ELNÖKI RENDELET – RÁDIÓELEKTRONIKAI FELDERÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK

ELNÖKI RENDELET/PPD-28

TÁRGY: Rádióelektronikai felderítési tevékenységek

Történelme során a többi államhoz hasonlóan az Egyesült Államok is folytatott hírszerzést annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági és külpolitikai döntéshozók kellő időben pontos és releváns információkhoz juthassanak.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonságának és külpolitikai érdekeinek előmozdítása, valamint saját állampolgárainak, továbbá partnerei és szövetségesei állampolgárainak védelme érdekében szükség van rádióelektronikai adatgyűjtésre. Ugyanakkor jelentős kockázatokat is hordoz a hírszerzési tevékenység, és az a lehetőség, hogy az adatok illetéktelenül nyilvánosságra kerülnek. E kockázatok érinthetik a más országokkal való viszonyunkat, beleértve a bűnüldözés, a terrorelhárítás és más ügyek terén folytatott együttműködésünket; kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeinket, beleértve az amerikai cégek iránti nemzetközi bizalom csökkenése okozta veszteségeket; továbbá a többi ország csökkenő hajlandóságát arra, hogy részt vegyenek a nemzetközi adatmegosztó, magánszférára vonatkozó és szabályozási rendszerekben; a nyitott, átjárható, biztonságos globális internet iránti elkötelezettségünk hitelességét; és a hírszerzési források és módszerek védelmét.

Ezen túlmenően, rádióelektronikai felderítésünknek azt is számításba kell vennie, hogy nemzeti hovatartozástól vagy tartózkodási helytől függetlenül minden személyt tisztelettel és méltósággal kell kezelni, és a személyes adatok kezelésénél mindenkinek vannak jogos adatvédelmi érdekei.

Amikor arról határozunk, hogy az Egyesült Államok folytasson-e rádióelektronikai hírszerző tevékenységet, s ha igen, miért, mikor, és hogyan, egy olyan környezetben kell mindezen kérdéseket mérlegelnünk, ahol az információs és kommunikációs technológiák folyamatosan változnak. A technikai fejlődés olyan világot hozott létre, ahol azonos csatornákon fut a nemzetbiztonsági szempontból fontos kommunikáció és a mindennapi életünk részévé vált kommunikáció. Ez új és változatos lehetőségeket kínál, és egyben komoly kihívást is jelent a hírszerzésben, különös tekintettel a rádióelektronikai felderítésre. Az Egyesült Államok Hírszerző Közössége (United States Intelligence Community/IC) figyelemre méltó sikereket ért el azon képességek fejlesztése terén, amelyekkel e gyorsan változó világban is el tudja látni rádióelektronikai felderítő feladatait, s főképpen ezeknek a továbbfejlesztett képességeknek köszönhető, hogy alkalmazkodni tudtunk a dinamikus és kihívásokkal teli biztonsági környezethez.1

1. Jelen rendeletben a „hírszerző közösség” és a „hírszerző közösség részei” kifejezés ugyanazt jelenti, mint az 1981. december 4-én kiadott 12333 sz. Törvényerejű Rendeletben ( Executive Order 12333), a módosítás szerint (Executive Order 12333). (N.B. A magyar fordításban a továbbiakban: hírszerző szervek.)

Saját biztonságunk, valamint partnereink és szövetségeseink biztonsága érdekében az Egyesült Államoknak meg kell őriznie és tovább kell fejlesztenie erőteljes és technológiailag fejlett jelfelderítési képességét. Dinamikus rádióelektronikai felderítési képességekre van szükségünk, hogy a gyorsan múló lehetőségekre vagy a kialakuló válságokra is összpontosítani tudjunk, s hogy ne csak a jelenlegi, hanem a jövőbeni, olykor előre nem látható problémákat is kezelhessük.

