AZ EMBERI JOGOK IRÁNTI TARTÓS ELKÖTELEZETTSÉG

 

IV. Ignatius, Antióchia és egész Kelet görög ortodox pátriárkája és a szerző, Uzra Zeya egymás mellett ülnek

IV. Ignatius, Antióchia és egész Kelet görög ortodox pátriárkája és a szerző, Uzra Zeya találkozása (Szíria, 1997.)

Uzre Zeya az amerikai Külügyminisztérium demokráciával, emberi jogokkal és munkaüggyel foglalkozó megbízott helyettes államtitkára

Mintegy 15 évvel ezelőtt azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy a szíriai Damaszkuszban emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tisztviselő legyek (az USA követségén). Nagyjából ugyanazt tettem, mint világszerte az a több száz amerikai külképviseleti dolgozó, akik anyagot gyűjtöttek az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló országjelentések, a Human Rights Reports 2012. évi kiadásához. Civil szervezetek vezetőivel, emberi jogi aktivistákkal, valamint kormánytisztviselőkkel és a sajtó képviselőivel találkoztam, hogy pontos és valós képet adhassak a helyi emberi jogi helyzetről. Büszkék vagyunk erre az objektív jelentésre, s számomra igen nagy megtiszteltetés, hogy ma John Kerry külügyminiszter mellett állhattam a Human Rights Reports kibocsátásánál.

Az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló éves országjelentések egyedülálló, átfogó összeállítást adnak a világ egészén tapasztalt emberi jogi helyzetről. Idén ünnepeljük publikálásuk 35. évét, s azokat az évtizedeket, amelyekben az amerikai külpolitika egyik alappillére az emberi jogok védelme. A világ gyökeresen megváltozott 1977 óta, amikor a Kongresszus kérésére összeállították az első jelentéseket. Diktátorok buktak meg, demokráciák születtek, mégis sok megoldásra váró emberi jogi probléma és lehetőség maradt. Jelenleg 199 országot és territóriumot tekintenek át a jelentések.

Az emberi jogi problémák okkal állnak az amerikai külpolitika előterében. Azok az országok, amelyek tiszteletben tartják állampolgáraik emberi jogait, általában sokkal stabilabbak, s ők a legtermészetesebb szövetségeseink. Ennek értelmében minket különösen a civil intézményrendszer zsugorodása, valamint az új, illetve a hagyományos média elleni fenyegetések szaporodása aggaszt. Ezek a jelentések túlságosan gyakran és ismételten dokumentálnak vallási és etnikai kisebbségek, nők, fogyatékkal élők, leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek, nem szervezett keretek között dolgozók és más sérülékeny csoportok elleni diszkriminációt és üldözést. A kedvezőbb emberi jogi helyzet érdekében hasonló beállítottságú országok és társadalmi szervezetek együttműködését keressük a problémák megoldásához.

A 2012-es évben növekedés és fejlődés is mutatkozott az emberi jogok terén. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy Burma lépéseket tett a demokrácia kialakítása irányába és óvatosan nyitott a civil társadalom felé. Grúzia parlamenti választásokat tartott, melyeknek eredményeképpen az ország függetlenné válása óta először került sor alkotmányos hatalomátadásra. Egyiptom és Líbia az Arab Tavasz óta most tartotta a választások első körét.

Tanúja voltam e változásoknak, s sok más változásnak is, melyeket külügyi pályafutásom során többféle szempont szerint kísértem figyeltemmel. S most, amint ma kibocsátjuk ezt a riportot, elsősorban mégis azokra a bátor emberjogi aktivistákra és civil társadalmi vezetőkre gondolok, akikkel olyan sok évvel ezelőtt dolgoztam. Bassár el-Aszad továbbra is brutálisan bánik saját népével, ők azonban, s a hozzájuk hasonlóak világszerte, az emberek erejét tanúsítják a méltóságért és igazságosságért vívott harcban.  Hiszen, mint Martin Luther King is mondotta, „a morális univerzum íve hosszú, de az igazság felé hajlik”.

Forrás: A Sustained Commitment to Human Rights |Dipnote | Posted by Uzra Zeya | April 19, 2013

 

This entry was posted in Foreign Policy, Society & Values and tagged , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.