PHILIP H. GORDON KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR A TRANSZATLANTI KAPCSOLATOKRÓL

“]Flags of NATO members states seen in front of NATO headquarters, Brussels, June 11, 2009. [AP File]

Flags of NATO members states seen in front of NATO headquarters, Brussels, June 11, 2009. [AP File

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Philip H. Gordon a Külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára

Január elején Brüsszelben, Vilniusban és Koppenhágában európai politikai irányítókkal és elemzőkkel találkozhattam. Mivel Obama elnök január 5-én jelentette be az új védelmi stratégiát, látogatásom jó alkalmat adott arra, hogy az előttünk álló évben követendő elvi célok megbeszélése mellett a transzatlanti szövetség helyzetére vonatkozó amerikai álláspontokat is megoszthassam velük. Üzenetem lényege világos: az Egyesült Államok és Európa soha nem volt nagyobb stratégiai összhangban, mint az Obama kormányzat három éve után. Ezt Clinton külügyminiszter is hangsúlyozta a közelmúltban rendezett müncheni biztonsági konferencián, amikor a számos külpolitikai kérdés terén végzett közös munkát dicsérte, és még fokozottabb együttműködésre szólított annak érdekében, hogy az újabb kihívásoknak is meg tudjunk felelni.

Obama elnök a kormányzat első napjaitól kezdve elsődleges feladatnak tekintette az erős transzatlanti kapcsolatok helyreállítását. Ennek érdekében három célt tűzött ki, amelyek meghatározzák az Európához fűződő viszonyunkat: (1) a transzatlanti partnerség fejlesztése a globális ügyek megoldása érdekében (2) együttműködés a ’befejezetlen’ európai ügyekben, így a stabilitás, a gazdasági fellendülés és a demokrácia kiterjesztése a Balkánra, a Kaukázusra és a kelet-európai területekre (3) az eddiginél konstruktívabb kapcsolatok megteremtése Oroszországgal—együttműködés a közös érdekek mentén, s őszinte párbeszéd a vitás kérdésekben.

Mindhárom területen előreléptünk, így a NATO keretében, arab partnereinkkel közösen megakadályoztunk egy líbiai mészárlást; szilárd diplomáciai frontba tömörültünk Irán és Szíria ellen; jelentős haladást értünk el a balkáni országok euro-atlanti szervezetekhez való csatlakozása terén; koordináltuk a nyugtalanító fehéroroszországi eseményekre tett válaszlépéseinket; végül megkötöttük Oroszországgal az új START egyezményt, a nukleáris 123 Egyezményt, és egy, az afganisztáni katonai tranzitra vonatkozó egyezményt is kötöttünk. Az Egyesült Államok és Európa minden nemzetközi jelentőségű ügyben közösen alakítja ki a megfelelő lépéseket. Azonban van még tennivalónk bőven!

Most, 2012 elején elsősorban a globális pénzügyi válság foglalkoztatja a politika irányítóit az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Továbbra is biztosak vagyunk abban, hogy Európa meg tud birkózni gazdasági problémáival. Biztonsági szempontból kreatív módon, közös védelmi kiadásaink okosabbá, hatékonyabbá tételével kell alkalmazkodnunk ehhez az új gazdasági realitáshoz. Támogatjuk Rasmussen NATO főtitkárt az ’okos védelem’ előtérbe helyezésében, s reméljük, hogy szövetségeseink is segítik azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel minimális költséggel teremthetjük meg a biztonságot. Az Egyesült Államok még ebben a szigorú pénzügyi helyzetben is elkötelezett marad az erős Európa, a NATO szövetségesek kollektív védelme és a közös, globális munkát lehetővé tevő képességek kiépítése és fenntartása mellett.

Obama elnök várakozással tekint a májusi chicagói NATO csúcs elé, ahol e kérdések nagy részét megtárgyalják majd a kollégáival. Bár a szövetségesek még nem véglegesítették a napirendet, várhatóan komoly figyelem irányul majd Afganisztánra, a képességekre és a partnerségekre. A csúcstalálkozón különleges fontosságú kérdés lesz azon átmenetnek a következő szakasza, melynek során az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (ANSF) fennhatósága alá kerül a belső biztonság fenntartása.

Örömmel várom, hogy az elkövetkező hónapokban európai kollégáimmal folytathassuk a transzatlanti szövetség számos feladatával és problémájával kapcsolatos beszélgetésünket. Akár az Afganisztánban zajló biztonsági átmenet, akár a nem szűnő szír erőszakhullám a téma, egy dolog mindig világos: az Egyesült Államoknak Európánál jobb partnere nincs.

Forrás: The State of Transatlantic Relations. State Department DipNote Blog

 


 

This entry was posted in Uncategorized and tagged , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.