A fejlett technológiák fokozhatják a kockázatot, egyúttal viszont a lehetőségeket is bővítik. Rádióelektronikai felderítési képességeink telepítésénél számításba kell venni a kockázatokat. A hírszerző szervek nagy körültekintéssel és pontossággal folytatják hírszerző tevékenységüket, hogy az információk gyűjtése, tárolása, felhasználása és továbbítása e kockázatok figyelembevételével történjék. A változó technológiai és geopolitikai környezet tükrében azonban továbbra is ügyelnünk kell arra, hogy rádióelektronikai felderítési politikánk és gyakorlatunk tekintettel legyen szövetségeseinkre és más partnereinkre. Az Egyesült Államoknak a demokratikus elvek és az egyetemes emberi jogok érvényesítésében betöltött vezető szerepére; a kereskedelem, a befektetések és az információáramlás fokozott globalizálódására; a nyitott, átjárható és biztonságos globális internet iránti elkötelezettségünkre; az USA és más országok állampolgárainak a magánszférát és a polgári szabadságjogokat illető jogos aggodalmaira.

Az USA külügyeinek vezetésére feljogosító alkotmányos hatalmuknál fogva, valamint az alkotmányban rájuk ruházott főparancsnoki és kormányfői minőségükben már régóta az elnökök irányítják a külföldi hírszerzést és kémelhárítást.2 Arról is az elnök ad útmutatást, hogy a hírszerzési tevékenység hogyan támogassa ezeket a jogköröket és kötelességeket, illetve a Kongresszus által megszavazott törvények végrehajtását.

E történelmi gyakorlattal összhangban jelen rendelet fogalmazza meg, hogy az Egyesült Államok indokolt külföldi hírszerzési és kémelhárítási célból folytasson-e rádióelektronikai hírszerző tevékenységet, s ha igen, miért, mikor, és hogyan.3

1.szakasz: A rádióelektronikai felderítéssel történő adatgyűjtést szabályozó alapelvek

A rádióelektronikai felderítéssel történő adatgyűjtést a következő elvek alapján kell engedélyezni és lefolytatni:

(a) A rádióelektronikai felderítéssel történő adatgyűjtést Törvényerejű Rendelet, elnöki proklamáció, vagy egyéb elnöki utasítás útján kell engedélyezni, és

2. Jelen rendelet alkalmazásában a „külföldi hírszerzés” és a „kémelhárítás” kifejezés ugyanazt jelenti, mint a 12333 sz. Törvényerejű Rendeletben. Tehát a „külföldi hírszerzés” jelentése „külföldi kormányokkal vagy azok részeivel, külföldi szervezetekkel, külföldi személyekkel, vagy nemzetközi terroristákkal kapcsolatos információk”, a „kémelhárítás” jelentése pedig „külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek, illetve azok képviselői, vagy a nemzetközi terrorista szervezetek és tevékenységek számára vagy nevében végzett kémkedés, egyéb hírszerző tevékenységek, szabotázs, vagy gyilkosságok azonosítására, félrevezetésére, kihasználására, megzavarására, vagy az azok elleni védelemre irányuló információgyűjtés és tevékenységek”. A 12333 sz. Törvényerejű Rendelet hozzáteszi, hogy a „hírszerzésbe beletartozik a külföldi hírszerzés és a kémelhárítás”.

3. Eltérő rendelkezés hiányában jelen rendeletet kell alkalmazni a kommunikációk vagy a kommunikációra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló rádióelektronikai felderítési tevékenységek lefolytatásánál, kivéve, ha azok rádióelektronikai felderítési képességek tesztelésére vagy fejlesztésére irányulnak, összhangban az Alkotmánnyal és a vonatkozó törvényekkel, törvényerejű rendeletekkel, proklamációkkal és elnöki rendeletekkel.

(b) Az Egyesült Államok rádióelektronikai felderítési tevékenységeinek tervezése során lényeges szempontnak kell tekinteni a magánszférát és a polgári szabadságjogokat. Az Egyesült Államok nem folytathat hírszerzést azért, hogy elnyomja a kritikát vagy a sajátjától eltérő véleményt, vagy azért, hogy származásuk, bőrszínük, nemük, nemi irányultságuk vagy vallásuk miatt hátrányos helyzetbe hozzon embereket. Csakis és kizárólag külföldi hírszerzés vagy kémelhárítás céljából, nemzeti és kormányszervi feladatok támogatására gyűjthetünk információkat.

