MI TÖRTÉNIK A VÁLASZTÁSOK UTÁN?

Obama és Bush elnökök a 2008-as választás után

Obama és Bush elnökök a 2008-as választás után (AP fotó)

Letölthető pamflet (PDF, 870 KB)

2008. november 4-én még a szavazatokat számlálták, amikor az amerikai elnökségre pályázó két jelölt már a politikai dráma ilyenkor szokásos zárójelenetében szerepelt. John McCain, a vesztes jelölt beszélt először.

Beszéde az immár hagyományossá vált retorikát követte: “Hosszú út végére értünk, barátaim! Az amerikaiak döntöttek, s világosan döntöttek! Röviddel ezelőtt felhívtam Barack Obama szenátort, hogy gratuláljak neki… mivel annak az országnak a következő elnökévé választották, amelyet mindketten szeretünk. Voltak közöttünk véleménykülönbségek, vitatkoztunk róluk, s ő győzött. Kétségkívül sok mindent ezután is másképpen látunk majd. Országunkra nehéz idők járnak, s ma megígérem neki, hogy minden erőmmel segíteni fogom abban, hogy átvezessen bennünket a reánk váró nehézségeken.”

A győztes, azaz Barack Obama beszéde következett. Válaszában hangsúlyozta, hogy „sohasem csupán egyének, vagy piros (többségében republikánus) és kék (többségében demokrata) államok halmaza voltunk. Mi az Amerikai Egyesült Államok vagyunk, s mindig is azok leszünk!” A megválasztott elnök következő szavaival riválisa előtt tisztelgett: „Ma este, valamivel korábban különlegesen szívélyes telefonhívást kaptam McCain szenátortól. McCain szenátor hosszasan és keményen küzdött ebben a kampányban. S még sokkal hosszasabban és keményebben harcolt szeretett hazájáért. Olyan áldozatokat hozott Amerikáért, amit legtöbben elképzelni sem tudunk. E bátor és önzetlen vezető szolgálatai jobbá tették az életünket.”

A TÖRVÉNYES ÁTMENET

Az átmenet folyamata a legyőzött jelölt beszédével kezdődik, melyben elismeri vereségét. Szavainak rendkívüli fontossága van: a vesztes—habár megerősíti, hogy pártja a jövőben is a győzelemre tör majd—elismeri a választási eredmények törvényes voltát. A beszéd, amit egy erős egyéniség súlyos emocionális stressz hatása alatt, minimális előkészítés után mond, megerősíti az országot abban, hogy mennyire fontos a társadalmi stabilitás és a törvényes politikai hatalom.

Röviddel ezután a győztes jelölt mond beszédet, melyben méltányolja ellenfele nagylelkűségét. Válasza azt jelzi, hogy mindenki, aki más jelöltet támogatott, a nemzeti közösség értékes része marad. Bármilyen elkeseredett küzdelem előzte is meg, minden választás a nemzeti egység kifejezésével zárul.

Az amerikai választások során kemény küzdelem folyik, a választók azonban elvárják, hogy tisztességes legyen a választás, eredményét tartsák tiszteletben, s a leköszönő vezető békésen adja át a hatalmat utódjának. Ez nem csak az elnökválasztásokra, hanem a kongresszusi, kormányzói és helyi választásokra is vonatkozik.

Ha az állampolgárok tudják, hogy az eljárás törvényes és tisztességes volt, s egy közvetkező választás során esetlegesen érvényt szerezhetnek saját véleményüknek, továbbá ha legitimnek tartják a kormányt, mivel az tiszteletben tartja a törvényes rendet, elfogadják a számukra csalódást jelentő választási eredményeket is.

AZ ÁTMENETI IDŐSZAK KIHÍVÁSAI

Az új amerikai elnök megválasztása és beiktatása között mintegy 75 nap telik el. Ez idő alatt a távozó vezetés tájékoztatja utódját a fontos nemzetbiztonsági, külügyi és egyéb kérdésekről. Az információk birtokában a hivatalba lépő új elnök azonnal felelős döntéseket tud hozni, s el tudja dönteni, hogy kormányában kik legyenek a csúcsvezetők. Egy új elnök körülbelül 7000 személyt nevez ki a végrehajtó intézményekbe, melyekből a mintegy 1200 legfontosabb esetében –így a külügy- és védelmi miniszter kinevezésében–a Szenátus jóváhagyása szükséges.

Az átmeneti időszak kihívást jelent bármely politikai rendszer számára. Az egészséges demokráciákban a tisztességes választások és a békés átmeneti időszakok bizonyítják, hogy a mai vesztesek a holnap győztesei lehetnek. A nyerteseknek és támogatóiknak a következő választási ciklust szem előtt tartva figyelembe kell venniük riválisaik véleményét is.

A vesztesek és híveik a múltbeli sérelmek helyett inkább a jelen és a jövő lehetőségeire összpontosíthatnak. Mivel tudják, hogy a következő alkalommal talán őket támogatják a törvények, könnyebben elfogadják a fennálló politikai rendet és nem folyamodnak erőszakhoz.

A vesztes tisztségviselők emelt fővel, békésen válnak meg hatalmuktól. Így nem esik csorba a méltóságukon, s példájukkal erősítik országuk demokratikus hagyományait. Amikor a győztes jelölt kezet nyújt politikai ellenfeleinek és tiszteletet mutat irántuk, hasonlóképpen segít áthidalni a nézetkülönbségeket, s minimálisra csökkenteni a demokrácia aláaknázására alkalmas konfliktusok kialakulását.

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.