AZ AMERIKAI RÁDIÓ-ELEKTRONIKAI FELDERÍTÉS FELÜLVIZSGÁLATA–TÁJÉKOZTATÓ

2013 második felében és 2014 elején az Egyesült Államok kormánya a Fehér Ház vezetésével és a kormány megfelelő minisztériumainak és ügynökségeinek bevonásával rádió-elektronikai felderítési programunk széleskörű és példátlan felülvizsgálatába fogott. Saját intenzív munkánkon túlmenően az áttekintési folyamat olyan kulcsszereplők hozzájárulására is támaszkodott, mint a Kongresszus, a technológiai közösség, a civil társadalom, külföldi partnerek, a Hírszerzési és Kommunikációs Technológiákat Vizsgáló Csoport (Review Group on Intelligence and Communication Technologies), a Magánszférát és a Polgári Szabadságjogokat Felügyelő Testület és mások. Az Adminisztráció azt vizsgálta, hogy az új és változó technológiák fényében hogyan használhatjuk úgy a hírszerzési képességeinket, hogy optimális módon védelmezzük a nemzetbiztonságunkat és ugyanakkor támogassuk a külpolitikánkat, tiszteletben tartsuk a magánéletet és a polgári szabadságjogokat, fenntartsuk a közvélemény bizalmát és csökkentsük a jogosulatlan nyilvánosságra kerülés kockázatát. 2014. január 17-én az elnök beszédet mondott az Igazságügyminisztériumban, hogy bejelentse a felülvizsgálati folyamat eredményeit.

Beszédében az elnök világossá tette, hogy az USA hírszerző társadalmában dolgozó férfiak és nők, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársait is beleértve, következetesen tartják magukat az átlagemberek magánéletének védelmére hivatott protokollhoz, és nem élnek vissza a hivatalukkal. Ha hibák fordultak elő, kijavították azokat. Ám hogy hírszerzésünk hosszú távon is hatékony legyen, meg kell őriznünk az emberek bizalmát Amerikában és világszerte. E cél érdekében az Adminisztráció egy olyan utat talált, amely hitünk szerint nagyobb bizalmat támaszt az amerikaiakban aziránt, hogy jogaikat megvédik, miközben megtartja a biztonságunkon őrködő  fontos eszközöket, és egyúttal választ ad a külföld fontos kérdéseire. Az elnök ma bejelentette, hogy az Adminisztráció egy sor, a felülvizsgálatot végző csoport javaslatainak többségét tartalmazó konkrét és jelentős reformot vezet be adminisztratív úton, vagy pedig felkéri a Kongresszust, hogy iktassa ezeket törvénybe.

Új elnöki politikai direktíva

Obama elnök ma hazai és külföldi rádió-elektronikai felderítő tevékenységünkre vonatkozó új elnöki politikai direktívát jelentett be. Ez a direktíva új elveket fektet le, amelyek megszabják, hogyan folytassunk rádió-elektronikai felderítő anyaggyűjtést, és megerősíti a végrehajtó hatalom szerepét a rádió-elektronikai hírszerző tevékenység felügyeletében. Biztosítani fogja, hogy nem csak saját biztonsági követelményeinket vesszük figyelembe, hanem szövetségeseinkét is; tekintettel lesz kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkra, beleértve a vállalati aggályokat is; és szem előtt tartja a magánélet és az alapvető szabadságjogok melletti elkötelezettségünket is. Évente felülvizsgáljuk majd hírszerzési prioritásainkat és az érzékeny célpontokat, hogy az elnök magas rangú nemzetbiztonsági csapata rendszeresen ellenőrizhesse a tevékenységünket.