(c) Külföldi magánkereskedelmi információk vagy üzleti titkok gyűjtése csak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának, valamint szövetségeseinek és partnereinek a védelmére engedélyezett. Nem számít jogos külföldi hírszerzési vagy kémelhárítási feladatnak az amerikai vállalatoknak vagy amerikai kereskedelmi ágazatoknak versenyelőny 4 biztosítása céljából végzett hírszerzés.

(d) A hírszerző tevékenységet az adott feladatnak leginkább megfelelő módon kell végezni. Annak eldöntésére, hogy folytasson-e rádióelektronikai felderítési tevékenységet, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie a rendelkezésre álló egyéb, így a diplomáciai és nyilvános forrásból származó információk elérhetőségét. Az alkalmas és megvalósítható alternatíváknak prioritást kell biztosítani a rádióelektronikai felderítéssel szemben.

2. szakasz: A rádióelektronikai felderítés során végzett ömlesztett adatgyűjtés korlátozása

Az újonnan megjelenő fenyegetések és más fontos nemzetbiztonsági információk fellelése igen nehéz, mivel ezek az információk gyakran a modern globális kommunikáció nagy és bonyolult rendszerében vannak elrejtve. Ezért az Egyesült Államoknak folytatnia kell az ömlesztett adatgyűjtést5, ha az adott körülmények között a fenyegetések azonosításához szükség van erre. Ugyanakkor, mivel az általános kommunikáció és a nemzetbiztonsági szempontból fontos kommunikáció egyre inkább azonos hálózatokon fut, az ömlesztett adatgyűjtésbe olyan személyek adatai is bekerülhetnek, akiknek a tevékenysége a külföldi hírszerzés vagy kémelhárítás szempontjából érdektelen. Az Egyesült Államok ezért új korlátozásokat szab ki az ömlesztett adatgyűjtésre. E korlátozások célja a magánszféra és a polgári szabadságjogok védelme minden személy számára, függetlenül attól, hogy mely ország állampolgára és hol lakik.

Különösen akkor, ha az Egyesült Államok ömlesztve gyűjt nyilvánosan nem elérhető adatokat, ezeket úgy kell használnia, hogy:

4. Ha bizonyos gazdasági célokból, például kereskedelmi megállapodások vagy szankciók megsértésére, vagy a kormány irányító vagy befolyásoló szerepe miatt történik, ne eredményezhessen versenyelőnyt.

5. Az ebben a szakaszban található korlátozások nem vonatkoznak a célzott hírszerzés érdekében ideiglenesen gyűjtött adatokra. A rádióelektronikai felderítés során folytatott „ömlesztett” adatgyűjtésre való hivatkozások azt jelentik, hogy nagy mennyiségben, műszaki vagy operatív megfontolások miatt diszkriminánsok (speciális azonosítók, kiválasztási feltételek, stb.) alkalmazása nélküli engedélyezett adatgyűjtést folytatnak kizárólag az alábbiakban felsoroltak felderítése és leküzdése céljából: (1) idegen hatalmaknak vagy azok hírszerző szolgálatainak az Egyesült Államok és érdekeltségei ellen irányuló kémkedése, valamint egyéb fenyegetése és tevékenysége; (2) terrorfenyegetés az Egyesült Államok és érdekei ellen; (3) tömegpusztító fegyverek fejlesztése , birtoklása, proliferációja vagy használata miatti fenyegetettség az Egyesült Államok és érdekei ellen; (4) kiberbiztonsági fenyegetések; (5) amerikai vagy szövetséges fegyveres erők vagy más amerikai vagy szövetséges személyzet elleni fenyegetés, valamint ( 6) transznacionális bűnügyi fenyegetések, többek között illegális pénzügyi műveletek és a szankciók kijátszása az ebben a szakaszban megnevezett célokra.

