh jordániai külügyminiszterekkel. Elismerésemet szeretném kifejezni Fabius miniszter úrnak a nagylelkű fogadtatásért és azért, hogy vendégül lát bennünket ma Párizsban. Különösen elégedett vagyok azzal, hogy milyen széleskörű és mélyenszántó megbeszélést folytathattunk.

S bár most nincs itt velünk, mert ma adta át megbízólevelét Monacóban, üdvözölhetem és üdvözölni is akarom új franciaországi nagykövetünket, Jane Hartleyt is. Megemlíteném, hogy ismerem Janet. S akár a lakásügyekkel és városfejlesztéssel foglalkozó minisztérium főmunkatársaként, akár a Fehér Házban avagy a magánszektorban végzett munkáját tekintjük, úgy érkezett ide, hogy tökéletesen érti az országunkat és az általunk képviselt értékeket, s régóta szilárd elkötelezettség fűzi a közszolgálathoz. Örülünk annak, hogy végre itt van Párizsban, hogy tovább folytathassa és mélyíthesse a legrégebbi szövetségesünkhöz fűződő kapcsolatainkat.

Fabius külügyminiszterrel sok kérdést megvitattunk ma délután: többek között elsősorban az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokat, az ILIÁ (ISIL) elleni közös harcunkat, a szíriai bonyodalmakat és problémákat, magát a közel-keleti békefolyamatot, továbbá más témákat is, például az ebolajárvány megfékezését, a libanoni helyzetet, s természetesen a teljes, szabad és békés Európára vonatkozó átfogóbb kérdéseket, különös tekintettel az ukrajnai problémára és a minszki megállapodás implementálására.

E pillanatban az ukrajnai helyzetnél semmi sem mutatja világosabban, hogy mennyire szükség van a teljes, szabad és békés Európa megteremtésére. Az Egyesült Államok és Franciaország továbbra is szilárdan elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A múlt hónapban tartott parlamenti választások pedig bátran és világosan megmutatták, hogy Ukrajna népe a változás mellett döntött. Befogadó, elszámoltatható kormányt akarnak, s egyértelműen Európához kapcsoltan akarnak élni. Európai jövőre, valamint szuverenitásuk és a döntési joguk tiszteletben tartására vágynak.

Az idefelé vezető repülőúton tegnap arról beszéltünk Porosenko elnökkel, hogy a minszki megállapodás bizonyos aspektusait nem vitték végig, ami igen aggasztó. Elsősorban arra buzdítottam Porosenkót, hogy tegye meg a következő lépést, azaz nevezzen ki egy széleskörűen befogadó kormányzó koalíciót, s fogalmazzon meg egy konkrét reformtervet, mely az átlátható, nyílt kormány, a tiszta és modern igazságszolgáltatás, a hosszú távra szóló energiabiztonság, az erősödő befektetési klíma, s egyéb prioritások terén megfelel a választók szavazás útján kifejezett elvárásainak.

Beszéltünk arról is, hogy a helyes utat követve igyekezzünk betartatni a minszki megegyezést, s–bár Oroszország intézkedései kiválthatnák–ne ’szemet szemért’ alapon tegyük. Szerintem Porosenko elnök nem fogalmazhatta volna meg világosabban, hogy ragaszkodik a szilárdt erkölcsi alapokhoz, továbbra is a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítására törekszik, és arra, hogy az ukránoknak módja legyen a saját sorsuk feletti döntéshozatalra. Elmondta, hogy tiszteletben kívánja tartani a luhanszki és donyecki részeken lévő szeparatisták kívánságai szerinti speciális státuszt, de ezt annak a folyamatnak keretén belül kívánja tenni, amiben megegyeztek. Alapvetően fontos, hogy úgy oldják meg a kelet-ukrajnai válságot és az ország más problémáit, hogy átlátható politikai lépésekkel, a válság megoldására, s nem a szítására vezető módon vonják be az embereket a politikai folyamatba.

Ezzel szemben a hétvégi törvénytelen kelet-ukrajnai szavazás az ukrán szuverenitás és a minszki megállapodás kirívó megsértése. Amint Obama elnök világosan megmondta, amint én Lavrov külügyminiszterrel folytatott beszélgetésemben elmondtam, sem az Egyesült Államok, sem a nemzetközi közösség nem fogadja el a szavazás eredményét. Luhanszban és Donyecben csak azok a választások lesznek törvényesek, amelyek megfelelnek az ukrán jogszabályoknak és a minszki megállapodásnak, s az ukránoknak, az oroszoknak és a nemzetközi közösségnek erre kell súlyt fektetniük.

Felszólítjuk Oroszországot és kelet-ukrajnai megbízottaikat, hogy vessenek véget a Mariupol környékén és a donyecki repülőtéren folyó erőszakos cselekményeknek, léptessék életbe a tűzszünetet, s a jóhiszeműség szellemében kezdjenek azon dolgozni, hogy az ukránok visszanyerjék az ellenőrzést a nemzetközi légi határ felett. Az Elnök és én azt is többször elmondtuk, hogy amennyiben megvalósulnak a minszki megegyezésben foglaltak, sor kerülhet a szankciók visszavonására, amennyiben viszont nem, és folytatódik az erőszak, a nyomás is erősödik. Ez Oroszországtól függ.

Fabius külügyminiszter és én időt fordítottunk a P5+1 és Irak EU-koordinálta nukleáris tárgyalásainak megbeszélésére is. Az Egyesült Államok és Franciaország teljes mértékben egyetért a nemzetközi partnerekkel abban, hogy Irán semmiképpen ne juthasson atomfegyverhez. Ez a nemzetközi közösség politikája, ez mindannyiunk politikája, az ENSZ-é is, amint azt számos ENSZ BT határozat mutatja.

Mivel gyorsan közeledik a november 24-i határidő, a hét második felében Ománba utazom, hogy Cathy Ashtonnal és Zarif külügyminiszterrel találkozzak. Az egységbe tömörült P5 + 1 a céljaink elérésével kapcsolatos kreatív ötleteket tett le az asztalra, s most majd meglátjuk, hogy Irán meg tud-e felelni mindannak, amit már nyilvánosan elmondott, s tudja-e úgy bizonyítani programja békés voltát, hogy a szavak összhangban legyenek a mindannyiunkra váró szigorú és bátor döntésekkel. E döntések meghozatalának most van itt az ideje.

A mai ülések folyamán azt is megbeszéltem Fabius külügyminiszterrel és Judeh külügyminiszterrel, hogy miként tudjuk legjobban koordinálni az ILIÁ elleni erőfeszítéseket. Az ILIÁ mérete és ereje miatt széleskörű koalícióra van szükség.  Tetteik jellege miatt széleskörű koalícióra van szükség. Partnereinkkel együtt öt téren fokozzuk erőfeszítéseinket: az ILIÁ területi visszaszorításán, pénzforrásainak elvágásán, az idegen harcosok beáramlásának leállításán, abszurd és képmutató vallási hivatkozásaik leleplezésén, s az agressziójuk áldozatainak nyújtott humanitárius segítségnyújtás terén.

Hatvannál több ország jelentkezett arra, hogy vállalja a fontos kötelezettségeket, sok más ország pedig kinyilvánította, hogy határozottan ellenzi az ILIÁ terror- és horror-kampányát. A világ egységesen áll e fenyegetéssel szemben, és Obama elnök stratégiája sikeres lesz, mivel a szövetségesekkel és partnerekkel való együttműködés nem csupán bölcs dolog, de elengedhetetlenül fontos is, s ez ad erőt e kihívással szemben. A pekingi APEC konferencián tovább fogok dolgozni azon, hogy támogatást szerezzek a koalíciónak.

Judeh külügyminiszterrel folytatott beszélgetésem során szóba került a Jeruzsálem egyes részein, elsősorban a Haram al-Sharif/Templom-hegy környékén fokozódó feszültség. Elítéljük a Jeruzsálemben ma reggel történt terrortámadást, amelyben egy szándékosan és céltudatosan a járókelők közé hajtott autó legalább egy személyt megölt. Különösen aggasztóak az al-Aksza mecsetnél történt összecsapások is, ahonnan rendkívüli károkat jelentettek. Szent helyek nem szolgálhatnak összetűzések helyszínéül, s a kialakult helyzet csillapítása érdekében most mindkét félnek konkrét lépéseket kell tennie.