A Külföldi Felderítést Felügyelő Bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court/ FISC)

A felülvizsgálat megkezdése óta a Külföldi Felderítést Felügyelő Bíróság több mint 40 szakvéleményének és utasításának titkosítását oldottuk fel. Ez a bíróság végzi némely rendkívül érzékeny hírszerzési tevékenységünk jogi felülvizsgálatát – beleértve a külföldiekre külföldön irányuló programra vonatkozó 702. paragrafust, és a meta-adatokra vonatkozó  215. paragrafust. Ezen túlmenően az elnök utasította a Nemzeti Hírszerzés Igazgatóját, hogy a Legfőbb Ügyésszel történő konzultációt követően – a titkosítás feloldása céljából – évente vizsgálja felül a bíróság valamennyi jövőbeni szakvéleményét, amelynek széleskörű adatvédelmi vonatkozásai vannak, és tegyen jelentést az elnöknek és a Kongresszusnak ezekről az erőfeszítésekről. Annak érdekében, hogy a bíróság a magánéletre vonatkozó vélemények széles skáláját hallja, az elnök felkérte a Kongresszust, hogy adjon engedélyt egy kormányzaton kívüli érdekképviselőkből álló panel létrehozására, amely a Bíróság elé kerülő jelentős ügyekben független véleménynek ad hangot.

A Külföldön Történő Megfigyelésről Szóló Törvény 702. paragrafusa

A 702. paragrafusban szereplő értékes program azt teszi lehetővé, hogy a kormány külföldön lehallgassa olyan külföldi célpontok kommunikációját, amelyek nemzetbiztonságunk számára fontos információval rendelkeznek. Az elnök véleménye szerint többet is tehetünk annak érdekében, hogy amerikai személyek polgári szabadságjogai ne sérüljenek e paragrafus alkalmazása során. Az amerikai és külföldi állampolgárok közötti kommunikációk véletlen gyűjtését illetően az elnök olyan reformok kezdeményezésére kérte a legfőbb ügyészt és a Nemzeti Hírszerzés igazgatóját, amelyek tovább korlátozzák a kormányzatot abban, hogy megőrizze, átkutassa és büntető ügyekben felhasználja az amerikai és idegen állampolgárok közötti, a 702. paragrafus alapján véletlenül gyűjtött kommunikációkat.

A Patriot Act 215. Paragrafusa

A PATRIOT Act 215. paragrafusa értelmében a kormány tömegesen gyűjt telefonbeszélgetésekre vonatkozó meta-adatokat.  Meggyőződésünk, hogy ezt a képességünket meg kell őrizni, és megjegyeznénk, hogy a felülvizsgáló csoport nem talált szándékos visszaélésre utaló jelet a programmal kapcsolatban. Úgy gondoljuk azonban, hogy többet kell tennünk az emberek bizalmáért. Ezért az elnök olyan átmenetre adott utasítást, amely jelenlegi formájában megszünteti a 215. paragrafus szerinti, tömeges meta-adat gyűjtést, és olyan programot hoz létre, amely anélkül őrzi meg a számunkra szükséges képességet, hogy a kormány megtartaná az adatokat.

Ez az átmenet két lépésből áll. Azonnali hatállyal, mostantól kizárólag olyan telefonhívásokat követünk majd nyomon, amelyek két kapcsolatnyira vannak egy olyan számtól, amely kapcsolatba hozható valamely terrorista szervezettel, és nem három kapcsolatnyira, mint az eddigi gyakorlat volt. Az elnök utasította az igazságügyi minisztert, hogy működjön együtt a Külföldi Felderítést Felügyelő Bírósággal, hogy ebben az átmeneti időszakban az adatbázisból kizárólag bírósági végzéssel vagy valós vészhelyzetben lehessen adatokat lekérdezni. Ami a tágabb kérdést illeti, az elnök utasította a hírszerző közösséget és az igazságügyi minisztert, hogy ezt az átmeneti időszakot különböző opciók kidolgozására fordítsák egy olyan új programhoz, amely ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, és ugyanúgy képes kitölteni a hírszerzésben lévő hézagokat, mint ahogyan azt a 215-ös program tette, anélkül, hogy a kormányzat megtartaná ezeket a meta-adatokat. Ezekről az alternatív megközelítési opciókról szóló jelentést a hírszerzőszerveknek és az igazságügyi miniszternek március 28-ig, a program újraengedélyezése előtt kell elkészíteniük. Ezzel egy időben, az elnök konzultálni fog a kongresszus illetékes bizottságaival és kikéri véleményüket, ezt követően pedig az új programhoz, szükség szerint, kongresszusi felhatalmazást kér majd.