Semmiféle esetben nem szabad hírszerzés útján ömlesztett adatgyűjtést folytatni azért, hogy elnyomjuk a kritikát vagy a sajátunktól eltérő véleményt; hogy hátrányos helyzetbe hozzunk embereket származásuk, bőrszínük, nemük, nemi irányultságuk vagy vallásuk miatt; hogy versenyelőnyt biztosítsunk amerikai vállalatoknak vagy amerikai kereskedelmi ágazatoknak; vagy bármely más, a fenti meghatározásban nem szereplő célból.

Az Elnök Nemzetbiztonsági Főtanácsadója (Assistant to the President and National Security Advisor/APNSA), a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójával (Director of National Intelligence/ DNI) folytatott egyeztetés alapján legalább évente felülvizsgálatot szervez az ömlesztett rádióelektronikai adatgyűjtésben megengedhető módszerekről a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatóiból és igazgatóhelyetteseiből álló bizottság (National Security Council Principals and Deputies Committee ) un. PPD-1 dokumentumában, vagy bármely jogutód dokumentumban lefektetett rendszer szerint. A felülvizsgálat befejeztével listát kapok az ömlesztett rádióelektronikai adatgyűjtésben megengedhető módszerek terén javasolt kiegészítésekről vagy törlésekről.

A DNI jegyzéket fog vezetni a rádióelektronikai felderítés során folytatott ömlesztett adatgyűjtés megengedett felhasználási módjairól.

Ezt a listát szükség szerint frissíteni kell, és – amennyire a nemzetbiztonsági érdekek megengedik – nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3. szakasz: A rádióelektronikai felderítés finomítása

Az amerikai hírszerzés veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, ha illetéktelenül fény derül rá. A rádióelektronikai úton történő adatszerzés különösen aggályos, mivel az állandó fejlődésben lévő technikai és geopolitikai környezetben változnak a lehetőségek és a kockázatok; különösen aggályosak az olyan egyedi esetek, amelyek során csak ömlesztett adatgyűjtést lehet folytatni; továbbá képességeink és tevékenységünk kompromittálódása veszélybe sodorhatja nemzetbiztonsági érdekeinket, bűnüldözésünket, hírszerzési együttműködésünket és diplomáciai kapcsolatainkat.

Ezért elengedhetetlen, hogy a nemzetbiztonsági döntésekért felelős politikák kidolgozói a tevékenységben rejlő kockázatok fényében gondosan mérlegeljék a rádióelektronikai felderítés értékességét.

A helyes megítélés érdekében azon minisztériumok és ügynökségek vezetői, amelyek részt vesznek a rádióelektronikai felderítés prioritásait és követelményeit meghatározó irányelvek kidolgozásában, évente kötelesek felülvizsgálni azokat a prioritásokat és követelményeket, amelyeket saját minisztériumuk vagy hivataluk támaszt, és tájékoztatniuk kell a DNI-t arról, hogy ezek közül mindegyiket meg kell-e tartani. A javaslat egy példányát az APNSA-hoz is el kell juttatni.

Ezen túlmenően, ezen irányelv titkosított melléklete, amely kiegészíti a rádióelektronikai felderítés felülvizsgálatának jelenlegi politikai folyamatát, megerősíti, hogy annak eldöntéséhez, hogy folytassanak-e rádióelektronikai felderítést, s ha igen, milyen módon, körültekintően kell mérlegelni e tevékenységek nemzetbiztonsági értékeit és a bennük rejlő kockázatot. 6

4. szakasz A rádióelektronikai felderítés útján szerzett személyes adatok védelme

Minden személyt megillet a méltóság és a tisztelet, tekintet nélkül a nemzetiségére vagy tartózkodási helyére, és minden embernek jogos igénye van arra, hogy személyes adatait megfelelő diszkrécióval kezeljék. 7 Az USA hírszerző tevékenységének ezért megfelelő biztosítékokat kell garantálnia minden egyén személyes adatainak védelmére, tekintet nélkül arra, mi a nemzetisége illetve mi a tartózkodási helye az adatgyűjtés által érintett személynek.8