Említést tettünk Jordánia fontos és különleges szerepéről a jeruzsálemi muzulmán szent helyek terén. Ezt a szerepet a jordán-izraeli békeszerződés is megerősíti. Számunkra nyilvánvaló, hogy a térség egyensúlyának szempontjából központi fontosságú az Izrael és Jordánia közötti béke, mi mindkét féllel kapcsolatban állunk az ügyben, s reméljük, hogy minden fél visszahúzódik és igyekszik csökkenteni a feszültséget.

Végezetül, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy minden téren fokozza az ebola elleni küzdelmet, s nemzetközi partnereinket is ugyanerre buzdítjuk. Nagyra értékeljük sokak eddigi hozzájárulását. Nagyra értékeljük Franciaország eddigi hozzájárulását, s és méltányoljuk, hogy – elsősorban Guineában – vezető szerepet vállalt.

Minden áldott nap telefonbeszélgetéseket folytatok külföldi minisztertársaimmal, hogy konkrét lépésekre buzdítsam egyik vagy másik országot. Minden ország választhat olyan feladatot, ami más, mint a többieké. Azt azonban le kell szögezni, hogy ezt a problémát egyetlen ország sem tudja önállóan megoldani. Ez globális kezdeményezéseket, globális törekvéseket igényel. Úgy gondoljuk, hogy már eddig megtett lépéseink is mérhető hatást tettek. S szó szerint minden kétoldalú tárgyaláson felvetjük ezt a kérdést.

Ezért igen büszke vagyok arra, hogy az Egyesült Államok népe több mint 360 millió dollárral járult hozzá közvetlenül az ebola elleni küzdelemhez, a másik több mint egymilliárddal katonáink odatelepítéséhez, akik most saját életüket teszik kockára azért, hogy kiépítsék a probléma leküzdéséhez szükséges kapacitást. Olyan különleges segítségnyújtási módokat alkalmazunk, amilyenekre csak az amerikai hadsereg képes.

De mint egy perccel ezelőtt mondtam, még így sem tudnánk egyedül megbirkózni mindezzel. Minden országnak meg kell találnia a módját, hogy emberekkel, pénzzel, humanitárius segítséggel, orvosi ellátással, ágyakkal, légi szállítással hozzájáruljon. A segítségnek számtalan lehetséges módja van, s reméljük, hogy még többen csatlakoznak a kezdeményezéshez. Minden tettünk kimenetele szó szerint attól függ, hogy hogyan tudunk egymás közt koordinálni, s e tekintetben szeretném megköszönni a távoli Kínától és Ázsiától a járvány leküzdésén az afrikai epicentrumban dolgozó nemzetközi partnereinkig rendkívüli hozzájárulásukat.

Ezzel befejezném, s örömmel várom a kérdéseket.

Az újságírók kérdései és a külügyminiszter válaszai a következő angol nyelvű dokumentumban találhatók: http://www.state.gov/secretary/remarks/2014/11/233779.htm

 

 

Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , , , , , , , | Comments Off

A TÜNETEK MEGFIGYELÉSE ÉS AZ EMBEREK MOZGÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE AZ EBOLA TERJEDÉSÉNEK MEGÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN—CDC TÁJÉKOZTATÓ

Letölthető CDC tájékoztató

Letölthető CDC tájékoztató

A tájékoztató célja:

Ez a tájékoztató a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) járványügyi központ Amerika ebola-elleni védelmét szolgáló, frissített Monitoring and Movement Guidance útmutatóját ismerteti. Az útmutató arra összpontosít, hogy miként figyeljék az ebola-fertőzésnek esetlegesen kitett embereket, s szükséges-e a mozgásuk korlátozása. A CDC, valamint az állami és a helyi egészségügyi hivatalok azoknak kívánnak ezzel segíteni, akik esetlegesen kapcsolatba kerültek az ebolával, s azoknak is, akik nem. Az útmutató segít kialakítani egy rendszert, amelyen belül gyorsan megállapítható, hogy a betegség tüneteit mutató személyeket mikor kell egészségügyi ellátás alá vonni. Ezek az intézkedések megfelelőbb védelmet biztosítanak mind a fertőzésnek potenciálisan kitett egyének, mind az amerikai lakosság egésze számára.

A megfigyelési és ellenőrzési útmutató fontosabb változásai

  • Kockázati szintekbe sorolják azokat, akiket esetleg érhetett ebola-fertőzés, valamint azokat, akiket nem veszélyeztet a betegség.
  • Az útmutató szigorúbb intézkedéseket javasol az egyes kockázati szinteken. A magas kockázat, a némi kockázat és az alacsony kockázat szinteket a kitettség típusa alapján állapítják meg. Azok esetében, akiket nem veszélyeztet a betegség, nincsen teendő.
  • Az állami és helyi egészségügyi hatóságoknak azt javasolják, hogy aktív megfigyelést vagy közvetlen aktív megfigyelést végezzenek ahelyett, hogy az emberek magukat figyeljék meg.
  • Egyértelmű útmutatást ad olyan egészségügyi dolgozók megfigyeléséhez, akik ebolás betegeket ápoltak.

Új kockázati szintek

A frissített útmutató négy kockázati szintet határoz meg a kitettség mértéke alapján:

Magas szint

  • Közvetlen kapcsolat az ebola tüneteit* mutató beteg testnedveivel a következő módokon:

tűszúrás

szembe, orrba vagy szájba fröccsenés

közvetlenül a bőrre került testnedvek

  • holttest érintése egyéni védőeszközök (EVE) használata, vagy EVE helyes használata nélkül olyan országban, ahol kiterjedt ebolajárvány dúl.
  • egy ebolás beteg ápolása, valamint a vele való együttélés.

Némi kockázat—

  • közeli kapcsolat egy ebolás beteggel pl. háztartásban, egészségügyi létesítményben, vagy közösségben (EVE használata nélkül). Közeli kapcsolat alatt egy ebolás beteg közvetlen, egy méteren belüli közelségében eltöltött, hosszabb idejű tartózkodás értendő.
  • ebolás beteggel EVE helyes viselése mellett bekövetkezett közvetlen kapcsolat egy olyan országban, ahol kiterjedt járvány van.

Alacsony kockázat (de nem nulla)—

  • 21 napon belüli tartózkodás olyan országban, ahol nagymérvű az ebolajárvány, kitettségről nincs tudomása az illetőnek (pl. nem érintkezett közvetlenül egy ebolás beteg testnedveivel);
  • ebolás beteggel egy szobában való rövid tartózkodás;
  • rövid közvetlen érintkezés, pl. kézfogás egy ebolás beteggel;
  • közvetlen érintkezés egy ebolás beteggel az USA-ban EVE szabályos használata mellett;
  • utazás olyan repülőgépen, amelyen ebolás beteg van.

Kockázatmentesség—feltételezve, hogy az előző kategóriák egyetlen kockázati tényezője sem áll fenn, ebbe a kategóriába például az alábbiak tartoznak:

  • érintkezés egy egészséges személlyel, aki kapcsolatban volt egy ebolás beteggel;
  • érintkezés egy ebolás beteggel, mielőtt azon megjelentek a tünetek;
  • 21 napnál régebben befejezett látogatás olyan országban, ahol nagyszabású ebolajárvány van, és az illető azóta is tünetmentes;
  • tartózkodás egy olyan országban, ahol előfordultak ebolás esetek, de nem volt nagyobb járványkitörés (pl. Spanyolország)

A közegészségügyi tisztviselők a tünetek értékelése és e kockázati szintek alapján döntenek majd a tünetek megfigyelésének legjobb módjáról, s az esetleges további szigorításokról. A következő oldalon lévő táblázat további információkat tartalmaz arról, hogy a CDC milyen intézkedéseket javasol az egyes kockázati szintekhez.

Lázas, vagy az ebola más tüneteit mutató személyek esetében ajánlott intézkedések*

*Ebolára utaló tünetek

  • Magas kockázat és némi kockázat esetén: láz (38°C, vagy afeletti láz, avagy lázasság érzete), erős fejfájás, fáradtság, izomfájdalom, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, ok nélküli véraláfutás vagy vérzés
  • Alacsony kockázat esetén: láz (38°C, vagy afeletti láz, avagy lázasság érzete), hányás, hasmenés, ok nélküli véraláfutás vagy vérzés

Magas, némi, vagy alacsony kockázat kategóriák:

A magas kockázat, némi kockázat, és az alacsony kockázat kategóriákban a lázas, vagy a betegség tüneteit mutató emberek esetében orvosi vizsgálattal KELL megbizonyosodni arról, hogy az illetőnek nincs ebolája. A személyeket mindaddig kórházi elkülönítés alatt kell tartani, amíg az orvosok és közegészségügyi tisztségviselők biztosra nem veszik, hogy nem áll fenn ebola-veszély.