Nemzetbiztonsági Levelek

A különböző fenyegetések felderítéséhez az FBI az ún. Nemzetbiztonsági Levelekre (NSL) támaszkodik, melyekkel cégeket kötelezhet arra, hogy bizonyos információkkal lássák el a kormányzatot, anélkül, hogy a nyomozás tárgyát és elrendelőjét megneveznék. Hogy átlátszóbbá váljon, hogy a kormányzat milyen módon él ezzel a felhatalmazásával, az elnök az NSL-ek használatának olyan módosítására utasította az igazságügyi minisztert, hogy az információszolgáltatási kötelesség okának titkosítása ne legyen végleges, hanem egy adott időszakon belül veszítse érvényét, hacsak a kormányzat nem tudja igazolni a titkosítás további szükségességét.

Arra is felhatalmazzuk majd a kommunikációs szolgáltatókat, hogy minden korábbinál több információt hozzanak nyilvánosságra a kormányzattól kapott adatszolgáltatási utasításokról. Ezek a cégek világossá tették, hogy átlátszóbbá szeretnék tenni azt, milyen FISA (Külföldi Hírszerzési és Megfigyelési Törvény) NSL és rendvédelmi kéréseket kapnak a kormányzattól. A kormány elismeri, hogy ezek fontos aggályok és folyamatosan konzultál az adatszolgáltatókkal arról, milyen módokon lehetne további információkat nyilvánosságra hozni.

A bizalom megerősítése a tengerentúlon

Az USA globális vezető szerepe megköveteli, hogy egyensúlyba hozzuk a biztonsági követelményeinket annak a szükségességével, hogy világszerte megőrizzük az emberek és a vezetők országunk iránti bizalmát és az együttműködését. Ezért az új elnöki iránymutatás lefekteti azokat az elveket, melyek mentén külföldön tevékenykedünk, és tisztázza, hogy mi az, amit nem teszünk. Az Egyesült Államok kizárólag legitim nemzetbiztonsági okokból végez rádió-elektronikai felderítést, és nem abból a célból, hogy átlagemberek email üzeneteit vagy telefonhívásait minden kontroll nélkül megismerhesse.

Mi az, amit nem teszünk: Az Egyesült Államok nem folytat hírszerzést azért, hogy elnyomja a kritikát vagy a sajátjától eltérő véleményt. Nem gyűjtünk hírszerzési információkat azért, hogy hátrányos helyzetbe hozzunk embereket származásuk, bőrszínük, nemük, nemi irányultságuk vagy vallásuk miatt. Továbbá nem gyűjtünk hírszerzési információkat azért, hogy versenyelőnyt biztosítsunk amerikai vállalatoknak vagy amerikai kereskedelmi ágazatoknak.

Mi az, amit tenni fogunk: Ami a tömeges adatgyűjtést illeti, csak azért használunk majd fel adatokat, hogy konkrét, biztonsággal kapcsolatos elvárásoknak megfeleljünk: kémelhárítás; terrorizmus elleni harc; proliferáció elleni küzdelem; kiberbiztonság; túlélőképesség fokozása (force protection/FP,) a saját és szövetségeseink csapatai számára; valamint a transznacionális bűnözés elleni harc, beleértve a szankciók alóli kibújás megakadályozását.