(a) Politikai irányelvek és eljárások A DNI, az Igazságügyi Miniszterrel konzultálva, gondoskodik arról, hogy a hírszerző közösség minden tagja olyan politikai irányelveket és eljárásokat dolgozzon ki, melyek az alábbi elveket alkalmazzák a rádióelektronikai felderítés útján szerzett személyes adatok védelmére. A lehető legnagyobb mértékben, ami összeegyeztethető a nemzetbiztonsággal, ezeket a politikai irányelveket és eljárásokat egyenlő módon kell alkalmazni minden személy személyes adatainak esetében, tekintet nélkül nemzetiségükre. :9

i. Minimalizálás A személyes adatokat tartalmazó hírszerzési információk megosztása szükséges nemzetünk biztonságának megvédéséhez, valamint külpolitikai érdekeink előmozdításához, mivel képessé teszi az Egyesült Államokat arra, hogy összehangolja kormányzati szerveinek munkáját. Ugyanakkor azonban azzal, hogy megfelelő módon korlátozza ezt a megosztást, az Egyesült Államok tekintetbe veszi a magánszférára vonatkozó jogos aggodalmakat, és csökkenti annak a veszélyét, hogy a személyes adatokkal visszaéljenek, vagy nem megfelelően kezeljék őket. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, a hírszerzési információkról nem állapítható meg azonnal, az információk elsődleges vizsgálata alkalmával, hogy mekkora a jelentőségük nemzetbiztonságunk szempontjából; ezért ezeket az információkat elegendő ideig meg kell őrizni ahhoz, hogy a hírszerző szervek tisztába jöjjenek jelentőségükkel.

6 Ezen elnöki rendelet 3.szakasza, valamint a rendelet titkosított Melléklete, nem vonatkoznak (1) az FBI által vagy részére végzett, folyamatban lévő nyomozások támogatásaként folytatott hírszerzési cselekményekre, melyeket nem kizárólag külföldi hírszerzési információgyűjtés céljából folytatnak vagy (2) az ellenséges területen folyó katonai műveletek támogatására végzett hírszerzési információgyűjtésre, a fedett tevékenységekre, illetve az emberi forrású (HUMINT) hírszerzésre.

7 A minisztériumok és az ügynökségek a „személyes adat” meghatározást kötelesek konzisztens módon alkalmazni USA és nem USA állampolgárok esetében. Ennek megfelelően, jelen rendeletben a „személyes adatok” meghatározás ugyanazokra az információfajtákra vonatkozik, melyeket a 12333. számú Törvényerejű Rendelet 2.3-as szakasza “USA állampolgárságú személyekre vonatkozó információ”-ként határoz meg.

8 Az „USA állampolgárságú személyekre vonatkozó információ” „gyűjtését, tárolását és terjesztését” számos jogi és politikai előírás szabályozza, többek között a Külföldi Hírszerzésről szóló törvény és a 12333 számú Törvényerejű Rendelet. Jelen rendelet az „USA állampolgárságú személyek” meghatározást ugyanabban az értelemben használja, mint a 12333. sz. Törvényerejű Rendelet.

9 A hírszerző közösség érintett szervei által alkalmazott politikáknak és eljárásoknak szintén összhangban kell lenniük mindazon további hírszerzési politikával, sztenderddel, eljárással és irányelvvel, melyet a későbbiekben a DNI, az Igazságügyi Miniszterrel, a hírszerző szervek vezetőivel, illetve a hírszerző szerveket felügyelő minisztériumokkal folytatott egyeztetést követően, kibocsát, a fenti elvek érvényesítése érdekében. Ez a rendelet nem módosítja azokat a jogszabályokat, melyeket a 12333 sz. Törvényerejű Rendelet, a Külföldi Hírszerzésről szóló törvény, vagy más vonatkozó törvény előír a nemzetbiztonság érdekében.