Kockázatmentes kategória

Ezeket az embereket esetlegesen más jellegű betegségekre (nem ebolára) kell kivizsgálni.

Tünetmentes emberek esetében javasolt intézkedések:

 

KOCKÁZATI SZINT KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
Aktív megfigyelés Utazási korlátozás
Korlátozott közéleti tevékenység
MAGAS Igen – közvetlen aktív megfigyelés Igen Igen
NÉMI Igen – közvetlen aktív megfigyelés Eseti döntés alapján Eseti döntés alapján
ALACSONY Igen – egyeseknél* aktív megfigyelés, másoknál közvetlen aktív megfigyelés Nem Nem
KOCKÁZATMENTES Nem Nem Nem

*Közvetlen aktív megfigyelés ajánlott azon egészségügyi dolgozók esetében, akik az Egyesült Államokban EVE szabályos viselése mellett ápolnak ebolás beteget, valamint utazók esetében, akik egy repülőgépen maximum háromsornyira ültek egy ebolás betegtől.

A közegészségügyi intézkedések definíciója

Az alábbiakban a frissített útmutatóban a kockázati szintek és a tünetek alapján javasolt intézkedések definíciói következnek. A közegészségügyi intézkedések, mint például az elkülönítés, a tünetmentes emberek aktív, vagy közvetlen aktív megfigyelése, s a szükség esetén alkalmazott utazási korlátozások segítenek megvédeni a lakosságot a betegség terjedésétől.

  • Az elkülönítés a megállapítottan járványos betegségben szenvedő emberek elválasztása az egészségesektől.
  • Az aktív megfigyelés értelmében az állami egészségügyi tisztviselők felelőssége, hogy naponta legalább egyszer ellenőrizzék, hogy lázasak-e az emberek, vagy megjelent-e rajtuk az ebola valamelyik tünete. A megfigyelt személyeknek naponta kétszer kell lázat mérniük, figyelniük kell a tünetek esetleges megjelenését magukon, s ha bármelyiket észlelik, haladéktalanul közölniük kell az állami egészségügyi tisztviselőkkel. Az aktív megfigyelést az esetleges kitettség utolsó napjától számított 21 napon át kell folytatni, történhet önkéntes alapon vagy közegészségügyi rendelkezés útján.

A magas kockázat és a némi kockázat szintekbe soroltak mindannyian közvetlen aktív megfigyelés alá kerülnek. Ennek értelmében egy állami egészségügyi tisztviselő naponta legalább egyszer közvetlenül ellenőrzi, hogy az illető lázas-e és jelentkeznek-e rajta a tünetek. Ennek egyik formája a személyes látogatás. A nap második ellenőrzése történhet telefonbeszélgetés útján is.

    • Az utazási korlátozás azt jelenti, hogy az illető NEM utazhat repülővel, hajóval, távolsági busszal vagy vonattal, akkor sem, ha nem beteg. Ennek az az oka, hogy az illető ne terjeszthesse a betegséget, ha esetleg út közben lázasodik be vagy jelennek meg rajta a betegség tünetei.

    Egyesek számára a helyi tömegközlekedési eszközök—busz, vonat, metró—használata sem megengedett

    A magas kockázat kategóriába soroltak sem helyi, sem távolsági tömegközlekedési eszközöket nem vehetnek igénybe

    A némi kockázat kategóriába soroltaknak a helyi egészségügyi hivatallal kell egyeztetniük az utazási terveiket.

    Az utazási korlátozás alatt állók engedélyt kaphatnak arra, hogy magángéppel vagy autóval utazhassanak, amennyiben az utazás során is folytatódik a megfigyelés.

    • A korlátozott közéleti tevékenység annyit jelent, hogy az érintettek nem látogathatnak olyan nyilvános helyekre, ahol közeli kapcsolatba kerülhetnek másokkal. A közeli kapcsolat 1 méteren belüli közelséget jelent. Ilyen nyilvános helyek például a mozik és a bevásárlóközpontok. A parkban kocogás pl. megengedett tevékenység, mivel itt elkerülhető a közeli kapcsolat.

    Forrás: Monitoring Symptoms and Controlling Movement to Stop Spread of Ebola | CDC

    Az útmutató teljes szövege:Interim U.S. Guidance for Monitoring and Movement of Persons with Potential Ebola Virus Exposure

    Posted in Uncategorized | Tagged , , , , | Comments Off

    „HA A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG NEM LÉP, ELTŰNÜNK A FÖLD SZÍNÉRŐL”

    Power nagykövetet Libériában tájékoztatják az ebola elleni védekezésről

    Power nagykövetet Libériában tájékoztatják az ebola elleni védekezésről

    Külügyminisztérium | DipNote bloggerek  | 2014. október 31.

    Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete október 25. és 30. között Guineába, Sierra Leonéba, Libériába, Ghánába és Belgiumba utazott.

    A Nyugat-Afrikában, s a járványtól leginkább sújtott három országban tett látogatással a nagykövet azt kívánta demonstrálni, hogy az USA támogatja őket és a halálos kór megállítására irányuló törekvéseiket, s egyúttal fel akarta hívni a figyelmet a fokozottabb nemzetközi fellépés szükségességére is.

    Brüsszelben az Európai Unió és Belgium tisztségviselőivel tárgyalt Power nagykövet a vírus elleni nemzetközi küzdelem fontosságáról, a German Marshall Fund-nál pedig beszámolt a járvány érintette régióban tett látogatásáról, s a nagyszabású, koordinált fellépés szükségességéről. Beszédében a következőket mondta:

    „Éppen hat héttel ezelőtt, szeptember 18-án tartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa az egészségügyi válsággal kapcsolatos legelső rendkívüli ülését. Egy Jackson Naimah nevű libériai férfi videón keresztül beszélt a Tanáccsal. Jackson az Orvosok Határok Nélkül keretében dolgozik, a szervezet egyik monroviai ebola-kezelő központjában vezeti a munkacsoportot. Elmondta a Tanácsnak, hogy egy unokahúga és egy unokatestvére a vírus áldozata lett—mindketten ápolónők voltak, így kapták meg a fertőzést. Azt mondta, hogy miközben velünk beszél, az OHN klinika előtt beteg emberek könyörögnek azért, hogy bocsássák be és kezeljék őket. A klinika elküldte őket, mert nincsen több ágy. „Úgy érzem, hogy a hazám sorsa a levegőben lóg. Ha a nemzetközi közösség nem lép, eltűnünk a Föld színéről”—mondta Jackson.”

    „Mindannyiuk számára ismertek a statisztikák arról, hogy Libériában, Guineában és Sierra Leonéban mit tett az ebola. Tízezernél többen fertőződtek meg. Több mint ötezer ember meghalt, közülük csaknem 250 egészségügyi szakember volt. Négyezernél több gyerek maradt árván.”

    „E rideg tények tükrében különösen hálás vagyok azért, hogy ma eljöttek ide. Az itt jelenlévő tömeg arról tanúskodik, hogy a világ egyre jobban aggódik az ebola miatt.”

    „Guineából, Sierra Leonéból és Libériából visszatérve két egyszerű üzenetem van az Önök számára. Az első az, hogy a nemzetközi közösség még nem tesz eleget a járvány megfékezéséért, amivel rettenetes szívfájdalomnak tesz ki számtalan családot, s lehetővé teszi a globális veszély szétterjedését. A második—az e héten látottak alapján—pedig az, hogy az Egyesült Államok, s az itt képviselt számos ország segítségével már megkezdődött az életek mentése, és először látjuk kézzelfogható jelét annak, hogy a vírust le lehet és le is fogják győzni.”

    „Történelmi válaszút előtt állunk. Az eddigi legsúlyosabb egészségügyi válsággal állunk szemben. Mindannyiunk számára adott a lehetőség: közös munkával támogassuk a térség bátor és elszánt embereit, hogy megváltoztathassák a járványgörbe rémisztő alakulását, s véget vethessenek a kór okozta szenvedéseknek. Ahhoz, hogy legyőzhessük ezt a vírust és olyan földindulásszerű változást idézhessünk elő, amitől Nyugat-Afrikában egy egész nemzedék élete függ, mindannyiunknak még mélyebbre kell ásnia, s mindannyiunknak úrrá kell lennie a járvány okozta félelmein!”

