NEW ORLEANS, LOUISIANA: CSÁBÍTÓ ÉS FESZTELEN

New Orleans pamflet címlapja

Letölthető angol nyelvű pamflet

Az Egyesült Államokban egyedülálló, francia és spanyol gyarmati jegyeket mutató történelmi város, New Orleans neve egybefonódott az évente megrendezett Mardi Gras fesztivállal, a jazz-zenével és az ízletes kreol konyhával. A 2005. évi Katrina hurrikán pusztítása miatt elmenekült lakosság fokozatosan visszatelepül és részt vesz az újjáépítésben. A turisták azonban örömmel nyugtázhatják, hogy a város leghíresebb részei, így a Francia Negyed is épségben maradt és változatlanul vonzza a látogatókat.

Akkor és most

A várost francia gyarmatosítók alapították 1718-ban. 1763-ban spanyol uralom alá került, majd rövid időre visszakerült a franciák ellenőrzése alá. Louisiana állam 1803-ban megvásárolta („Louisiana Purchase”), s azóta az Egyesült Államokhoz tartozik. Történelme az amerikai városok között egyedülálló európai és katolikus jegyekkel ruházta fel. A National Register of Historic Places (Történelmi helyek országos jegyzéke) több mint 35.000 jegyzett történelmi épületet tart nyilván a városban—egyik amerikai városban sincs ennyi.

New Orleans, melynek mottója „Laissez les bons temps rouler”(louisiánai francia kifejezés, jelentése kb. „Hadd folyjon vidáman az élet!”), úgy ismert, mint a bulik és mulatságok, például a Mardi Gras (húshagyó kedd) városa. Az utóbbi, színes gyöngyökkel és kosztümökkel tarkított parádékra a húsvéti nagyböjt kezdete előtti napon kerül sor.

A város történetének mérföldkövei:

1814—Az 1812-es háború utolsó csatájában az angolok New Orleansnál vereséget szenvednek az amerikai csapatoktól, akiket a későbbi elnök, Andrew Jackson vezet.

1838—Az első Mardi Gras parádé éve.

1840-es évek: Francia anyanyelvű afroamerikai költők és írók L’Album Littériare (Irodalmi album) címmel megalapítják az első irodalmi lapot.

1862—Az uniós csapatok megszerzik New Orleanst a konföderációs csapatoktól, s a várost nem éri olyan pusztítás, mint sok más dél-amerikai várost.

1901—Megszületik a kétségkívül leghíresebb jazz-előadó, Louis Armstrong, aki a város szegénynegyedeiben nő fel és bontakoztatja ki tehetségét.

1929—Egy helyi vendéglő, mely sztrájkolóknak készít ingyenes ételt, megalkotja a „po’boy” nevű New-Orleans-i szendvicset.

1975—New Orleansban nyílik meg a világ legnagyobb rögzített kupolaszerkezetű építménye, a Szuperdóm.

Jazz, kísértetek, kreol konyha

New Orleanst lármás éjszaki élete, a mocsaras Dél varázsa és a nyomasztó kísértet-történetek virágoztatták fel. E három elegyének tudható be a várost belengő „elegáns hanyatlás” érzése.

A jazz a 19. század végén született olyan helyeken, mint például Storyville, mely New Orleans piroslámpás negyede. A zene a ragtime, a menetdalok és a blues elemeit ötvözi, de tág teret hagy a rögtönzésnek is.

Akárcsak a régóta itt élő családok nevei, a kreol konyha is a város különféle—többek között afrikai, francia, olasz, spanyol, német, karibi, indián és portugál—kultúráinak az elegye. A specialitások között említhető a beignet, más néven francia fánk, a rizses gombó és a jambalaja, az étouffée ragu, és a vörösbabos rizs.

A jellegzetes építészetű Francia Negyedben található a Preservation Hall, egy ünnepelt jazzklub, a Bourbon Street népszerű bárjai és éttermei, valamint a Café du Monde, ahol 1862 óta cikóriával kevert kávéból készített New-Orleans-i kávét szolgálnak fel.

Anne Rice regényíró, a város szülötte vámpírokkal és boszorkányokkal benépesített gótikus mesék színhelyéül használta a várost és környékét, ámde New Orleans már korábban kiérdemelte az Amerika legkísértetiesebb városa címet, mivel 1788-ban és 1795-ben tűzvészek pusztítottak, s 1853-ban majdnem tízezer áldozatot szedett a járványos sárgaláz. Az afrikai rabszolgák útján ide került vudu és a felszín feletti sírokkal benépesített különös, ódon temetők csak fokozzák a város hátborzongató jellegét.

Az emberek

New Orleansban becslések szerint 370.000 ember él, akiknek 60 százaléka fekete. A második legnagyobb etnikai csoportot a 30 százalék fehér alkotja. Az első telepesek franciák, spanyolok és afroamerikaiak voltak, leszármazottaik a kreolok. A kifejezés a később érkező bevándorló-hullámok—írek, olaszok spanyolok és németek—leszármazottaira is vonatkozik.

A vidék

New Orleans vizek övezte város—a Mississippi folyó, a Pontchartrain tó, mocsaras folyóágak, úgynevezett bayouk, csatornák és víziutak veszik körül. A Crescent City, azaz Félhold Város nevet azzal érdemelte ki, hogy az eredeti francia település a Mississippi folyó nagy kanyarulata mentén növekszik tovább, s már az eredetileg különálló várost, Carrolltont is bekebelezte. A város nagy része tengerszint alatt fekszik, közelében található a Causeway híd, mely 24 mérföld, azaz 38,6 km hosszúságával a világ leghosszabb egybefüggő hídja.

A klíma

New Orleanst a legészakabbra fekvő karibi városnak nevezik, s párás szubtrópusi, egész évben esős éghajlata van. Az átlaghőmérséklet a januári 10,7 C˚és a júliusi 27,7 C˚ között váltakozik. A Mexikói-öböl partján fekvő város lakói egész évben barátságos, meleg időjárást élvezhetnek.

Forrás: New Orleans, Louisiana: Enticing and Carefree | DOS/IIP |17 July 2013

 

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.