CLINTON KÜLÜGYMINISZTER AZ AFGANISZTÁN-KONFERENCIÁN

U.S. Secretary of State Hillary Clinton (AP photo)

Clinton külügyminiszter az afgán nőküldöttség tagjaival

2011. december 5.

Az afgán kormány elnökletével lefolytatott bonni konferencia jó alkalmat kínált a 2001 óta elért fejlődés és az Afganisztánnak az átmeneti időszakban nyújtott és a jövőben is nyújtandó komoly nemzetközi segítség számbavételére. Hillary Clinton találkozott afgán nőszervezetek és polgári szervezetek képviselőivel, akikkel a jó kormányzati politikáról, a korrupció megszüntetéséről és az afgánok jogait figyelembe vevő teljeskörű megbékélési folyamatról beszélgetett.

Idézetek a külügyminiszter beszédeiből:

Becslések szerint tíz évvel ezelőtt Afganisztánban volt a világon a legmagasabb a szülőnők halálozási aránya. Mára a nők várható élettartama 15-20 évvel nőtt, mivel egészségügyi ellátásban, így terhesgondozásban is részesülnek, és sokkal kevesebben halnak bele a szülésbe. Nem engedhetjük meg, hogy az ilyen jellegű fejlődést aláássák vagy visszafordítsák! Természetesen nincsenek illúzióink az Afganisztán előtt tornyosuló akadályok felől. A tálib ellenállók továbbra is aktívak, s mind a kormánynak, mind a civil társadalomnak igen sokat kell még tennie a demokratikus intézményrendszer, így a jogállamiság, a szabad sajtó és a független bíróságok kiépítéséért és megerősítéséért. A Világbank a közelmútban jelezte, hogy az országban továbbra is gazdasági nehézségek és költségvetési hiány várható, s így újabb forrásokra és bevételekre lesz szükség. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy a nemzetközi közösség is gazdasági megszorításokra kényszerül, s míg a további lépésekről beszélünk, gondolatainkban ugyanezek a problémák vannak jelen.

Az afgán népnek szóló egyértelmű üzenetünk az, hogy a további nehéz döntések meghozatala idején mellettük leszünk, s ezt a kölcsönös elszámoltathatóság jegyében tesszük majd.  (A Bonni Konferencia-Központban mondott beszédből)

A nemzetközi közösség nevében sokkal világosabbá kell tennünk, hogy nem csupán önös érdekből cselekszünk, amikor Afganisztánt támogatjuk, hanem azért, mert biztonságos és békés országnak akarjuk látni és minden további konfliktust el akarunk kerülni, ami — ha az ország nem elég erős és a nép nem támogatja– biztosan jelentkezne,.

Egyes területeken fejlődést mutat a kormány, de többre van szükség. A kormány viseli a végleges felelősséget az országért, nekünk pedig az Önök tanácsára van szükségünk, hogy a legjobban tudjuk őket segíteni a kívánt szakszerűség és ügyesség elérésében. Segíteniük kell ebben! S nem csak a közigazgatásról, hanem a parlamentről és a törvényszékről is szó van—mindegyik feladatköre igen fontos!

(…) Szerintem a helyesen végrehajtott megbékélési folyamat igér olyan politikai felállást, ami megoldhatja a jelenlegi konfliktus nagy részét, de nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy ez ne az eddig elért eredmények rovására történjen. (Az afgán polgári szervezetekkel rendezett reggelin mondott beszédből)

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.