    Forrás: ‘If the International Community Does Not Stand Up, We Will Be Wiped Out’ | POSTED BY DIPNOTE BLOGGERS | U.S. Department of State | OCTOBER 31, 2014

    További információ:

    Forrás: ‘If the International Community Does Not Stand Up, We Will Be Wiped Out’ | POSTED BY DIPNOTE BLOGGERS | U.S. Department of State | OCTOBER 31, 2014

     

    Posted in Foreign Policy, Society & Values, Uncategorized | Tagged , , , , , , , , , , , | Comments Off

    MIT KELL TUDNI AZ AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOKRÓL?

    Az amerikai állampolgárok a 2014-es félidős választásokra készülnek, az egész nemzetre kiterjedő szavazásra, amelyre a négyéves elnöki ciklus közepén kerül sor. A Képviselőházban jelenleg a republikánusok vannak többségben, míg a Szenátusban a demokraták. A november 4-i szavazások során az amerikaiak 435 képviselőt, 36 szenátort, 36 állam kormányzóját, valamint a tagállami és helyi tisztségviselők ezreit választják meg.

    Mi a tétje ezeknek a választásoknak?

    A 2014. évi novemberi választások során különösen érdekes, hogy vajon a republikánusok elég helyet nyernek-e a Szenátusban ahhoz, hogy átvegyék a demokratáktól a többségi irányítást.

    KONGRESSZUSI VÁLASZTÁSOK

    A Képviselőház jelenlegi összetétele:

    A képviselők összlétszáma: 435
    Republikánus: 233
    Demokrata: 199
    Üres hely: 3
    A többséghez 218 képviselői hely megszerzése szükséges.

    A Szenátus jelenlegi összetétele:

    A szenátorok összlétszáma: 100
    Republikánus: 45
    Demokrata: 53
    Független: 2
    A többséghez 51 szenátusi hely megszerzése szükséges.
    A mostani választásokon betöltendő 36 szenátusi helyből jelenleg 15-öt republikánus, 21-et pedig demokrata szenátor tölte be.

    Ki szavazhat?

    Mindazok a 18. életévüket betöltött amerikai állampolgárok, akik regisztráltak a szavazásra.

    KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS

    Az 50 tagállam közül 36-ban választanak most kormányzót.

    A mostani választásokon betöltendő 36 kormányzói helyből jelenleg 22-t republikánus, 13-at demokrata, 1-et pedig független kormányzó tölt be (lásd az alábbi térképet).

    Forrás: Everything you need to know about the U.S. midterm elections | USA Külügyminisztérium

    További forrásA VÁLASZTÁS NAPJA: DEMOKRÁCIA A GYAKORLATBAN –Letölthető pamflet

    Posted in Society & Values | Tagged , , , , , | Comments Off

    AZ ELNÖK NYILATKOZATA AZ UKRÁN PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRÓL

    Fehér Ház |Sajtószóvivői Iroda| Washington, DC | 2014. október 27.

    Az amerikai nép nevében gratulálok Ukrajna népének az október 26-án tartott sikeres parlamenti választásokhoz.  Az egyes régiókban fennálló biztonsági problémák ellenére ukránok milliói jelentek meg országszerte, hogy rendben és békésen leadják a szavazatukat. Elismerésemet fejezem ki az ukrán kormánynak a kampány és a választás napjának lebonyolításáért, ami a nemzetközi szervezetek felmérései szerint túlnyomórészt megfelelt a nemzetközi normáknak.

    Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Krím-félszigetet megszállás alatt tartó orosz hatóságok, és az oroszok által támogatott szeparatisták Kelet-Ukrajna egyes részein sok ukrán állampolgárt megakadályoztak abban, hogy demokratikus jogukkal élve részt vehessenek az országos választásokon és leadhassák szavazatukat. Felszólítom Oroszországot arra, hogy a különleges jogállású Donyeck és Luhanszk területén december 7-én rendezendő legitim helyi választásokon kelet-ukrajnai meghatalmazottai hagyják, hogy a szavazók megválasszák képviselőiket, összhangban azzal a megállapodással, amelyet Oroszország és a szeparatisták képviselői 2014. szeptember 5-én a fehéroroszországi Minszkben aláírtak. Az Egyesült Államok nem fog elismerni egyetlen szeparatisták uralta területen tartott választást sem, amely nincs összhangban az ukrán törvényekkel és nem az ukrán kormány kifejezett hozzájárulásával és felügyelete alatt történik.

    A tegnapi parlamenti választás egyúttal másik fontos mérföldkő is Ukrajna demokratikus fejlődésében. Várjuk az új parlament összehívását, és egy erős, befogadó kormány gyors megalakulását. Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy támogassa az ukrán nép és Ukrajna új kormányának döntéseit, amint az érvényesíti és végrehajtja a további demokratikus fejlődés előmozdításához, a jogállamiság megszilárdításához, valamint az ukrán gazdasági stabilitás és növekedés eléréséhez szükséges reformokat. Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajna szuverenitását és területi önállóságát, amint az a válság rendezésének és a Krím-félsziget visszatérítésének békés megoldásán dolgozik, és kiáll az ország népe mellett, akik egy biztonságosabb, virágzóbb és demokratikus jövőt kívánnak építeni.

    Forrás: Statement by the President on Parliamentary Elections in Ukraine | The White House | Office of the Press Secretary | Washington, D.C. | October 27, 2014

     

    Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , | Comments Off

    AZ ILIÁ, AZ AL-NUSRA FRONT ÉS AZ ASSZÁD REZSIM ELLENI SZANKCIÓKKAL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI MUNKACSOPORT TANÁCSKOZÁSA

    Sajtószóvivői Iroda |Washington, DC | 2014. október 17.

    Ma a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen rendezte meg az ILIÁ (ISIL), az al-Nusra Front (ANF) és az Asszád rezsim elleni szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport találkozóját. Húsznál több ország és szervezet képviselői gyűltek össze annak megvitatására, hogy milyen célzott intézkedések bevezetésével tudnák pénzügyileg elszigetelni a nemzetközi pénzügyi rendszertől e szélsőséges csoportokat, valamint az Asszád rezsimet, s aláásni azok financiális alapjait.

    A mai tanácskozás eredményeképpen erősödött az elkötelezettség az iránt, hogy csökkentsék az ILIÁ-hoz és az ANF-hez áramló pénzügyi és materiális támogatást, továbbá még jobban megnehezítsék az Asszád rezsim számára a forrásokhoz való hozzáférést.

    Amint az Elnök az ILIÁ-val kapcsolatos szeptember 14-ei beszédében, majd az ENSZ szeptember 24-ei általános ülésén mondta, az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy többek között a bevételi források elzárása útján felmorzsolja, s végül legyőzi az ILIÁ-t. Ez a tanácskozás az ILIÁ elleni küzdelem egyik fontos lépése; egyúttal tárgyalásos politikai megoldáson is dolgozunk, ami véget vetne az erőszaknak és átfogó módon kezelné a szíriai válság minden kérdését.

    E célok érdekében az amerikai hatóságok, nemzetközi téren pedig az ENSZ Biztonsági Tanács 1267/1289 (al-Kaida) Szankció Bizottsága fennhatósága alá kerültek az ILIÁ-val és az ANF-fel kapcsolatos intézkedések; az egyes vezetők és tagok ugyancsak, beleértve az ILIÁ vezetőjét, Ibrahim Awwad Ibrahim Ali al-Badrit (más néven Abu Dua), és ANF vezetőjét, Abu Muhammad al-Jawlanit. A Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium, hatáskörével élve, a továbbiakban is szankciókat fog kiszabni olyan személyekre és csoportokra, akik tényleges vagy várható terrorcselekmények elkövetése miatt jelentős biztonsági kockázatot jelentenek. Ide tartoznak az ILIÁ-val és az ANF-fel kapcsolatban állók is.

    Az Asszád rezsim további elszigetelése érdekében a Pénzügyminisztérium október 16-án szankciókat rótt ki a rezsim számos támogatójára, s olyan tisztségviselőkre, akik segítenek abban, hogy pénzhez és eszközökhöz juthasson, s akiknek része van az emberi jogok elleni sérelmek elkövetésében. A szír kormánynak igen fontos szerepe volt a szíriai terrorista-hálózatok kialakulásában, mivel az iraki válság idején az Asszád rendszer elnézte, hogy az al-Kaida révén külföldi harcosok jutnak az országba. Szíria volt az Irakba tartó idegen harcosok legfőbb központja, s jól dokumentált tény, hogy a szír kormány pártolta az erőszakos szélsőségesek áthaladását. Pontosan ezek a hálózatok voltak a szír lakosságot jelenleg rettegésben tartó erőszakos szélsőséges elemek melegágyai.

