Raoul Wallenberg ( International Raoul Wallenberg Foundation oldala)
Kedden kezdődik a Raoul Wallenberg emlékév annak a svéd diplomatának a tiszteletére, aki úgy döntött, hogy nem tűri közönyösen a végzetes gonoszságot.
Raoul Wallenberg gazdag és befolyásos családba született 100 évvel ezelőtt. Békében átvészelhette volna a II. világháborút a semleges Svédországban, de ő, mint a budapesti svéd követség első titkára, inkább a cselekvést választotta. Saját biztonságát figyelmen kívül hagyva fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy ezreket mentsen meg a nácik kezéből, a biztos haláltól.
1944 nyaráig több mint 400.000 magyar zsidót vagoníroztak be és szállítottak el, legtöbbjüket a halálba. Wallenberg svéd védlevelet kezdett osztani a megmaradt magyar zsidóknak. Találékonysága és elszántsága, mellyel a lehető legtöbbnek kívánt oltalmat nyújtani, több mint 100.000 ember életét mentette meg.
Természetesen nem csak Wallenberg tett így. Mások is kockáztatták a karrierjüket és az életüket azzal, hogy a hivatalos eljárásokkal és megtorló intézkedésekkel dacolva mentették a zsidókat. Sokukat elítélték, megbüntették vagy meggyilkolták bátor tetteikért.
Ennek eredményeképpen Izrael holokauszt emlékhelyén, a Jad Vasem park Világ Igazai fasorában nem csak Raoul Wallenbergnek van emlékfája, hanem további kétezer embernek is, s az emlékfalon további 18.000 bevésés őrzi azok emlékét, akik életüket kockáztatták a zsidók megmentéséért.
Miért tették? Mindezek a hősök ugyanúgy érezhettek, mint a náci uralom idején mártírhalált halt evangélikus lelkész és ellenálló Dietrich Bonhoeffer: ’A gonosszal szemben hallgatni maga a gonoszság…a tétlenség maga a cselekvés.’
Raoul Wallenberg küldetése a közjó érdekében folytatott svéd-amerikai együttműködés egyik példája. Budapesti munkáját részben az Egyesült Államok finanszírozta.
Wallenberg, aki mind az USA-ban, mind Svédországban nagy becsben tartott értékekért harcolt, munkásságáért 1981-ben tiszteletbeli amerikai állampolgárságot kapott. Országaink régóta közösen segítik és védik az emberi jogokat otthon és külföldön egyaránt.
A wallenbergi örökség talán legfontosabb része az eljövendő generációknak szóló tanítás. A mi kötelességünk, hogy úgy adjuk át ezt a történetet az utánunk következőknek, hogy egy távoli hősi mítosz helyett a mindennapi életünket befolyásoló értékké váljon.
2000 januárjában Stockholm volt a Nemzetközi Holokauszt Fórum házigazdája. A fórum nyilatkozatának utolsó mondata így hangzott: ’El kell köteleznünk magunkat amellett, hogy megőrizzük az elpusztított áldozatok emlékét, tiszteletben tartjuk a még velünk lévő túlélőket, s újból megerősítjük az emberiség erkölcsi megértésre és igazságosságra irányuló közös vágyát.’
Amint ma itt Raoul Wallenberg életére és munkásságára emlékezünk, a morális megértésre és igazságosságra irányuló közös vágyunkat erősítjük meg.
Hillary Rodham Clinton az Amerikai Egyesült Államok, Carl Bildt Svédország külügyminisztere