BANKOKRA ÉS PETROLKÉMIAI SZÁRMAZÉKOKRA KONCENTRÁLNAK AZ IRÁN ELLENI ÚJABB AMERIKAI SZANKCIÓK

Qom légifelvételen (AP)

2009-es légi felvétel az iráni Qom város közelében fekvő nukleáris létesítményről. Az USA szerint Irán továbbra sem tesz eleget a nukleáris programjára vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek. (AP fotó)

Obama elnök újabb amerikai szankciókat vezetett be Irán ellen, mivel továbbra is aggodalomra ad okot az ország nukleáris programja, nem tesznek eleget az urániumdúsítás felfüggesztésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségüknek és nem demonstrálják, hogy civil energia programjuk nem nukleáris fegyverek kifejlesztését álcázza.

Július 31-ei nyilatkozatában Obama azt mondta, hogy az iráni energia- és petrolkémiai szektort érintő szankciókat tovább szigorító új elnöki rendeletet hagyott jóvá annak érdekében, hogy „Irán ne tudjon olyan fizetési rendszereket kialakítani, melyek segítségével a fennálló szankciókat megkerülve eladhatja az olaját”. Azt is elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium szankcionálta a kínai Kunlun Bankot, valamint az iraki Elaf Iszlám Bankot, mivel „több millió dollár értékű tranzakciókat hajtottak végre olyan iráni bankok megbízásából, amelyek Irán illegális fegyverkezési tevékenységével kapcsolatosan maguk is szankciók alatt álltak”.

Az elnök azt mondta, hogy a hivatalba kerülése, azaz a 2OO9 januárja óta eltelt időszakban egyértelmű választás elé állította Iránt: vagy „eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek és visszatér a nemzetek közösségébe, vagy a következmények súlyosbodásával  kell számolnia”.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is diplomáciai úton kívánná rendezni az iráni nukleáris programmal kapcsolatosan kialakult nemzetközi fenntartásokat, de Irán felelőssége, hogy kötelezettségeit betartsa. „Ha az iráni kormány továbbra is ellenszegül, nem lehet kétséges, hogy az Egyesült Államok és partnerei súlyosbítják a következményeket”—mondta.

Ben Rhodes, a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetője július 31-én, egy konferencia-hívás során kijelentette a riportereknek, hogy az Egyesült Államok „határozott szándéka, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását”.

Iránnak jelenleg nincs atomfegyvere, s az Obama kormány szerint „idő is, hely is van diplomáciai stratégia alkalmazására”, így az Egyesült Államok és a többi ország gazdasági nyomása hosszabb kifutással jobban érvényesülhet.

Rhodes szerint így még jobban kiéleződik az iráni kormányra háruló döntés: lehetőségük van arra, hogy diplomáciai úton térjenek vissza kötelezettségeik teljesítéséhez, ugyanakkor egyértelmű, hogy minden olyan lehetőség számításba jöhet, amellyel megakadályozható, hogy nukleáris fegyverhez jussanak.

Iránnak még bizonyítania kell, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, létesítményeihez nem biztosított megfelelő hozzáférést és ellenőrzési lehetőséget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára, s nem vette figyelembe az urániumdúsítás felfüggesztésére vonatkozó BT felszólítást sem.

„Irán nyilvánvalóan olyan képességekre tett szert, amelyek a nemzetközi közösséget sorozatos BT határozatokra késztették. Például Qom mellett illegális létesítményt építettek, s ez a cselekedet teljes joggal megkérdőjelezi az iráni nukleáris program célját”–mondta Rhodes.

Elmondása szerint a szankciók igen jelentős hatást gyakorolnak Iránra és az iráni gazdaságra, az elmúlt évben csaknem 38 százalékos volt a pénzromlás, számos nemzetközi társaság elhagyta az országot, s az iráni olajexport drámaian lecsökkent; a bevételek megcsappanása miatt a kormány kevesebbet tud nukleáris technológiára s a nukleáris programjához szükséges egyéb beszerzésekre fordítani.

Rhodes utalt az Iránra gyakorolt gazdasági nyomás nemzetközi támogatottságára is. „Ha csupán az Egyesült Államok alkalmazott volna szankciókat, azok közel sem lettek volna olyan hatásosak, mint a nemzetközi összefogással bevezetett intézkedések. Többek között Kína és Oroszország támogatása is hozzájárult ahhoz, hogy multilaterális szankciók rendszerét tudtuk kiépíteni, s súlyosbíthattuk az iráni kormányt érintő következményeket. Ennek alapján Európa, Ázsia és a világ más részeinek hasonlóan gondolkozó kormányai is jelentős szigorításokat vezettek be, ami még tovább fokozta az iráni kormányra nehezedő nyomást”—mondta Rhodes.

„Iránnak lehetősége van arra, hogy diplomáciai úton eleget tegyen nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek. Ugyanakkor azt is egyértelművé tettük, hogy amennyiben nem él vele, folyamatosan növelni fogjuk a rá nehezedő nyomást. Valójában ezt tettük az elmúlt számos év során is”—mondta.

Forrás: Expanded U.S. Sanctions on Iran Focus on Petrochemicals, Banks. Stephen Kaufman | DOS Staff Writer | 01 August 2012

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.