    Forrás: Readout of the International Working Group Meeting on Sanctions Targeting ISIL, al-Nusrah Front, and the Assad Regime | Media Note | Office of the Spokesperson | Washington, DC | October 17, 2014

     

     

    Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , , , | Comments Off

    AZ ILIÁ EMBERTELEN SORBA TASZÍTJA A LÁNYOKAT ÉS ASSZONYOKAT

    John Kerry külügyminiszter sajtónyilatkozata | Washington, 2014. október 14.

    Mindössze néhány nappal az után, hogy az emberiség legjobb arcát láthattuk, amint Malala Yousafzai és Kailash Satyarthi kapták a Nobel-békedíjat, az ILIÁ (ISIL) embertelenségének legrosszabb oldalával kell szembesülnünk. Senkit sem kell emlékeztetnünk az ILIÁ romlottságára és gonoszságára. Most ennek legújabb példáját láthattuk.

    Az ILIÁ büszkén vállalja több ezer jezidi és más kisebbséghez tartozó nő és fiatal—esetenként csupán 12 éves–lány elrablását, megerőszakolását, rabszolgaságra vagy korai házasságra kényszerítését és eladását. Nem kevésbé alávaló módon azt állítják, hogy valamiképpen a vallás nevében bánnak ilyen iszonyatosan a lányokkal és asszonyokkal. Ez valótlanság! Teljességgel az!

    Az ILIÁ nem képviseli az iszlámot, az iszlám pedig nem nézi el vagy díjazza az ilyen romlottságot. Ezek a cselekedetek igazából azt mutatják, hogy az ILIÁ az iszlám ellensége. A nemzetközi közösség és az összes vallási felekezet vezetői többszörösen és mélységesen elítélték az ILIÁ borzalmas tetteit. Arra buzdítjuk őket, hogy e véleményüknek ismételten adjanak hangot, a lehető leghatározottabban ítéljék el a hadizsákmánynak tekintett nők és gyerekek árucikké tételét, többek között rettenetes fizikai és szexuális erőszak, megfélemlítés, és szabadságuktól való megfosztás útján.

    Ezek a tettek mindent áthágnak, ami az emberi méltóság fogalmába tartozik. Az elkövetésükért felelős személyeket azonosítani kell, és teljes mértékben elszámoltathatónak kell tekinteni őket. A globális női ügyek utazó nagykövete, Cathy Russell fogalmazta ezt meg a legjobban: „Az ártatlanok elleni ily mértékű gonoszság alapján nyilvánvaló, hogy az ILIÁ durván elutasítja még a legalapvetőbb fejlődést is, amit mi, a nemzetek közössége elértünk, s a civilizációt összetartó egyetemes értékeket szintúgy”.  Az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy az ILIÁ félelemkeltéssel, erőszakkal és elnyomással igyekszik elérni a céljait!

    A szír és az iraki nép elleni ILIÁ terror- és horror-hadjárat megállítása érdekében kitartóan és állhatatosan vezetjük az ILIÁ szétmorzsolására és legyőzésére irányuló nemzetközi koalíciót. Az Egyesült Államok nyomon fogja követni az ILIÁ tetteit: a lányok és asszonyok elrablását, rabszolgasorba és házasságra kényszerítését, áruba bocsátását, megerőszakolását és bántalmazását. Az új iraki kormánnyal együtt dolgozunk majd az iraki közösségek, többek között a veszélyeztetett kisebbségek lányait és asszonyait érő brutalitás elleni fellépésen.

    Forrás: ISIL’s Dehumanization of Women and Girls | Press Statement | John Kerry, | Secretary of State | Washington, DC | October 14, 2014

     

    Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , , , , , , | Comments Off

    AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TOVÁBBI HUMANITÁRIUS SEGÉLYT NYÚJT A PALESZTINOKNAK—TÁJÉKOZTATÓ

    USA Külügyminisztériuma |Sajtószóvivői Iroda| Washington, DC | 2014. október 12.

    John Kerry külügyminiszter ma bejelentette, hogy az Egyesült Államok 414 millió dollár értékű segítséget nyújt a palesztinoknak.

    Ebbe tartozik az a több mint 212 millió dollár, ami a USAID útján érkezik majd. Az összegből 75 millió dollárt a kritikus fontosságú szükségletek kielégítésére és a gázai helyreállítási erőfeszítések megkezdésére fordítanak; 100 millió dollárt fordítanak a Palesztin Hatóság pénzügyi szükségleteire, többek között a kelet-jeruzsálemi kórházhálózat pénzügyi támogatására; 37 millió pedig a Palesztin Hatóság intézményeit erősíti, a gazdasági növekedést támogatja, egészségügyi és humanitárius segítséget nyújt, valamint Ciszjordánia infrastruktúráját és vízforrásait építi majd.

    Kerry külügyminiszter bejelentése arra a 118 millió dollárra is vonatkozik, amit júliusban és szeptemberben Gázának nyújtott humanitárius segítségként jelentett be, s amellyel élelmiszert, ivóvizet, menedéket és orvosi ellátást biztosítottak a gázai lakosságnak. Ebből az összegből 74 millió dollár hozzájárulást kapott az UNRWA (az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek) gázai gyorssegély-alapja; 36,4 dollár értékű segítség a USAID útján, 7,7 millió dollár pedig más nemzetközi partnereken keresztül érkezett.

    Továbbá ebbe tartozik az a 84 millió dollár is, amit az UNRWA a Ciszjordániában és a Gázai övezetben jelentkező egyéb azonnali szükséglet kielégítésére kapott.

    Az Egyesült Államok a továbbiakban is elkötelezetten segít a palesztin nép szükségleteinek kielégítésében.

    Forrás: United States Announces Additional Humanitarian Assistance for Palestinians | Fact Sheet | Office of the Spokesperson | Washington, DC | October 12, 2014

     

    Posted in Foreign Policy | Tagged , , , , , , , | Comments Off

    OKTÓBER A MELLRÁK ELLENI KÜZDELEM HÓNAPJA

    A Susan G. Komen® alapítvány emlékeztetője

    A Susan G. Komen® alapítvány emlékeztetője--Letölthető pamflet

    Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Az alábbiakban ennek fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet a Susan G. Komen alapítvány néhány figyelmeztető szavával:

    TÉNYEK AZ ÉLETÉRT

    Mi a mellrák?

    Testünkben minden nap keletkeznek, osztódnak és elhalnak sejtek. Az osztódás és növekedés többnyire a megfelelő módon történik, a sejtek azonban néha kontrollálatlanul kezdenek növekedni. Az ilyen jellegű növekedés eredménye egy sejttömeg, daganat, azaz tumor.

    Jóindulatú daganatok

    A jóindulatú daganatok nem rákosak. A jóindulatú daganat sejtjei nem törnek be a szomszédos szövetekbe, és nem terjednek át a test más részeire. Eltávolításuk esetén az esetek nagy részében nem nőnek vissza.

    Rosszindulatú daganatok

    A rosszindulatú daganatok rákosak. Ezek a tumorsejtek behatolhatnak a közeli szövetekbe és átterjednek a test más részeire. A mellekben fejlődő rosszindulatú daganat a mellrák (emlőrák).

    Hogyan növekszik és terjed a mellrák?

    A rosszindulatú sejtek növekedéséhez táplálékra van szükség. Ennek érdekében az úgynevezett angiogenezis során új vérereket növeszt.  Az új vérerek szállítják a tumor növekedéséhez szükséges tápanyagokat. Ahogy növekszik a mellrák, átterjed a szomszédos szövetekre is. Ezt a folyamatot nevezik beszűrődésnek. A sejtek leválhatnak az elsődleges, fő tumorról, és átterjedhetnek a test más részeire. A sejtek a vér- és/vagy a nyirokrendszeren keresztül terjednek.

    Ezt a folyamatot nevezzük metasztázisnak. Amikor a rosszindulatú emlősejtek új helyen jelennek meg, ott is elkezdenek osztódni és szintén kontrollálatlanná válva új daganatokat alkotnak. A test más helyein ilyen módon kialakult daganatokat is mellráknak nevezzük.

    A mellrák növekedése

    A világos körök a normális emlő sejteket jelentik, a sötétebbek a rákosakat. Amint a rákos sejtek növekednek és szaporodnak, rosszindulatú emlődaganattá fejlődnek.

    Miért növekszik a mellrák?