Azonban az olyan személyes adatok hosszú távú tárolása, amelyek nem szükségesek nemzetbiztonságunk védelme szempontjából, nem hatékony, szükségtelen és jogos aggályokat vet fel a magánszférát illetően. Ezért a hírszerző szerveknek olyan politikákat és eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek ésszerű keretek között minimalizálják a rádióelektronikai felderítés útján szerzett személyes adatok terjesztését és megőrzését.

· Terjesztés: Személyes adatokat csak akkor lehet megosztani, ha a 12333. sz. Törvényerejű Rendelet 2.3-as szakasza megengedi az ehhez hasonló adatok megosztását amerikai állampolgárok esetében.

· Megőrzés: A személyes adatokat csak akkor lehet megőrizni, ha azt amerikai állampolgárok esetében is megengedi a 12333. sz. Törvényerejű Rendelet 2.3-as szakasza, és csak annyi ideig őrizhetők meg, mint a hasonló, amerikai állampolgárokra vonatkozó adatok. Az olyan adatokat, melyekre nem vonatkozik külön jogszabály, legfeljebb 5 évig lehet megőrizni, kivéve, ha a DNI saját hatáskörében úgy dönt, hogy a további megőrzésük az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke.

Ezen felül, jelen elnöki rendelet kiadásától számított 180 napon belül, a DNI, az Igazságügyi Miniszterrel, a hírszerző szervek vezetőivel, illetve a hírszerző szerveket felügyelő minisztériumokkal folytatott egyeztetést követően jelentést készít további lehetséges garanciákról a rádióelektronikai felderítés útján gyűjtött személyes adatok megosztásával és megőrzésével kapcsolatban, összhangban a felderítés technikai képességeivel és műveleti szükségleteivel.

ii. Adatbiztonság és hozzáférés Olyan esetekben, amikor nemzetbiztonságunk és külpolitikánk megköveteli, hogy bizonyos hírszerzési információkat megőrizzünk, elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok megfelelő lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a hírszerzési információk között található személyes adatok biztonságban legyenek. Ezért a személyes adatokat mostantól olyan körülmények között kell feldolgozni és tárolni, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak, és megakadályozzák illetéktelen személyek hozzáférését ezekhez az adatokhoz, az érzékeny adatokra vonatkozó, az idevágó törvényerejű rendeletek, proklamációk, elnöki rendeletek és hírszerzési rendeletek és ezekkel összefüggő politikai gyakorlatok által rögzített előírásoknak megfelelően. A személyes adatokhoz kizárólag az erre felhatalmazott azon hivatalos személyek férhetnek hozzá, akiknek szükségük van a vonatkozott személyes adatok ismeretére hivatásuk teljesítése érdekében, a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, hírszerzési rendeletekben és ezekkel összefüggő politikai gyakorlatokban rögzített biztonsági előírásoknak megfelelően. Ezek a személyek megfelelő kiképzést kell, hogy kapjanak a jelen rendeletben rögzített elveknek megfelelően. Ezek a személyek a vonatkozó törvényekkel és törvényerejű rendeletekkel valamint a jelen elnöki rendeletben lefektetett elvekkel összhangban férhetnek hozzájuk és használhatják az érintett adatokat; az olyan személyes adatokat, amelyek megosztását és megőrzését nem engedélyezi specifikusan jelen elnöki rendelet 4. (a)(i) szakasza, csak annak érdekében engedélyezett megvizsgálni, hogy dönteni lehessen besorolásukról (illetve, hogy végre lehessen hajtani esetükben az engedélyezett adminisztratív, biztonsági illetve felülvizsgálati tevékenységeket.)