Az elnök azt is eldöntötte, hogy példa nélküli lépést teszünk: az eddig az amerikai állampolgárokat megillető védelmek egy részét kiterjesztjük a tengeren túlra is. Arra utasította az igazságügyi minisztert és a Nemzeti Hírszerzés igazgatóját (DNI), hogy dolgozzák ki ezeket a garanciákat, amelyek korlátozni fogják a személyes adatok tárolásának időtartamát, és egyben szűkítik ezen adatok megosztásának lehetőségét is.

Nemzeti hovatartozástól függetlenül mindenkinek tudnia kell, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik olyan hétköznapi emberek után, akik nem fenyegetik nemzetbiztonságunkat, és számításba veszi magánszférájukkal kapcsolatos aggodalmaikat.

Mindez a külföldi vezetőkre is vonatkozik. Tekintettel az érthető figyelemre, amelyet ez a kérdés kapott, az elnök világossá tette a hírszerző közösség számára, hogy hacsak valamilyen nemzetbiztonsági cél nem kényszerít erre, nem fogjuk közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját megfigyelni. Valamint arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadói csapatát, valamint a hírszerző közösséget, hogy dolgozzanak együtt a külföldi hírszerző szervekkel: úgy fokozzuk az összhangot és az együttműködést, hogy újraépítsük a bizalmat a jövőre nézve.

Miközben hírszerző szerveink a jövőben is gyűjtenek majd információkat a világ minden részén a kormányok szándékairól – és nem az egyszerű állampolgárokról, ahogyan azt minden más nemzet hírszerző szervei teszik-, nem fogunk bocsánatot kérni azért, mert a mi szolgálataink hatékonyabbak. De azok az állam- és kormányfők, akikkel szorosan együtt dolgozunk, és akiknek az együttműködésére számítunk, nyugodtak lehetnek afelől, hogy igaz partnerekként bánunk velük. Az elnök által elrendelt változtatások pontosan erre irányulnak.

Nemzetközi tájékoztatás

E munka megkönnyítése érdekében, az elnök változásokat rendelt el kormányunk működését illetően. A külügyminisztérium kinevez majd egy vezető munkatársat, aki koordinálni fogja diplomáciánkat a technológiai és rádió-elektronikai felderítéssel kapcsolatos kérdésekben. A kormány a Fehér Házban kinevez egy vezető munkatársat azon magánszférát illető garanciák kidolgozására, melyeket ma bejelentettünk. Az elnök ezen felül felkérte tanácsadóját, John Podestát, hogy álljon a tömeges adatgyűjtés versus magánszféra felülvizsgálatának az élére. Csapata olyan kormányzati tisztségviselőkből áll majd, akik az elnök Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületével együtt konzultációt folytatnak majd a magánszféra védelmének szakértőivel, technológiai szakemberekkel és üzleti vezetőkkel, hogy közösen felmérjék, hogyan érintik a tömeges adatgyűjtésbe kódolt kihívások a köz- és az üzleti szférát; hogy megállapítsák, lehetséges-e nemzetközi normákat kidolgozni arra, hogyan kezeljük ezeket az adatokat; valamint hogyan tudjuk a jövőben is elősegíteni az információk szabad áramlását oly módon, hogy az mind a magánszféra sérthetetlenségével, mind a biztonsággal összhangban legyen.

Az elnök azt is bejelentette, hogy erőforrásokat fogunk arra átcsoportosítani, hogy központosítsuk és javítsuk a külföldi jogsegélykérelmeket kezelő folyamatot, azaz az MLAT (Kölcsönös Jogsegélyre Vonatkozó Nemzetközi Egyezmény) folyamatát. Az MLAT értelmében, külföldi partnereink hozzáférést kérhetnek az USA-ban az USA törvények szerint tárolt információkhoz. Mivel megnőtt az USA székhelyű felhőtárolási szolgáltatók koncentrációja, ezzel párhuzamosan megnőtt az MLAT kérelmek száma is. Annak érdekében, hogy kezelni tudjuk a megnövekedett kérelem-számot, felgyorsítjuk és központosítjuk az MLAT kérelmek feldolgozását; új technológiát vezetünk be, hogy növeljük a folyamat hatékonyságát és átláthatóságát; valamint megerősítjük nemzetközi kapcsolatainkat és képzéseink számát, annak érdekében, hogy a kérelmek megfeleljenek az amerikai előírásoknak. Biztosítjuk a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy 2015 végére megfelezzük válaszadási időnket, és teljes erőbedobással dolgozunk majd azon, hogy heteken belül válaszoljunk a formailag kielégítő kérésekre. Ez a változás lehetővé teszi majd, hogy külföldi partnereink hatékonyabban tudják felhasználni az USA-ban tárolt információkat a terroristák és más bűnözők üldözésében, miközben megfelelnek a magánszférát védő szigorú amerikai törvényeknek.

