KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÓ A TOKIÓI AFGANISZTÁN-KONFERENCIÁRÓL (július 7-9.)

Clinton külügyminiszter a tokiói Afganisztán-konferencián  (Külügyminisztériumi fotó)

Clinton külügyminiszter a tokiói Afganisztán-konferencián (Külügyminisztériumi fotó)

Külügyi Szóvivői Iroda, 2012. július 08.

A Bonnban és Chicagóban hozott döntések, valamint az USA-Afganisztán stratégiai partnerségi megállapodás szellemében az Egyesült Államok több mint 70 partnerével találkozott Tokióban, hogy ráirányítsák a figyelmet a folyamatos segítségre, melyet azért nyújtanak Afganisztánnak, hogy a 2014 évi biztonsági átmenet lezárása után és az átalakulás évtizede alatt az ország megerősödjön, s békésebb, biztonságosabb és virágzóbb jövőt teremthessen a polgárainak.

Ma a nemzetközi közösség és Afganisztán egy másfajta, a kölcsönös elszámoltathatóság elvére épülő partnerségben állapodott meg. A tokiói keretszerződés értelmében az afgán kormány és a nemzetközi közösség felállította a prioritást igénylő reformok listáját, megegyezett a nemzetközi segítség hatékonyságát növelő fontos lépésekben, s abban, hogy milyen módon fogják közösen figyelemmel kísérni a fejlődést.

A nemzetközi közösség egyértelművé tette, hogy támogatni kívánja Afganisztánt, de csak abban az esetben tartják lehetségesnek és felelősségteljesnek a folyamatos anyagi támogatást, ha Afganisztán sikeresen végrehajtja a szükséges kormányzati és gazdasági reformokat, s az afgán alkotmányban szilárdan megalapozott, a nemek egyenjogúságát is magában foglaló, plurális társadalmat tükröző politikai rendszert tart fenn.

Japán azzal számol, hogy a következő négy év során a nemzetközi közösség 16 milliárd dollárt fordíthat Afganisztán fejlesztésére. Ez elegendő arra, hogy a Világbank várható elvárásainak eleget tehessenek, ahogyan a chicagói konferencia is biztosítani tudta a biztonsági célokra fordítandó összeget. Clinton külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2017-ig előteremti a folyamatos támogatást Afganisztán gazdasági fejlesztésére, ugyanazon vagy közel ugyanazon a szinten, mint az elmúlt évtizedben tette.

Mivel Afganisztán elsősorban a magánszektor beruházásainak megkönnyítése és az Új Selyemút mentén kialakuló regionális integráció útján arra törekszik, hogy önfenntartó legyen, a következő évtized során várhatóan egyre kevesebb külföldi segélyre lesz szüksége. A nemzetközi közösség megegyezett abban, hogy a források nagyobb részét olyan ösztönző programok keretében használják fel, amelyek konkrét reformokhoz kötik a költségvetésben foglalt segélyösszegek folyósítását.

A tokiói konferencia rávilágított arra, hogy mennyire fontos szerepe van az afgán civil társadalomnak az emberi jogok, a jó kormányzás és a fenntartható társadalmi, gazdasági és demokratikus fejlődés kivívásában és támogatásában.

AZ UTÓBBI TÍZ ÉV FENNTARTANDÓ EREDMÉNYEI:

Oktatás:

• 2006 óta az USA 316 millió dollárt fordított oktatási kezdeményezésekre; 2002-ben 20.000 tanár volt, mára ez 175 ezerre nőtt, s 30 százalékuk nő.

• Becslések szerint 2002-ben 900.000 fiú járt iskolába és gyakorlatilag egy lány sem. Most 8 millió beiratkozott tanuló van, s közel 40 százalékuk lány.

Egészségügy:

• 2006 óta az USA csaknem 643 millió dollárt fordított egészségügyi kezdeményezésekre, több mint 22.000 egészségügyi dolgozót képezett.

• Mind a férfiak, mind a nők esetében 15 évvel, 44 évről 60 évre nőtt a várható élettartam.

• Az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (a létesítmény egy órán belüli gyalogos elérhetősége) 2001-ben 9 százalék volt, mára több mint 60 százalék.

Gazdasági infrastruktúra:

• 2006 óta 1,6 milliárd dollárt adományozott az USA infrastrukturális projektekre és 386 milliót a mezőgazdaság fejlesztésére.

• 2002-ben csak az afgánok 6 százaléka jutott megbízható elektromos áramhoz. Ma 16 százalékuk jut hozzá, s Kabulban már több mint 2 millióan napi 24 órán át használhatják.

• 2001-ben egy mobiltelefon szolgáltató volt 21.000 előfizetővel. Ma négy társaság és több mint 16 millió előfizető van—még 3G szolgáltatást is ajánlanak.

• 2001-ben alig voltak burkolt utak. Ma hosszuk meghaladja a 2000 kilométert, ami a lakosság mintegy 80 százalékának biztosítja, hogy könnyebben elérjék a piacokat, iskolákat, egészségügyi létesítményeket és állami szolgáltatásokat.

• 2009 óta 236.000 hektárral növeltük a legális mezőgazdasági termőterületet, s ezzel 174 ezer teljes munkaidős állást teremtettünk. Becslések szerint 2010-ben 15,9 milliárd dollár volt az afgán GDP, ami több mint négyszerese a 2002. évinek, s ez 9 százalékot meghaladó éves növekedést jelent.

Állami bevételek:

• Az afgán állami bevételek 2002 óta erőteljesen, évente csaknem 20 százalékkal emelkednek. 2011-ben a hazai bevételek 1,7 milliárd dollárra, azaz a GDP 11 százalékára emelkedtek, ami történelmi csúcs, meghaladja az IMF 9,2 százalékos éves előirányzatát.

•Afganisztán nemzeti áramszolgáltató társasága, a DABS 39 millió dollárról 159 millió dollárra növelte a bevételét.

Demokrácia és kormányzás:

• 2006 óta az USA 1,8 milliárdot adományozott a jogállamiság kialakítására és kábítószer-ellenes programokra.

• Az igazságügyi szektort támogató program (Justice Sector Support Program/ JSSP) 14 ezernél több afgán nyomozót, ügyészt, védőügyvédet és bírót képezett ki a program kezdete, 2004 óta.

• A parlamenti képviselők 27 százaléka nő; egy kormányzói, három kormánypozíciót és 120 igazságszolgáltatási pozíciót szintén nők töltenek be.

• 2001-ben egy állami rádió és egy állami televízióadó volt. Most több mint 75 televízió csatorna és 175 rádióadó van, s ezek kettő kivételével magántulajdonban vannak.

• Az afgán Alkotmány minden afgán jogait óvja, beleértve a nőket és a kisebbségieket is.

Forrás: State Department Fact Sheet: Tokyo Conference on Afghanistan

 

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.