    Mindannyiunkban vannak a sejtek osztódását és növekedését szabályozó gének. Ha ezek nem úgy működnek, mint kellene, genetikai hiba, vagy mutáció áll elő. A mutáció lehet öröklött vagy spontán. Az öröklött mutációk velünk születnek—valamelyik szülőnk rendellenes gént adott át nekünk. Bizonyos specifikus gének, mint például a BRCA1 és BRCA2 öröklött mutációja növeli annak az adott személyben kialakuló emlő- vagy egyéb rák kialakulásának kockázatát. A BRCA1 és BRCA2 tumorszuppresszor gének. Az alábbiakban látható, hogy ezeknek hogyan kellene működniük, s mi történik, ha mutálódnak. Öröklött mutációk okozzák az USA-ban kialakult mellrákos esetek 5-10 százalékát. Spontán, más szóval szerzett mutáció életünk során bármikor kialakulhat, s ez a felelős az USA-ban előforduló mellrákos esetek mintegy 90-95 százalékáért. A mutációk tényleges oka vagy okai továbbra sem ismertek. A kutatók két géntípust azonosítottak, amelyeknek létfontosságú szerepe van a sejtek növekedésében. Az ezekben jelentkező hibák változtatják rákossá az egészséges sejteket.


    Géntípus:

    Onkogén

    Hogyan kellene működnie:      Beindítja a normális sejtosztódást és növekedést

    Hogyan működik, ha mutálódott: Nem állítja le a sejtnövekedést, s az kikerül az ellenőrzése alól

    Tumorszupresszor gén

    Hogyan kellene működnie: Leállítja a normális sejtosztódást és növekedést

    Hogyan működik, ha mutálódott: Nem működik, és a sejtek kikerülnek a kontroll alól.


    De ne feledjük…

    A sejtek már bármiféle tünet megjelenése előtt kikerülhettek a kontroll alól. Ezért annyira fontos a szűrés, hogy korai stádiumban kimutassák. Az időben észlelt mellrák esetén többféle kezelési módszer alkalmazható és nagyobb a túlélés esélye. A 40 éves, vagy annál idősebb nőknek évente kellene mammográfiai vizsgálatot csináltatnia. Ha a családban előfordult már mellrákos eset, meg kell beszélni az orvossal ennek személyes kockázatát, beleértve azt is, hogy mikor kell elkezdeni és milyen gyakran tanácsos alkalmazni a mammográfiai és egyéb vizsgálatokat.

    A nőknek 20 éves koruktól kezdve legalább minden harmadik évben, 40 éves koruk után pedig évente klinikai emlővizsgálatot kellene végeztetniük.


    További információkért keresse fel a Susan G. Komen® alapítvány oldalát! (www.komen.org)

     

    Posted in Environment & Energy, Society & Values, Uncategorized | Tagged , , , , , , , | Comments Off

    2013 CTSZ FENNTARTHATÓSÁGI INDEX–KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS EURÁZSIA

    (2013 CSO SUSTAINABILITY INDEX FOR CENTRAL AND EASTERN EUROPE AND EURASIA) 17. KIADÁS – 2014. JÚNIUS

    2013 CSO Sustainability Index--MAGYARORSZÁG

    2013 CSO Sustainability Index--MAGYARORSZÁG

    Az Index Magyarországra vonatkozó része itt található magyar fordításban.

    Az alábbiakban az Index elkészítésére vonatkozó általános információ következik.

    BEVEZETÉS

    Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) örömmel mutatja be a CTSZ Fenntarthatósági Index–Kelet-Közép-Európa és Eurázsia tizenhetedik kiadását, amely a 2013. évi fejleményeket dolgozza fel. A Fenntarthatósági Index a Baltikumtól Közép-Ázsiáig a térség mind a huszonkilenc országával kapcsolatban beszámol a CTSZ szektor erejéről és általános életképességéről. Az Index egyaránt rávilágít a civil szektorban mutatkozó fejlődésre és visszalépésekre, s lehetővé teszi az országok és a kistérségek eredményeinek későbbi összehasonlítását. Fontos és egyedülálló eszköz arra, hogy a helyi civil szervezetek, a kormányok, az adományozók, a tudósok és mások megértsék és felmérjék a CTSZ szektor fenntarthatóságát.

    Az USAID 1997-ben adta ki az első Fenntarthatósági Indexet, amely Közép-és Kelet-Európa és Eurázsia tizennyolc országára vonatkozott. Az elmúlt tizenhét év során az Index jelentősen kibővült, 2003 óta Közép-és Kelet-Európa és Eurázsia huszonkilenc országát fedi le. Az USAID 2009-ben vezette be a szubszaharai Afrikára vonatkozó CTSZ Fenntarthatósági Indexet, amely mára már huszonöt országról számol be. Az ötödik kiadás 2014 közepére várható. 2011-ben megjelent a hét közel-keleti és észak-afrikai országra vonatkozó kiadás is. Ezen felül az Aga Khan Alapítvány támogatja az Afganisztánt és Pakisztánt feldolgozó CTSZ Fenntarthatósági Index közzétételét is, amivel hatvanháromra emelkedik az Indexben feldolgozott országok száma.

    Az Index hét egymással összefüggő dimenziót elemez és lát el pontértékekkel. Ezek az alábbiak: jogi környezet, szervezeti kapacitás, pénzügyi életképesség, érdekképviselet, szolgáltatások nyújtása, infrastruktúra, és a közvéleményben kialakult kép. Minden országban egy gyakorlati emberekből és szakértőkből összeálló panel értékeli az ágazat teljesítményét mind a hét dimenzióban. A washingtoni székhelyű szerkesztőbizottság műszaki és regionális szakértői áttekintik a bizottság megállapításait. Az átfogó fenntarthatósági pontszám a pontszámok átlagolása útján alakul ki. A pontszámok kiszámítására vonatkozó további részletek az angol nyelvű dokumentum A. Mellékletében (239.oldal) találhatóak.

    A 2013-as Index minden egyes jelentés elején bemutatja az idei pontértékeket, a tőkére és a népességre vonatkozó adatokat, valamint összefoglalja az alapvető gazdasági mutatókat. A jelentések könnyen olvasható táblázatokba foglaltan összehasonlítják a jelenlegi eredményeket a korábbi évek értékeivel. A B. Melléklet (253. oldal) tartalmazza az idei év eredményeinek statisztikai összefoglalását, valamint az 1997 óta eltelt évek pontszámait.

    Egy ilyen jellegű kiadvány nem jöhetne létre sokak támogatása nélkül. A következő oldalon található mindazok felsorolása, akiket speciális elismerés illet az Index létrehozásáért. Az USAID hálás köszönetét fejezi ki a helyi CTSZ szakembereknek, az USAID partnereinek, és a nemzetközi adományozóknak, akik az egyes országokban részt vettek a szakértői csoportok megbeszélésein.  Az ő tudásukon, észrevételeiken, ötleteiken, megfigyeléseiken és hozzájárulásaikon alapul ez az Index. (ii oldal a teljes angol nyelvű kiadványban)

    ÖSSZEFOGLALÁS

    A CTSZ Fenntarthatósági Index–Kelet-Közép-Európa és Eurázsia című kiadványban áttekintett huszonkilenc ország CTSZ ágazatai méretük és befolyásuk tekintetében igen eltérőek. Míg Lengyelországban több mint 100.000 regisztrált egyesület és alapítvány van, Türkmenisztánban mindössze 106. A lett kormány gyakorlatilag semmit nem tehet a CTSZ-ek érdemi bevonása nélkül, Azerbajdzsánban viszont a civil szervezetek semmiféle rendezvényére vagy ténykedésére nem kerülhet sor a végrehajtó hatalom tudta és engedélye nélkül.

    Az idei CTSZ Fenntarthatósági Index kiemeli azt a tényt, hogy az európai és eurázsiai országok 2013-ban is más-más pályán futnak. Míg egyes országok egyre inkább bevonják polgáraikat a politikai döntéshozatalba, mások a civil szféra kiszorítására törekednek. A polgárok mindkét esetben folytatták az elszámoltathatóbb, átláthatóbb kormányzás követelésére irányuló szervezkedést.

