AZ UKRAJNAI VÁLSÁG RÁMUTAT AZ USA-EU EGYÜTTMŰKÖDÉS FONTOSSÁGÁRA

A szerző Anthony Luzzatto Gardner, az USA nagykövete az Európai Unióban | 2014. május 6.

Pénzváltó előtt sétáló emberek Moszkvában

Pénzváltó előtt sétáló emberek Moszkvában

A jelenlegi ukrán konfliktus is arra utal, hogy a nemzetközi jog védelme érdekében igen fontos az Egyesült Államok és az Európai Unió szoros együttműködése. Támogatjuk az ukránok törekvéseit, miszerint Európához akarják kötni a sorsukat, holott Oroszország igyekszik gátolni őket a szuverén döntéshozatalhoz való joguk gyakorlásában. Az Egyesült Államok osztozik az ukrajnaiakkal az odesszai tragikus események áldozatai miatti gyászban, akik azt követően vesztették életüket, hogy egy orosz-párti tömeg rátámadt az Ukrajna egységéért kiálló békés tüntetőkre. Azonnal a feszültség csökkentésére és az erőszak beszüntetésére szólítottuk fel a feleket. Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy segítsen az április 17-én Genfben tett kötelezettségvállalások végrehajtásában, s minden érintettet arra szólít fel, hogy vegyék elejét a további tragédiáknak.

A genfi egyezmény nyomán—Obama elnök szavaival élve—felcsillant egy halvány remény, de mivel Oroszország nem tartotta magát a megállapodáshoz, az Európai Unióval együtt már az odesszai szakszervezeti székház-tüzet megelőzően az értésére kellett adnunk, hogy fel kell hagynia az ország destabilizálásával. Mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió realizálja, hogy egységben tudnak a leghatékonyabban továbblépni.

Amikor az EU és az USA újabb szankciókat jelentettek be az ország destabilizálására és szuverenitásának megsértésére törekevő oroszok (az orosz tulajdonban vagy orosz irányítás alatt lévő vállalatokat is beleértve) és ukránok ellen, az orosz gazdaságon már mutatkoztak a korábbi szankciók hatásai is. Az IMF csökkentette Oroszország 2014-es növekedési előrejelzési értékeit, s becslése szerint az orosz gazdaság már recesszióba került.

Az év első három hónapjában 63,8 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az országból. Az infláció emelkedése miatt az orosz Központi Banknak 7,5 százalékosra kellett emelnie a kamatot, a 10 éves orosz államkötvény hozama pedig meghaladja a 9 százalékot. Jelentős csapások érték a rubelt és az orosz tőzsdét. Az orosz Központi Banknak milliárdokat kellett költenie a rubel védelmére, erodálva ezzel Oroszország külső sokkhatások elleni puffer-képességét. A Standard & Poor’s BBB-ra vitte le az orosz államadósság, valamint a Rosneft és a Gazprom hitelminősítését, ami csupán egy fokkal van a bóvli-kategória felett, negatív kilátással. A Financial Times szerint idén csak kétszer bocsátottak ki orosz vállalatok egymilliárd dollárt meghaladó kötvényt, míg a múlt év azonos időszakában kilenc kibocsátás volt több mint 13 millió dollár értékben. Sok multinacionális cég, a bankokat is beleértve, inkább szünetelteti a beruházásokat és a finanszírozást. Egy másik példa az orosz elszigetelődésre, hogy csaknem minden vállalati csúcsvezető mellőzi a május végén rendezendő szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot.

Mint egykori bankár és befektető, jól tudom, hogy a külföldi befektetők számára bármely országban a kiszámíthatóság, a stabilitás és a jogállamiság tiszteletben tartása a hosszú távú tőkebefektetés előfeltétele. Oroszország régóta issza a levét annak a jogosan kialakult véleménynek, hogy híján van mindezeknek. Döbbenten szemlélem a mai Oroszország és a peresztrojka előtti Szovjetunió közötti párhuzamosságokat. 1983-ban a Leningrádi Állami Egyetemre jártam, s 1984-ben a moszkvai Amerikai Nagykövetségen dolgoztam. Oroszország ekkor Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenkó főtitkárok vezetése alatt stagnált. 1988-ban a Szovjet Tudományos Akadémián végeztem kutatómunkát, majd a 90-es évek elején egy orosz projektekkel foglalkozó nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam Moszkvában. Úgy döntöttem, hogy Oroszországban nem lépek jogi pályára, mert úgy láttam, hogy a törvény tisztelete itt mindig alacsony szinten marad. Meglátásom helyesnek bizonyult: A Transparency International 2012. évi korrupciós indexe 176 ország közül a 133. helyre sorolta Oroszországot.

Az orosz export és GDP nagy százalékát kitevő természeti erőforrások szektorától eltekintve viszonylag kevés olyan kalandvágyó külföldi befektető akad, aki bírja gyomorral a kockázatokat, beleértve a kiterjedt orosz korrupciót és a haver-kapitalizmust. Moszkva rövidlátó gazdaságpolitikája következtében még a szankciók további szigorítása nélkül is meglehetősen sivárak a kilátások. Az Egyesült Államok és az EU megmutatta, hogy amennyiben Oroszország nem hagy fel Ukrajna destabilizálásával, készen állunk a szankciók súlyosbítására. További terhet ró majd az orosz gazdaságra, ha Európa sikeresen diverzifikálja energiaforrásait és csökkenti az orosz gáztól való függőségét (aminek már vannak kezdeti bíztató jelei). A válság tükrében az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak sürgősen szorosabbra kell fűznie az együttműködést, elsősorban az energiaszektorban.

Mindennek nem kellett volna így alakulnia. Az Egyesült Államok az EU-val és más intézményekkel együtt több mint két évtizede dolgozik azon, hogy Oroszországot a nemzetközi jog kölcsönös tisztelete és elfogadása alapján az euro-atlanti közösségbe integrálja. Még a G-7-et is G-8-ra bővítettük, hogy Oroszország bevonásával Moszkva jobban belefolyhasson a világ élvonalbeli gazdaságainak gazdasági és politikai megbeszéléseibe. Az ukránok az EU-párti tüntetésekkel a Majdanon kifejezésre juttatták, és megválasztott új parlamentjük útján kinevezett kormányuk szándéka is az, hogy fokozzák az Európai Unióval való együttműködést, s Putyin elnök tudja, hogy a döntés joga őket illeti, nem Moszkvát. Ez nem jelent fenyegetést az oroszul beszélő ukránokra nézve, és semmiképpen nem veszélyezteti Oroszország törvényes érdekeit, amennyiben Oroszország nem a szomszédok feletti uralmat és szuverenitásuk megsértését érti alatta.

Az orosz vezetés sokkal bölcsebben tenné, ha ráébredne a felelős cselekvés fontosságára, s felhagyna azzal, hogy a szomszédok megfélemlítésére használja az energiaexportot. Oroszország saját jóléte szempontjából igen fontos, hogy beszüntesse a szomszédos országok szuverenitása elleni támadásokat. Rövidtávon sikeres lehet a nacionalista húrok pengetése, végül azonban az orosz választópolgárok is megértik a gazdasági helyzet realitásait.

Forrás: Ukraine Conflict Demonstrates Need for Close U.S.-EU Cooperation | POSTED BY ANTHONY LUZZATTO GARDNER | MAY 6, 2014

További információ:

 

This entry was posted in Foreign Policy. Bookmark the permalink.

Comments are closed.