CLINTON KÜLÜGYMINISZTER A SZÍRIAI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL, 2012. ÁPRILIS 19.

Alain Juppe francia és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter

Alain Juppe francia és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter (Fotó: P.Maulavé/Külügyminisztérium)

Hillary Clinton a szír helyzettel foglalkozó párizsi ad-hoc értekezleten beszélt a helyzet romlásáról. Az alábbi a beszéd fordítása:

Köszönöm, Alain (Alain Juppe francia külügyminiszter), hogy a házigazdánk, s hogy összehívott bennünket. Azt hiszem, hogy mindannyiunkat a szíriai események láttán érzett csalódottság és düh hozott ide. Reméljük azonban, hogy az eddigi tények dacára Kofi Annan megbízatása mégis érhet el eredményt. Ez megfigyelők küldésével indul, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez egy hat pontból álló terv és nem a választható lehetőségek felsorolása. A szír kormánynak mind a hat pontot el kell fogadnia.

Hadd tegyek néhány megjegyzést! Először is, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a fokozódó erőszak veszélyezteti a megfigyelők kihelyezését és az életüket, mi továbbra is támogatjuk a megfigyelést. Ez számunkra egy dilemma. Úgy gondoljuk, hogy fontosak a független megfigyelő források és a területről kapott jelentések, de nem akarunk olyan helyzetet teremteni, amelyben a feladat elvégzésére küldött embereink maguk is erőszak áldozatává válhatnak. Így tehát folytatnunk kell a munkát és meg kell szereznünk a Biztonsági Tanács felhatalmazását, hogy a kellő időben törvényesen léphessünk fel.

Másodszor, többet kell tennünk az Asszad rezsim elleni keményebb fellépésért! A Biztonsági Tanácsban nagyon erőteljesen kell dolgoznunk egy 7. fejezet szerinti szankciós határozat kiadásán, amelybe az utazási és pénzügyi szankciók és a fegyverembargó tartoznak. A határozat presszionáló erejét arra kell használnunk, hogy elfogadtassuk Kofi Annan hat-pontos tervét.

Nos, jól tudom, hogy ezen a ponton még nagyon valószínű, hogy ezt a törekvésünket megvétózzák, de mindenképpen módot kell találnunk a továbblépésre. Brüsszelben ma hosszasan beszélgettem Szergej Lavrovval. Ő, mint mindig, mindkét oldal, de különösen az ellenzék felelősségét hangsúlyozta, de azt is elismerte, hogy a helyzet nem állandósul, hanem romlik.

A következő teendő az, hogy különböző opciókat tartunk napirenden, s így nem engedjük, hogy Asszad visszanyerje az egyensúlyát. A NATO miniszterek találkozóján az elmúlt két nap során Törökországgal már megvitattuk a szír menekültek rájuk nehezedő terhét, az egy héttel ezelőtti felháborító ágyúzást, mely a szír határon át érte Törökországot, s azt, hogy Törökország az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke szerinti segítség kérését fontolgatja, ami NATO konzultációk sorát indítja el, ha veszélybe kerül bármelyik tag területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.

Szerintem több segítséget kell nyújtanunk az ellenzéknek is. Én csak az Egyesült Államok nevében beszélhetek. Tudom, hogy mások másfajta segítségre törekszenek, de mi a szír ellenzék irányába terjesztjük ki hírközlési, logisztikai és egyéb segítségünket. Továbbá Törökországgal együtt egy támogató központ felállítását fontolgatjuk, amelyben közösen próbálunk olyan szír aktivistákat felkutatni, akik koordinálnák a segítség átvételét és a Szírián belüli ellenzéki csoportokhoz juttatását. Magas rangú tisztségviselőink folyamatos megbeszéléseket folytatnak a Szíriai Nemzeti Tanáccsal.

Alain, szeretném megköszönni Önnek és munkatársainak, hogy két nappal ezelőtt vendégük látta itt Párizsban a szankciókkal foglalkozó munkacsoportot. Körülbelül 50 ország vett részt benne. Abban egyeztek meg, hogy kibővítik a pénzügyi szankciókat alkalmazó országok körét, kibővítik a szankciók körét is, és a meglévő intézkedések hatásosságát a magánszektor segítségével fogják növelni.  A következő találkozóra, melynek az USA lesz a társelnöke, május közepén Washingtonban kerül sor.

A humanitárius segítségnyújtás mértékét is fokoznunk kell. A múlt hónapban többet tettünk, mint azelőtt, de ez még nem elég. Nagyon oda kell figyelnünk Törökország és Jordánia humanitárius szükségleteire, mert rájuk nehezedik a menekültekről való gondoskodás súlya, s nekünk, többieknek segítenünk kell őket. Szerintem fontos lenne azt is meghallgatnunk, hogy Törökország és Jordánia hogyan látja a helyzetet. Nagy örömömre szolgált, hogy a múlt héten, amikor én voltam az ülés házigazdája, Ahmet tájékoztatni tudta a G8 minisztereket, s a tegnapi vacsora során a NATO minisztereket is.

Végezetül annyit, hogy dolgozunk egy elszámoltatással foglalkozó információs központ felállításán, hogy nyomon követhessük a bántalmazásokról és az emberiség elleni bűntettekről szóló szörnyű történeteket, amelyek Szíriából jutnak hozzánk. Úgy gondoljuk, hogy nem csak a jövőre nézve fontos az információk gyűjtése, hanem egyúttal azt az üzenetet is küldjünk ezzel a rezsimnek és katonáinak, hogy figyeljük és számon tartjuk a tetteiket.

Tehát, Alain, azt hiszem, ez a jó pillanat, mert míg itt beszélünk, a Biztonsági Tanács éppen ülésezik. El kellene határoznunk, hogy milyen további lépéseket várunk a Biztonsági Tanácstól, még akkor is, ha tudjuk, hogy első alkalommal nem feltétlenül fog sikerülni. De legalább a magunk számára ki kell jelölnünk, hogy mit akarunk!


 

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.