“EMLÉKÜK LEGYEN ÁLDOTT!”—HANNAH ROSENTHAL A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZIK

Egy gyertya ég az Emlékezet Falán (AP fotó)

Egy gyertya ég az Emlékezet Falán a budapesti Holokauszt Emlékközpont megemlékezésén (AP fotó)

Hannah Rosenthal az antiszemitizmus megnyilvánulásaival foglalkozó különmegbízott az USA Külügyminisztériumában.

Április 19-én az emberek világszerte megemlékeznek Jom Hásoáról, a Holokauszt Emléknapjáról. A judaizmusban, amikor a halottakra emlékezünk, azt mondjuk, hogy “zichronám livráchá”—emlékük legyen áldott. Ezen a napon egy emberként állunk a történem egyik legsötétebb, leggonoszabb fejezete előtt, lelkünkben a kormányok és kollaboránsaik elmondhatatlan tettei és oly sokak hallgatása ütötte sajgó sebhelyekkel.

Mint az antiszemitizmus figyelésével és leküzdésével foglalkozó különmegbízott, munkám során két eszközzel—ismeretterjesztéssel és párbeszéddel—közeledek a kormányokhoz és a civil társadalomhoz. Ezek a első kötelező lépések a tudatlanság és a gyűlölet legyőzése illetve megelőzése felé. Terjesztenünk kell azt az általános érvényű üzenetet, hogy az ily mérvű gonoszságot nem szabad figyelmen kívül hagyni, inkább szembe kell nézni vele. Kapcsolatokat kell építenünk diákok, közösségek és vallások között.

Januárban abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az ENSZ-ben részt vehettem a Petr Ginz utolsó repülése című film vetítésén. A film egy művészi hajlamú cseh fiú története, akit Auschwitzban gyilkoltak meg. Petr rövid életét mutatja be: hogyan írt verseket és regényeket a terezini táborban, ahová deportálták, s az őt körülvevő borzalmak ellenére is mennyire akart élni. A dokumentumfilmet nézve alázattal töltött el Petr ereje, mint ahogy mindig alázattal tölt el, ha túlélőkkel vagy megmentőkkel, a táborok felszabadítóival vagy e szörnyű események szemtanúival találkozom. Magam is egy holokauszt-túlélő gyermeke vagyok. Az ilyen filmek, mint a Petr Ginz, az egyén erejére, a kifejezés erejére, az emlékezet erejére emlékeztetnek bennünket. Ezt a leckét mindannyiunknak meg kell szívlelnünk!

Megdöbbentő, hogy bár elszántan törekszünk arra, hogy feltárjuk és ismertessük a II. világháborús halálgyárakat és koncentrációs táborokat, a holokauszt mégsem jelenti a népirtás és az emberi gyűlölet utolsó fejezetét. A nácikat vezérlő bigottság és tudatlanság ma is létezik, sőt gyarapszik! Ruandában 1994 nyarán száz nap leforgása alatt csaknem egymillió embert öltek meg. Boszniában és Hercegovinában, Srebrenica környékén 1995-ben több mint 8000 embert gyilkoltak le. Kambodzsában 1975 és 1979 között közel kétmillió ember esett áldozatul a vörös khmernek. Darfurban több mint 300.000 ember vesztette életét 2003 és 2010 között.

Amikor e napon megállunk, hogy a Jom Hásoára emlékezzünk, a holokauszt alatt elpusztított hatmillió zsidóra és más áldozatokra kell emlékeznünk, s éberen kell ügyelnünk arra, hogy bármikor gyűlölettel és bigottsággal találkozunk, szálljunk szembe vele. Dolgozzunk együtt egy tiszteletteljesebb új világ megteremtésén és azon, hogy a millióknak, akiket a nácik meggyilkoltak, „emléke legyen áldott”!

Forrás: ‘May Their Memory Be for a Blessing’. Hannah Rosenthal, DOS Special Envoy to Monitor and Combat Anti-Semitism. April 18, 2012

 

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.