OBAMA ELNÖK NELSON MANDELA HALÁLÁRÓL

Nelson Mandela

Nelson Mandela 1918-2013 (AP fotó)

2013.december 5.

AZ ELNÖK: Pere során, 1964-ben a vádlottak padján álló Nelson Mandela így zárta beszédét: „Küzdöttem a fehér dominancia ellen és küzdöttem a fekete dominancia ellen. Olyan demokratikus és szabad társadalom képét dédelgettem, amelyben minden ember harmóniában él, és egyenlő esélyei vannak. Remélem, hogy ennek az eszménynek élhetek, s hogy meg is valósíthatom.  De ha kell, meghalni is kész vagyok érte!”

S Nelson Mandela ezért az eszméért élt, és valóra is váltotta. Többet elért, mint bárkitől elvárható. Ma hazatért. Mi pedig elvesztettük az egyik legnagyobb hatású, legbátrabb és legjóságosabb emberi lényt, akivel bármelyikünk valaha is egy korban élhetett e Földön. Ő most már nem közénk tartozik—a halhatatlanok közé emelkedett.

Madiba megtörhetetlen méltósága és az a kérlelhetetlen elszántság, mellyel saját szabadságát mások szabadságáért áldozta, átformálta Dél-Afrikát—s hatással volt mindnyájunkra. A rabságtól az elnökségig vezető útja egy ígéret megtestesülése. Azé az ígéreté, hogy az emberek– és az országok–jobbá válhatnak. Akár az országok, akár az egyes emberek életét tekintve az egész emberiség számára követendő példa, ahogyan ő kész volt átadni a hatalmat és megbékélni azokkal, akik bebörtönözték. S még figyelemre méltóbbá teszi őt, hogy mindezt kedvesen és jó humorral tette, s képes volt saját tökéletlenségeinek elismerésére is. Amint egyszer mondta, „Nem vagyok egy szent, hacsak nem úgy tartjuk, hogy a szent olyan bűnös, aki mindig próbálkozik”.

Én is a sokmillió ember egyike vagyok, akiket inspirált Nelson Mandela élete. A legelső politikai tettem, a legelső olyan cselekedet, melynek köze volt a politikához, egy faji megkülönböztetés elleni tiltakozás volt. Tanulmányoztam Mandela szavait és írásait. A nap, amikor kiszabadult a börtönből, megmutatta nekem, hogy mire képes valaki, ha a reményei vezérlik, és nem a félelmei. S mint e világon oly sokan, én sem tudom elképzelni, hogy saját életemben ne Mandela példáját kövessem, s amíg csak élek, mindig azon leszek, hogy tanuljak tőle.

Michelle és én szívből jövő együttérzésünket küldjük Graca Machelnek és családjának, és hálásan köszönjük, hogy ezt a rendkívüli embert megosztotta velünk. Hosszú munkanapjai elvonták azoktól, akik a legjobban szerették. Csak azt remélem, hogy a család számára békét és megnyugvást hozott az utóbbi néhány hét, amit együtt tölthettek vele.

A dél-afrikaiaknak annyit mondanék, hogy a megújulásuk, lendületük és megbékélésük új erőt adott nekünk. Az egész világ számára példa egy szabad, magával megbékélt Dél-Afrika, s ezt Madiba hagyta örökül szeretett országának.

Nem valószínű, hogy látunk még hozzá hasonlót. Így hát ránk hárul, hogy legjobb tudásunk szerint továbbadjuk az ő példáját: döntéseinket ne a gyűlölet, hanem a szeretet vezérelje; sohase higgyük, hogy egyetlen ember nem okozhat nagy változást; olyan jövőre törekedjünk, amelyért érdemes volt ilyen áldozatokat hoznia.

Most álljunk meg egy pillanatra és adjunk hálát azért, hogy volt egy Nelson Mandela–egy ember, aki saját kezébe vette a történelmet, s a morális univerzum ívét az igazságosság irányába hajlította. Áldott legyen az emléke, Isten nyugosztalja.

Forrás: Statement by the President on the Death of Nelson Mandela |James S. Brady Press Briefing Room | The White House | December 05, 2013

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.