EGY KÜLÖNLEGES HAGYOMÁNY: AZ ELNÖKI BEIKTATÁS AMERIKÁBAN

Barack Obama elnök keze Lincoln beiktatási Bibliáján (AP fotó/Elise Amendola)

Barack Obama elnök 2009. január 20-án Lincoln beiktatási Bibliájára tette a kezét az eskütétel alatt. A könyvet felesége, Michelle Obama tartotta (AP fotó/Elise Amendola)

Amikor változások zajlanak Amerikában, sok kormányzati szokás és politikai tradíció szolgálja a folyamatosságot. Erre igen jó példát kínálnak az elnöki beiktatás körüli szabályozások és tradíciók, amelyek a folytonosság őrzésére hivatottak a politikai változás idején. Az USA elnöki beiktatása különleges, kétpárti hagyományt testesít meg, s a békés hatalomátvétel  érdekében még a leghevesebb politikai nézeteltéréseket is félreteszik.

Az elnöki beiktatás összehozza a kormányzat mindhárom—végrehajtási, törvényhozói és igazságszolgáltatási—ágazatát. A hivatali eskü letételét a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti a Kongresszus székhelyén, a Kapitóliumban. Az esemény tervezésében mindkét nagy politikai párt részt vesz.

A beiktatási szokások egy része George Washington 1798. évi beiktatására vezethető vissza, a többi az idők során alakult ki.

Amire az alkotmány nem tér ki

Az amerikai alkotmány nem részletezi, hogy milyen módon iktassák be az elnököt, csak annyit ír elő, hogy a megválasztott személynek le kell tennie a hivatali esküt, s még ennek szövegében is megenged némi eltérést: „Ünnepélyesen esküszöm (vagy „fogadom”), hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorolom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát”.

A „fogadom”’ változat használható abban az esetben, ha valakinek a vallási meggyőződése tiltja az eskütételt. Franklin Pierce volt idáig az egyetlen elnök, aki 1853-ban ezt a kifejezést választotta.

Az eredeti Alkotmány az eskütételen túl nem szól a beiktatásról. Nem tér ki arra, hogy a megválasztott elnök mikor foglalja el hivatalát, hol tegye le az esküt, ki vezesse az eskütételt, mi történjék szöveghibák esetén, mi történjen, ha a hatalmon lévő elnök terminusa lejár a megválasztott elnök eskütétele előtt, szabad-e hozzátenni az eskü szövegéhez, kell-e beszédet mondani, s más vitatható kérdésekre. A Bibliára esküdni nem kötelező, de a legtöbb elnök ezt teszi. John Quincy Adams viszont egy törvénykönyvre esküdött.

A 20. Alkotmánymódosítás előírja, hogy mikor történjen a beiktatás. Az elnöki ciklusok kezdetét január 20-án déli 12 órában határozza meg, ami 1932-ben, a válság nehéz éveit követő Herbert Hoover- Franklin Roosevelt elnökváltás idején lépett életbe. Addig a novemberben megválasztott elnök március 4. előtt nem foglalta el hivatalát. Ezt a napot 1788-ban a Kontinentális Kongresszus jelölte ki George Washington elnök beiktatására.

Előtérbe kerülnek a hagyományok

Egy fontos kérdést azonban nem érintett a 20. Alkotmánymódosítás: mi a teendő abban az esetben, ha a beiktatás vasárnapra, azaz a hagyományos pihenőnapra esik, amikor sokhelyütt törvény tiltotta az üzleti vagy közügyek gyakorlását. James Monroe a Legfelsőbb Bíróság javaslata értelmében egyszerűen egy nappal később, 1821. március 5-én tette le az esküt. Zachary Taylor ugyanígy tett 1849-ben. Rutherford Hayes kétszer tette le az esküt: 1877. március 5-én és 7-én. Woodrow Wilson viszont 1917. március 4-én, vasárnap zárt ajtók mögött letette az esküt, majd március 5-én, hétfőn nyilvánosan is megtette.

A törvénymódosításban előírt pontos dátum és időpont azonban rávilágított annak veszélyére, hogy habár csak egy napra, de elnök nélkül maradhat az ország, avagy két elnöke lehet. 1957-ben Dwight D. Eisenhower és 1985-ben Ronald Reagan egyaránt vasárnap, január 20-án szűk körben tettek esküt, amit a következő napon, a nyilvánosság előtt ünnepélyesen megismételtek. Ronald Reagan vasárnapi eskütételét közvetítette a televízió.

Mivel Obama második beiktatása vasárnapra esik, az USA első afro-amerikai elnöke hétfőn, 2013. január 21-én,  a Martin Luther King polgárjogi vezető tiszteletének szentelt nemzeti ünnepen, nyilvános ünnepségen teszi le az esküt. Január 20-án, vasárnap délben, kisebb szertartás keretében történik a hivatalos felesketés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke, John Roberts vezet.

Bár nem kötelező beiktatási beszédet mondani, George Washington óta minden elnök megtette.

Újabb hagyományok keletkezése

Az idők során egyre bővült a beiktatási események, tevékenységek és szokások köre, s egyre többen vettek részt az ünnepségeken is. Csaknem minden elnöki beiktatáshoz kapcsolódik egy érdekes tény, jeles esemény vagy precedens. Íme, néhány:

• 1837-ben a távozó Andrew Jackson elnök és a megválasztott Martin Van Buren elnök egyazon kocsin hajtottak a Kapitóliumhoz. Azóta csaknem minden távozó és hivatalba lépő elnök őrzi ezt a hagyományt, s együtt érkeznek az ünnepségre.

• 1877-ben Rutherford B. Hayes teremtette meg azt a hagyományt, hogy a távozó és a hivatalba lépő elnök a Fehér Házban találkozik, s onnan indulnak együtt az ünnepségre.

•1933-ban Franklin D. Roosevelt vezette be azt a szokást, hogy az elnök  a beiktatás reggelén istentiszteleten vesz részt.

• 1809-ben James Madison elnök és felesége, Dolley voltak az első hivatalos beiktatási bál díszvendégei. A bált a washingtoni Long’s Hotelban rendezték, a belépőjegy 4 dollár volt.

• 1953-tól kezdve a Szenátus és a Képviselőház kongresszusi beiktatási ünnepségekért felelős közös bizottsága (Joint Congressional Committee on Inaugural Ceremonies) ebédet rendez az új elnök tiszteletére. Ezen gyakran az elnök államának jellegzetes ételeit szolgálják fel.

• Jimmy Carter volt az első elnök, aki a Kapitóliumtól a Fehér Házig vezető utat gyalogszerrel tette meg, ez azonban biztonsági szempontok miatt nem vált hagyománnyá.

Forrás: The U.S. Presidential Inauguration: An Exceptional Tradition. | DOS/IIP | 07 January 2013

Letölthető pamflet angol nyelven

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , , , , , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.