    KONKLÚZIÓ

    A fent leírt irányzatok rávilágítanak arra a tényre, hogy a régió kormányai egyre inkább felismerik az állampolgárok erejét. Ez igen sokféle módon nyilvánul meg. Vannak országok, ahol a kormány tart tőle, s a CTSZ-ek mozgásterének lezárásával akarja elnyomni, más országokban viszont örömmel látják, s megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a hasznosítására. A régió civil társadalmának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy fenntartható legyen. Magyarország visszaesésével csak hat ország mutatói kerültek a legmagasabb—„fejlett” fenntarthatósági kategóriába, az országok zöme pedig továbbra is a közép-kategóriában („fejlődő fenntarthatóság”) van. Ennek ellenére, az a tény, hogy a polgárok néha még az életük kockáztatása árán is felemelik a szavukat, azt jelzi, hogy már gyökeret vert az állampolgári részvétel fogalma és kultúrája.


    A MELLÉKLET: CTSZ FENNTARTHATÓSÁGI INDEX

    MÓDSZERTAN

    I. ÁTTEKINTÉS

    Az USAID szorosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel a CTSZ Fenntarthatósági Index kidolgozásában. Minden országban egy, a feladatot végrehajtó helyi partner hívja össze a többféle CTSZ-ből és megfelelő szakemberekből válogatott, legalább nyolctagú testületet, hogy áttekintsék az ágazat eredményeit mind a hét dimenzióban. Az USAID megfelelő mutatókat alakított ki minden dimenzióra, ezek átlagolása adja a dimenzióra vonatkozó előzetes pontszámot. A dimenziós pontértékek átlagolásával alakítják ki az általános CTSZ fenntarthatóságra vonatkozó előzetes pontszámot. Az eljárást lefolytató partner a szakértői megbeszélések, valamint az ágazat fenntarthatósági indexére vonatkozó külső ismeretek alapján összeállít egy országjelentést.

    Az USAID összehívja a szerkesztőbizottságot, amelyben a régió civil társadalmával ismerős, valamint az USAID, az MSI (Management Systems International) és az ICNL (International Center for Not-for-Profit Law) indexkészítési módszertanában jártas specialisták, továbbá legalább egy helyi szakértő vesz részt. A szerkesztőbizottság áttekinti a megfogalmazott szöveget és a pontszámokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a pontszámok megfelelően alá vannak támasztva, és a CTSZ szektor tényleges fejlettségi szakaszát tükrözik. A szerkesztőbizottság a többi országban javasolt pontszámokkal is összeveti az adott ország pontszámait, hogy alkalmas rálátást biztosítson a régió pontszámainak összevetéséhez. Az így nyert információk, valamint a régió általános CTSZ fenntarthatóságát érintő trendek alapján a szerkesztőbizottság egyes esetekben az ajánlott pontszámok változtatását javasolja. A szerkesztőbizottság felveti a tisztázandó kérdéseket, és további információkat is kér a teljes jelentés elkészítéséhez. A projekt-szerkesztő megszerkeszti a jelentést, és az ajánlott pontszámokkal és kérésekkel együtt véleményezésre és felülvizsgálatra küldi a feladatot végrehajtó partnernek.

    Amennyiben a végrehajtó partner és a helyi szakértői testület nem ért egyet a szerkesztőbizottság által javasolt pontszámokkal, lehetőségük van arra, hogy saját javasolt pontszámaikat hatásosabb megszövegezéssel támaszthassák alá.  A szerkesztőbizottság hozza meg a pontszámokkal kapcsolatos végső döntést.

    A végrehajtó partnereknek küldött összes utasítást, valamint a szakértői bizottságok által használt kérdőíveket az alábbiakban találhatják.

    II. A CTSZ FENNTARTHATÓSÁGÁNAK DIMENZIÓI

    A CTSZ Fenntarthatósági Index a civil társadalmi ágazatok erejét és általános életképességét méri fel. Nem az a célja, hogy az egyes civil szervezetek fenntarthatóságát állapítsa meg, hanem az, hogy a teljes civil szektor általános fejlettségi fokáról adjon helyes értékelést. A CTSZ Indexben a CTSZ szektor hét különböző dimenzióját elemzik. Ezek rövid leírása következik:

    Jogi környezet

    A CTSZ szektor fenntarthatóságához a civil szervezeteket támogató jogi és szabályozási környezetre van szükség. Ennek segítenie kell az újonnan csatlakozókat, meg kell akadályoznia a kormányzati beavatkozást, és megfelelő jogalapot kell biztosítania a CTSZ-ek adománygyűjtő tevékenységéhez és törvényes jövedelmet biztosító vállalkozásaihoz. A jogi környezetet alakító tényezők között szerepel a regisztráció egyszerűsége, a CTSZ-eket szabályozó törvényes jogok és feltételek megléte, s az, hogy az adózással, beszerzéssel, és más kérdésekkel kapcsolatos törvények és szabályozások milyen mértékben segítik vagy gátolják a CTSZ-ek hatékonyságát és életképességét. Vizsgálat tárgya az is, hogy a kormányzati tisztviselők, a civil szervezetek képviselői, valamint a privát ügyvédek milyen mértékű jogi tudással és tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy fejleszteni tudják a jogi és szabályozási környezetet a civil szervezetek számára.

    Szervezeti kapacitás

    A fenntartható CTSZ szektor átláthatóan szabályozott és nyilvánosan elszámoltatható, ügyesen irányított, és lényeges szervezési készséget mutató civil szervezetek kritikus tömegét tartalmazza. Az Index szervezeti kapacitás dimenziója azzal foglalkozik, hogy az ágazat mennyire alkalmas térnyerésre és stratégiai tervezésre, valamint a CTSZ-eken belül a megfelelő irányítási és személyzeti gyakorlatok kialakítására. Végezetül, ez a dimenzió foglalkozik a civil szervezetek rendelkezésére álló műszaki erőforrásokkal.

    Pénzügyi életképesség

    Pénzügyileg életképes civil szervezetek kritikus tömege, és az erőteljes gazdaság támogathatja csak a CTSZ-ek önfinanszírozó erőfeszítéseit, s a helyi forrásokból származó jótékony célú adományok gyűjtését. Sok civil szervezet pénzügyi életképessége egyaránt függ  a rendelkezésre álló nemzetközi donori támogatás lététől, valamint attól, hogy képes-e versenyezni érte. A CTSZ ágazat pénzügyi életképességét befolyásoló tényezők közé tartozik a gazdaság állapota, az, hogy a helyi kultúra milyen mértékben kedvez az adakozásnak és az önkéntességnek, továbbá mennyire fejlettek az állami beszerzési és kereskedelmi bevételnövelő lehetőségek. Az adománygyűjtés kifinomultságát és elterjedtségét, valamint a szilárd pénzügyi irányítási ismereteket ugyancsak figyelembe veszik.

    Érdekképviselet

    A politikai és érdekképviseleti környezetnek támogatnia kell a koalíciók és hálózatok kialakulását, s megfelelő eszközöket kell kínálnia ahhoz, hogy a civil szervezetek a médián keresztül eljuttathassák üzeneteiket a szélesebb közönséghez, megfogalmazhassák követeléseiket a kormányzati tisztviselők felé, s az elszámoltathatóság érdekében figyelemmel kísérhessék a kormányzat lépéseit. Az érdekképviseleti dimenzió figyeli, hogy a civil szervezetek mennyire befolyásolják a politikát. Elemzik, hogy a különböző ágazatokban, a különböző kormányzati szinteken, valamint a magánszektorban mennyire elterjedt az érdekképviselet. Figyelembe veszik, hogy milyen mértékben alakultak CTSZ koalíciók egy-egy kérdés köré, s hogy a civil szervezetek nyomon követik-e a pártplatformokat és a kormány teljesítményét.

    Szolgáltatások nyújtása

    Az ágazati fenntarthatósághoz olyan civil szervezetek kritikus tömegére van szükség, amelyek következetesen eleget tesznek elvi támogatóik szükségleteinek, prioritásainak és elvárásainak. A szolgáltatási dimenzió vizsgálja, hogy a civil szervezetek milyen javakat és szolgáltatásokat biztosítanak, s hogy a szolgáltatásaik mennyire felelnek meg a közösség igényeinek és prioritásainak. Figyelembe veszik azt is, hogy a CTSZ-ek milyen mértékben nyerik vissza a befektetett költségeket, továbbá a kormány mennyire méltányolja és támogatja a szolgáltatásaikat.

    Infrastruktúra

    Erős ágazati infrastruktúrára van szükség, mely széles körű hozzáférést biztosít a civil szervezeteknek a támogatásukat biztosító helyi szolgáltatásokhoz. Az ilyen jellegű szolgáltatásokat nyújtó közvetett támogató szervezeteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy információt, képzést és tanácsadást biztosítsanak a többi civil szervezetnek, s hozzáférést biztosítsanak a CTSZ koalíciókhoz és hálózatokhoz, hogy információt cserélhessenek, és közös érdekeik mentén együttműködhessenek. Figyelembe veszik, hogy a CTSZ partnerségek mennyire elterjedtek és hatékonyak a helyi üzleti élet, a kormány és a média terén.

