AZ UTOLSÓ ELNÖKI VITÁBAN IS SZEREPET KAPOTT A GAZDASÁG HELYZETE


Obama és Romney

Mitt Romney (baloldalt), Bob Schieffer (középen) és Obama elnök (jobboldalt) üdvözli a közönséget az utolsó elnöki vita előtt

A november 6-i választást megelőző utolsó vita során Obama elnök és Mitt Romney korábbi massachusettsi kormányzó egyetértett abban, hogy 2014-ig az afganisztáni biztonság teljes felelősségét át kell adni az afgán biztonsági erőknek, s Irán ellen—nukleáris tevékenysége miatt—fenn kell tartani a nemzetközi szankciókat.

Bár az október 22-i vita főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozott volna, mindkét jelölt az amerikai szavazókat leginkább foglalkoztató kérdésre, azaz a gazdaság állapotára terelte a beszélgetést.

A floridai Boca Raton Lynn Egyetemén mondott beszédében Romney azt mondta, hogy az USA-ban az államadósság a „legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés”, s hozzátette, hogy Amerika ereje és globális vezető szerepe érdekében itthon kell erősíteni a gazdaságot, hogy munkahelyeket teremtsenek és fellendítsék a gazdasági növekedést.

Obama elnök azt mondta, hogy mivel egy háborús évtized után Irakban megszűnik az amerikai katonai jelenlét, s Afganisztánból is kivonulóban vannak az amerikai katonák, ideje itthon nekilátni a nemzetépítésnek: a munkába visszaállított amerikaiak építsék újra az iskolákat és az infrastruktúrát, s támogatást kapjon az oktatás, a kutatás és a technológiai fejlesztés.

A vitát a CBS-es Bob Schieffer moderálta, aki október 23-án egy CBS interjú során elmondta, hogy meglepte, hogy a tervezett külpolitikai témák helyett mindkét jelölt gazdasági kérdésekről akart beszélni. De „ez az ő kampányuk”, mondta, s szerinte a vita sikeres volt, mivel a közönség jobban megérthette a két jelölt álláspontját.

Arra a kérdésre, hogy miért engedte, hogy Obama és Romney még a pedagógus szakszervezetekre és az osztálylétszám kérdéseire is kitérő hosszas fejtegetésekbe bocsátkozzon az amerikai oktatási rendszerről, Schieffer azt válaszolta, hogy „nemzetbiztonságunk alapja az oktatás”.

Vitaindítóul Schieffer megemlítette, hogy pontosan 50 évvel ezelőtt, 1963. október 22-én jelentette be a világnak John F. Kennedy elnök, hogy a Szovjetunió nukleáris rakétákat helyezett el Kubában. Schieffer szerint talán a 13 napig tartó kubai rakétaválság jelentette az eddigi legkomolyabb atomháborús veszélyt, s arra figyelmeztetett, hogy valamely ponton minden elnöknek szembe kell néznie külföldről érkező háborús fenyegetéssel.

A szíriai politikai zavargásokkal kapcsolatos kérdésre felelve Obama szívfájdítónak, Romney humanitárius katasztrófának nevezte a kialakult helyzetet. Mindketten a szír ellenzék támogatása mellett foglaltak állást, ugyanakkor fontosnak találták, hogy ez körültekintően történjen, azaz ne juthassanak fegyverek olyanok birtokába, aki később az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen fordítanák azokat.

Mindkét elnökjelölt támogatását fejezte ki a 2011. évi egyiptomi forradalom iránt, amely véget vetett Hosni Mubarak hosszú uralmának.

A „mi alapelveinket hangoztatták” mindazok, aki Egyiptom szabadságáért kiáltottak. Mubarak „elképzelhetetlen dolgokat művelt, s sosem tudnánk támogatni abban, hogy eltiporja saját népét”—mondta Romney.

„Amerikának a demokrácia mellett kell állnia,—mondta Obama—s azzal támogatjuk a forradalmat, hogy a gazdaság fejlesztése s a fiataloknak szóló lehetőségek teremtése terén segítünk az egyiptomiaknak”.

„Törekvéseik hasonlatosak a mi fiataljaink törekvéseihez. Munkahelyet akarnak. Azt akarják, hogy jó iskolába tudják küldeni a gyerekeiket. Azt akarják, hogy biztosan legyen tető a fejük felett, s hogy jobb életre számíthassanak a jövőben”—mondta.

Romney szerint az amerikaiak egy „békés világot” támogatnának, ahol az emberek „élvezhetik az életüket, tudják, hogy fényes jövő vár rájuk és nincs háború”.

Forrás: Final Presidential Debate Keeps Some Focus on U.S. Economy. By Stephen Kaufman | DOS Staff Writer | 23 October 2012

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.