***

Az elnök által bejelentett kezdeményezéseken felül, a kormányzati felülvizsgálat megerősítette elkötelezettségünket a következő, érvényben lévő kezdeményezések iránt:

A fogyasztói magánszférával kapcsolatos működési kódex

Két évvel ezelőtt, az elnök kiadta az “Útmutató-tervezetet a fogyasztói magánszféráról a digitális korban”, “egy dinamikus modellt arról, hogyan lehet erőteljes védelmet biztosítani a magánszférának, egyúttal lehetővé tenni a folyamatos innovációt az új információtechnológiai megoldások területén.” A tervezet megjelenése után a kormányzat összehívta a magánszektor és a magánélet védelmének képviselőit valamint a fogyasztói jogok szószólóit, hogy dolgozzanak ki önkéntes működési kódexeket az érzékeny fogyasztói adatok védelmére. A múlt nyáron egy több szereplőből álló csoport kidolgozta az első ilyen kódexet arra vonatkozóan, hogy hogyan férhessenek hozzá a mobil applikációk személyes adatokhoz. A kereskedelmi minisztérium folytatja ezt a sokszereplős folyamatot azzal a céllal, hogy 2014-ben elkezdje új működési kódexek kidolgozását.

Elkötelezettség az internet nyitottsága mellett

A nyitott, hozzáférhető internet megőrzése, beleértve azt a képességet, hogy határokon átívelve szabadon lehessen adatokat továbbítani, nélkülözhetetlen a globális fejlődés és növekedés szempontjából. Az internet szabályozásához és az arra vonatkozó gyakorlati politikákhoz való inkluzív hozzáállással megkétszerezzük arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy világszerte előmozdítsuk az információ szabad áramlását. A 21. században az egyének számára elengedhetetlen az adatáramlásokhoz való szabad és korlátlan hozzáférés, melyet nem korlátoznak önkényes kormányzati szabályok. Az üzleti szféra egyre inkább függ a megegyezésen alapuló adatmegosztási protokolloktól, melyek lehetővé teszik a globális üzleti tevékenységet szolgáló információk akadálytalan áramlását a határokon át. A fejlődő országok és a kisvállalkozások világszerte különösen sokat veszíthetnek, ha korlátozzák az internetet, mely a jólét és az önkifejezés motorja. Az adatok tárolására és egy adott helyen lévő hardware azonosítására vonatkozó követelmények károsak a versenyre nézve, megfojtják az innovációt, és csökkentik a gazdasági növekedést. Ezen felül aláássák az internet DNS-ét, ami természetéből adódóan egy globálisan elosztott hálózatok hálózata. Továbbra is támogatni fogjuk a minden érintettet bevonó, befogadó hozzáállást az Internethez, és azon fogunk dolgozni, hogy megerősítsük és befogadóbbá tegyük a rá vonatkozó gyakorlati politikákat, a sztenderdek kidolgozását és az internetet szabályozó szervezeteket.

Forrás: FACT SHEET: Review of U.S. Signals Intelligence

Internet, nemzetbiztonság, megfigyelés, rádió-elektronikai felderítés, Obama, NSA, Podesta,

This entry was posted in Foreign Policy, Society & Values and tagged , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.