iii. Az adatok minősége A hírszerző szervek arra törekszenek, hogy a nemzetbiztonsági politikák kidolgozói számára gyors, pontos és hasznos információkat szolgáltassanak. A pontatlan információk és jelentések nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeinket áshatják alá, hanem azzal a következménnyel is járhatnak, hogy olyan személyekről kerülnek összegyűjtésre elemzések és információk, akiknek a tevékenysége nem rendelkezik külföldi hírszerzési vagy kémelhárítási értékkel. Ezért személyes adatok hírszerzési jelentésekben csak a pontosságára és objektivitásra vonatkozó hírszerzési sztenderdeknek megfelelően szerepelhetnek. Ezen felül, míg a hírszerző szerveknek összességében a Hírszerzési Analitikai Sztenderdeket kell használniuk, különös figyelmet kell fordítaniuk az összegyűjtött információk minőségére és megbízhatóságára vonatkozó normák alkalmazására, az alternatív információk és adatértelmezések, valamint az elemzések során az objektivitásra.

iv. Felügyelet A hírszerző közösség régóta tisztában van azzal, hogy hatékony felügyeletre van szükség annak garantálásához, hogy nemzetbiztonságunk védelmét érdekeinkkel és értékeinkkel összhangban biztosítjuk. Ezért a hírszerző szervek, valamint a hírszerző részlegeket felügyelő minisztériumok és ügynökségek által alkalmazott politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy elősegítsék a felügyeletet a személyes adatok védelmére alkalmazott garanciákat illetően, beleértve a rendelet jelen szakasza által megkövetelt sztenderdek betartásának rendszeres auditálását.

A politikáknak és eljárásoknak el kell ismerniük és elő kell segíteniük a hírszerző szerveknek, a hírszerző részlegeket felügyelő minisztériumok és ügynökségek valamint egyéb releváns intézmények Inspector General[1] általi felügyeletét, a felelősségi területeknek megfelelő és azzal összhangban álló módon. Amennyiben jelentős probléma merül fel egyének, legyenek azok bármely nemzetiségűek, rádióelektronikai felderítéssel gyűjtött személyes adatainak kezelését illetően, azt az egyéb jelentéstételi kötelezettségek mellett, azonnal jelenteni kell a DNI-nek, aki eldönti, szükség van-e, és ha igen, milyen típusú, korrekcióra. Amennyiben az este nem USA állampolgárt érint, a DNI, a Külügyminiszterrel és a jelentést beküldő minisztériummal vagy ügynökséggel folytatott konzultációt követően, eldönti, szükséges-e lépéseket tenni a releváns külföldi kormány értesítése érdekében, a források, módszerek és az USA alkalmazásában álló személyek védelmével összhangban.

(b) Módosítás és nyilvánosságra hozatal Jelen rendelet keltezésétől számított 1 éven belül a hírszerző szervek, a DNI-vel együttműködésben, kötelesek módosítani vagy újraírni politikáikat és eljárásaikat, oly módon, hogy azok megfeleljenek a jelen rendelet 4. szakaszában foglaltaknak. Annak érdekében, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a személyes adatok védelmére alkalmazott garanciák és növekedjék a közbizalom ezek meglétében, ezeket a módosított vagy újonnan kiadott politikákat és eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben nyilvánossá kell tenni, a titkosítási előírások figyelembevételével.

(c) A Magánszférával és a Szabadságjogokkal Kapcsolatos Politikákat Felügyelő Hivatalvezető Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen azt a minden ember által jogosan igényelt elvárást, hogy magánszférájuk védelme érdekében személyes adataikat megfelelő módon kezeljék, a jelen rendeletben lefektetett elveknek megfelelően, az Elnök Nemzetbiztonsági Tanácsadója (APNSA), a Fehér Ház Költségvetési Igazgatója (OMB), valamint a Tudományos és Technológiai Hivatal Igazgatója (OSTP) kinevez egy vagy több vezető munkatársat, akiknek a feladata a DNI-vel, az Igazságügyi Miniszterrel, a hírszerzési szervek különböző szerveivel valamint szükség szerint a hírszerzési részlegeket felügyelő minisztériumok és ügynökségek vezetőivel való együttműködés a jelen szakaszban előírt politikák és eljárások kidolgozásában.