    A közvéleményben kialakult kép

    Ahhoz, hogy az ágazat fenntartható legyen, a kormányban, az üzleti szektorban és a közösségben pozitív képnek kell élnie a civil szervezetekről, amihez hozzá tartozik e szervezetek társadalmi szerepének széles körű megértése és méltánylása.

    A társadalmi tudatosság és hitelesség közvetlen hatást gyakorol arra, hogy a CTSZ-ek mennyire tudnak új tagokat és önkénteseket, valamint helyi adományozókat szerezni. A közvéleményben kialakult kép dimenziója azt vizsgálja, hogy a civil szervezetek milyen módon és milyen mértékben szerepelnek a médiában, a kormánytisztviselőkben mennyire tudatos a civil szervezetekről kialakult kép és mennyire hajlandóak a velük való együttműködésre, továbbá a nagyközönség hogyan ismeri és ítéli meg a szektor egészét. A civil szervezetek közkapcsolati és önszervezési erőfeszítéseit is tekintetbe veszik.


    A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG SZEREPE

    A CTSZ Fenntarthatósági Index elkészítési folyamatának végső lépése az, hogy a helyi szakemberekből és ágazati szakértőkből álló szerkesztőbizottság Washingtonban átnéz és megvitat minden egyes országjelentést. A bizottság elnöke az USAID Civil Society Advisor (civil társadalommal foglalkozó tanácsadó), a váltakozó sorrendben részt vevő tagok az USAID (az előzőekben az USAID Center of Excellence for Democracy, Human Rights, and Governance/DCHA/DRG tagjai is szerepeltek), az USAID/Office of Development Partners and Private and Voluntary Cooperation/ODP/PVC, az USAID Asia Bureau, valamint az USAID Democracy, Human Rights, and Governance kihelyezett tisztviselői. A bizottságban részt vesznek az MSI és az ICNL civil társadalmi szakértői is.

    A szerkesztőbizottságnak három fő feladata van. Áttekinti valamennyi jelentést és a pontszámokat, hogy a megszövegezett indoklások megfelelőek, és a javasolt pontszámok tekintetében meggyőzőek-e. A meggyőző szöveges indoklás bizonyítja, hogy a pontszámokat szisztematikusan és széles körben végzett felmérések, és nem egy vagy két egyedi eset alapján alakították ki. A pénzügyi életképesség minősítésénél például magas pontszámra jogosító, meggyőző indoklásnak számít, ha egy országban sok erős pénzügyi irányítással bíró civil szervezet van, amelyek változatos forrásokból képesek helyi szinten anyagi támogatást szerezni. Ha valahol csak egy-két nagy CTSZ képes erre, akkor nem indokolt a magas pontszám. Hogy a pontszámok és a szöveges indoklások pontosan tükrözzék a CTSZ szektor tényleges állapotát, a szerkesztőbizottság azt is ellenőrzi, hogy az egyes dimenziókban adott pontszámok megfelelnek-e a „Ratings: A Closer Look” (Az értékelés közelebbről) előírásainak. A végső és legfontosabb lépés az, hogy a bizottság összehasonlítja az adott ország pontértékeit a régió többi országaival kapcsolatban javasolt pontszámokkal, biztosítván ezzel a pontszámok regionális összehasonlíthatóságát.

    Minden végleges pontszámot megtárgyalnak a javaslattévő civil szervezetekkel. A végleges pontszámokhoz az USAID/Washington jóváhagyása szükséges. A civil szervezeteket arra buzdítják, hogy a paneleket a kezdetektől fogva emlékeztessék rá, hogy a szerkesztőbizottság további felvilágosításokat kérhet a pontszámokkal kapcsolatban, és szükség esetén módosíthatja azokat. Annak a lépésnek a beiktatása nyomán, hogy minden panel hozzámérheti a pontszámait a „Ratings: A Closer Look” előírta pontértékekhez, remélhetőleg csökkennek majd a javasolt és a végleges pontszámok közötti különbségek. Ha a szöveges indoklás minden egyes dimenzióban megfelelő magyarázatot fűz a pontszámhoz, a szerkesztőbizottságnak kevesebb esetben kell további magyarázatokat kérnie.

     

     

    Posted in Foreign Policy, Society & Values | Tagged , , , , | Comments Off

    AMERIKA ANTISZEMITIZMUSSAL ÉS MUSZLIMELLENESSÉGGEL KAPCSOLATOS VÁLASZA AZ EBESZ-BEN

    Kari Johnstone, az USA Külügyminisztériumában a nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó osztály igazgatójának válaszbeszéde

    A varsói EBESZ konferencia résztvevői

    A varsói EBESZ konferencia résztvevői

    Az Egyesült Államok EBESZ képviselete | EBESZ Értekezlet az Emberi Dimenziók Alkalmazásáról| Varsó, 2014. október 1.

    14. ülés—Válaszok—Alapvető szabadságjogok II.; beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a hit szabadságához való jogot

    Mostanra egyértelművé vált, hogy az antiszemitizmus változatlanul fennálló probléma az EBESZ országokban, de az Egyesült Államok sem kivétel. Éppen ezért tartjuk annyira fontosnak az antiszemitizmussal foglalkozó közelgő berlini konferenciát, s ezért buzdítunk minden EBESZ tagállamot arra, hogy magas szintű delegációt küldjön oda, akik konstruktív eszmecserét tudnak folytatni a térségben megnyilvánuló antiszemitizmus elleni küzdelemről. Tudjuk, hogy az antiszemitizmus elítéléséhez és a gondolkodás megváltoztatásához—melyek minden bizonnyal hosszútávú célok—komoly vitákra van szükség. Rövidtávon arra szólítunk fel minden tagországot, hogy tegyenek azonnali lépéseket az erőszakos cselekmények megelőzésére és az elkövetett tettek törvény elé vitelére.

    A muszlimellenesség ugyancsak sajnálatos tény maradt sok országban. Az Egyesült Államok kormánya 2001 óta jelentős és konkrét erőfeszítéseket tesz a diszkriminatív muszlimellenes cselekedetek megakadályozására. Igazságügyi Minisztériumunk és Belbiztonsági Minisztériumunk rendszeres találkozókat tart a muzulmán közösségekkel, hogy megvitassák a polgárjogi kérdéseket, így a diszkriminációt is. Érvényt szereztünk azoknak a törvényeknek, amelyekkel megakadályozható, hogy a muszlimokat hátrányos megkülönböztetés érje a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás, valamint az istentiszteletre szolgáló épületek és egyházi iskolák létesítése terén.

    Hogy csak két példát mondjak: a muszlim közösségek mecset- és iskolaépítéshez való jogának védelmében Igazságügyi Minisztériumunk 14 vizsgálatot indított és négy pert folytatott le. Az USA kormánya sikeres jogi lépésekkel lehetővé tette azt is, hogy a muszlimok vallási fejfedőket viselhessenek és részt vehessenek a hadzson.

    Ismételten határozott támogatásunkat fejezzük ki a vallás és hit szabadságával kapcsolatos kijevi miniszteriális határozat iránt, s külön megemlítjük annak a fontosságát, hogy a nem-hívők jogaira vonatkozó határozatot is belefoglalták.

    Végezetül szeretném megjegyezni, hogy az úgynevezett „hagyományos értékek” támogatása soha nem szolgált és soha nem fog mentségül szolgálni arra, hogy hatályon kívül helyezzék az egyéni jogokat. Ha azt halljuk, hogy valamely ország a hagyományos értékek védelmével próbálja igazolni a szabadságjogok korlátozását, fel kell emelnünk a szavunkat, s ki kell mondanunk, hogy az cinikus és alattomos cselekedet—mert az! A vallás, a lelkiismeret és a hit szabadságának, valamint a többi emberi jog védelmének útján tudjuk a leginkább előmozdítani, hogy minden egyén, így az úgynevezett hagyományos értékek követői is gyakorolhassák összes emberi jogaikat.

    Forrás: U.S. Reply at OSCE on Anti-Semitism, Anti-Muslim Sentiment | Delivered by Kari Johnstone, Director of the Office for International Religious Freedom, U.S. Department of State | OSCE Human Dimension Implementation Meeting | Warsaw, Poland | October 1, 2014

     

    Posted in Society & Values | Tagged , , , , , , , , , , | Comments Off