(d) Nemzetközi Diplomáciai Koordinátor A Külügyminiszter kinevezi a Külügyminisztérium egy vezető tisztviselőjét, aki összehangolja a felelős minisztériumokkal és ügynökségekkel az Egyesült Államok kormányának diplomáciai és külpolitikai erőfeszítéseit a nemzetközi informatikai kérdések ügyében, és aki kapcsolatként szolgál a külföldi kormányok számára, amennyiben azok az Egyesült Államok által folytatott rádióelektronikai felderítéssel kapcsolatban kívánnak aggodalmakat felvetni.

5. szakasz Jelentések

(a) Jelen rendelet keltezésétől számított 180 napon belül a DNI köteles jelentést tenni nekem arról, hogy haladnak a hírszerző szervek a jelen rendelet 4. szakaszában előírtak végrehajtásával.

(b) A Magánszféra és a Szabadságjogok Védelmét Felügyelő Testületet arra bátorítjuk, hogy írjanak értékelő jelentést számomra mindazon kérdések és ügyek jelen rendelet szerinti gyakorlatba való átültetését illetően, melyek hatáskörébe tartoznak.

(c) Jelen rendelet keltezésétől számított 120 napon belül az Elnök Hírszerzési Tanácsadó Testülete köteles jelentést tenni számomra, összegezve a meta-adatok és egyéb információk közötti különbségtevést, valamint a titkosított információkra vonatkozó “megosztani szükséges” vagy “tudni szükséges”modellek egy Munkával Kapcsolatos Hozzáférés modellel való helyettesítésről.

(d) Jelen rendelet keltezésétől számított 1 éven belül a DNI, együttműködésben a hírszerző szervek releváns részlegeivel és az OSTP-vel jelentést tesz nekem, melyben értékeli egy olyan szoftver létrehozásának megvalósíthatóságát, amely lehetővé tenni a hírszerző szerveknek, hogy könnyebben végezzenek célzott adatgyűjtést az ömlesztett adatgyűjtés helyett.

6.szakasz Általános rendelkezések

(a) Jelen rendelet egyetlen része sem értelmezhető úgy, mint ami megakadályoz alkotmányos jogköröm gyakorlásában – beleértve Fegyveres Erők Főparancsnoki és Kormányfői minőségemet -, a külügyek vitelében, valamint törvényalkotási jogkörömben. Ezzel az elvvel összhangban, a jelen rendelet hatálya alá tartozók bármikor javasolhatják, Nemzetbiztonsági Tanácsadóm útján, hogy a jelen rendeletben lefektetett politikákat és eljárásokat megváltoztassam.

(b) Jelen rendelet egyetlen része sem használható fel arra, hogy gyengítse vagy más módon akadályozza az Egyesült Államok kormányának minisztériumaira, ügynökségeire, azok vezetőire törvény által ráruházott hatásköröket és felelősséget illetve a Fehér Ház Költségvetési Igazgatójának feladatkörét költségvetési, adminisztratív vagy törvényhozói javaslatok tekintetében. Jelen rendelet arra irányul, hogy kiegészítse a már létező folyamatokat vagy eljárásokat a külföldi hírszerzési és elhárítási tevékenységeket illetően, és nem értelmezendő úgy, mint ami felülírja ezeket a folyamatokat és eljárásokat, kivéve, ha azt a rendelet kifejezetten kinyilvánítja.

(c) Jelen elnöki rendeletet a vonatkozó amerikai törvényekkel összhangban és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében kell végrehajtani.

(d) Jelen elnöki rendelet nem szándékozik létrehozni és nem hoz létre semmiféle jogalapot, tartalmi vagy formai, bírósági úton vagy jogszolgáltatás útján kikényszeríthető bármiféle jog vagy haszon érvényesítésére semmilyen fél számára sem az Egyesült Államokkal, az Egyesült Államok minisztériumaival, intézményeivel, tisztviselőivel, alkalmazottaival, ügynökeivel illetve bármilyen amerikai állampolgárral szemben.


[1] Kb. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének megfelelője

Forrás: Presidential Policy Directive — Signals Intelligence Activities | The White House | Office of the Press Secretary | January 17, 2014

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.