A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI PARTNERSÉGGEL KAPCSOLATOS TÉVHITEK ÉS A VALÓSÁG

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership/TTIP)

TÉVHIT: A TTIP tárgyalások titokban folynak, és a megállapodást a nyilvánosság kizárásával fogják megkötni.

VALÓSÁG: Az USA és az EU tárgyalásai még igen korai szakaszban vannak, de a céljaikat és szándékaikat már közzétették.

Nem titok, hogy az Egyesült Államok mit kíván elérni a tárgyalásokkal. A tárgyalások megindítása előtt a Kongresszusnak bejelentették a kitűzött célokat, s ez a bejelentés nyilvánosan hozzáférhető. Az Egyesült Államok folyamatosan közölte a TTIP tárgyalásra vonatkozó információkat, s épp a közelmúltban adott ki egy dokumentumot, amelyben megmagyarázza a TTIP céljait. Nincs ebben semmi titok, mint itt látható: a http://www.ustr.gov/about-us/press-office/press-releases/2014/March/US-Objectives-US-Benefits-In-the-TTIP-a-Detailed-View.

TÉVHIT: A TTIP antidemokratikus/a folyamat nem átlátható. Miért nem lehet szavazni rá?

VALÓSÁG: Mint minden tárgyalás előzetes szakaszában, a TTIP esetében is szükség van bizonyos fokú titoktartásra a tárgyalások lezárulásáig.

- A tárgyalások előtt és alatt az USA Kereskedelmi Képviselője (USTR) és az Európai Bizottság közvetlenül konzultál az érdekelt felekkel, amint azok kidolgoznak egy megegyezést, amit majd saját törvényhozó testületeik elé visznek vitára és a szavazásra.

- Mindkét fél rendszeres kapcsolatban áll az érintettekkel, beleértve a szakmai szövetségeket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket, a szakszervezeteket, az ipar, a tudományos élet és a civil társadalom képviselőit, hogy kikérjék a megállapodásról alkotott véleményüket.

- Amikor a tárgyaló felek befejezik az egyezmény tárgyalását, az Európai Tanács és a közvetlenül választott Európai Parlament megtárgyalja és vagy elfogadja, vagy elutasítja azt. Az USA Kongresszusa hasonlóképpen jár majd el.

TÉVHIT: A TTIP csak a nagyon nagy vállalkozások számára előnyös.

VALÓSÁG: A kisvállalkozások és induló vállalkozások sokkal többet nyerhetnek a TTIP-pel, mint a nagy cégek.

- Az Európai Unióban több mint 20 millió cég, az Egyesült Államokban 28 millió cég számít kis-és középvállalkozásnak (KKV). Az elmúlt évtizedek során mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban ezek biztosították a legtöbb új munkahelyet. A TTIP egyik fő célja a kereskedelmi korlátok csökkentése, amelyek aránytalanul megterhelhetik a kis-és középvállalkozásokat, akik szerényebb erőforrásaik miatt kevésbé tudnak megbirkózni velük, mint a nagyobb cégek. A TTIP továbbá új, gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre alkalmas transzatlanti lehetőségeket keres.

- A vámtarifák eltávolítása minden üzleti vállalkozásnak azonos mozgásteret biztosít, de különösen a kis cégeknek jelent segítséget, amelyek a nemzetközi értékesítés során sokszor még alacsony tarifák esetén sem képesek profitot termelni, vagy az elosztóhálózatukat bővíteni. A nagyobb exportőr cégeket ellátó kisebb vállalkozások is közvetlen hasznát látják majd a megnövekedett exportnak—és a több munkahelynek.

- A nem-vámjellegű akadályok, így a gyártási és eljárási kívánalmak variációi, jelenleg akadályozzák a kis cégeket abban, hogy ugyanazt a terméket különböző piacokon értékesítsék, mivel csak a nagyobb vállalatok tudják fedezni a többféle gyártósorból és különféle minőségi előírások betartásából eredő többletköltségeket.

- A további transzatlanti piacnyitásra irányuló erőfeszítések kiemelt fontossággal kezelik a kisvállalkozásokat, mint a munkahelyteremtés, az innováció és a gazdasági növekedés forrásait az Egyesült Államokban és az EU-ban egyaránt. Mint Steinmeier német külügyminiszter mondta, „a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség maga a legnagyobb lehetőség. A TTIP többet tesz majd a vámok puszta megszüntetésénél! Fel fogja számolni az innováció útjában álló bürokráciát és speciális érdekeket. Legfőképpen a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös.”

- Ha a szabályozások kialakítása átláthatóbb lesz, és több lehetőség nyílik a nyilvánosság részvételére, különösen a KKV-k számára válnak majd érthetőbbé a tervezett EU szabályozások; lehetőségük nyílik majd arra, hogy saját érdekeik védelme érdekében kellő időben írásbeli észrevételeket tehessenek és információkat közöljenek. A kisvállalkozások ritkán tudnak helyi tanácsadókat fizetni, vagy Brüsszelbe utazni, hogy megvédjék az érdekeiket. A TTIP „helyes szabályozási gyakorlatok” melletti elkötelezettsége alapvető változást hozhat abban, ahogyan a kisebb érdekelt felek befolyásolják a politika alakulását.

- Ezeken túlmenően a TTIP a következők miatt is a kisvállalkozások hasznára válik majd:

• A határvámok megszüntetése következtében csökkennek a költségek. Lehet, hogy egyes KKV-k most tudják majd először a tengerentúlon értékesíteni a termékeiket.

• A gyorsabb vámeljárás mellett rövidebb idő alatt szállíthatók a fogyasztók igényeinek megfelelő új és innovatív termékek.

• Csökkennek a párhuzamos vagy felesleges vizsgálatokra és tanúsítványokra vonatkozó kívánalmak miatti terhek és költségek.

• Megerősíti a szellemi tulajdon szigorú védelmét, ami kritikusan fontos az innovatív KKV-k számára, és segít felvenni a harcot a szellemi tulajdonjogok rájuk nézve különösen veszélyes csorbításai ellen.

• A kereskedelmi törvények és szabályozások terén az exportőr és importőr KKV-k számára több információt nyújt és fokozza az átláthatóságot.

• Csökkenti a felesleges költségeket és adminisztratív késedelmeket, továbbá fokozza a szabályozási kompatibilitást, miközben továbbra is fenntartja a minden fél által megfelelőnek ítélt, s a törvényes előírásoknak megfelelő egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szintet.

- A TTIP tárgyalások negyedik fordulójában, amelyre 2014 márciusában Brüsszelben került sor, az Egyesült Államok és az EU kiadott egy közös nyilvános dokumentumot,  amelyben körvonalazzák, hogy a TTIP milyen lehetőségeket kínál  a kis- és középvállalkozásoknak, s példákkal illusztrálják, hogy kis cégek–köztük a német Grotrian zongoragyár–az óceán mindkét oldalán máris hogyan élnek a transzatlanti kereskedelem kínálta lehetőségekkel. A dokumentum itt érhető el: http://www.ustr.gov/sites/default/files/03142014-TTIP-opportunities-for-SMEs.pdf

TÉVHIT: A TTIP veszélyes deregulációhoz, továbbá a minőség és a biztonság romlásához vezet.

VALÓSÁG: A TTIP nem arról szól, hogy lejjebb szállítjuk az EU és az USA szabványok szintjét, hanem arról, hogy módot keresünk szabályozásaink kompatibilisebbé tételére és a felesleges eljárások kiküszöbölésére, ugyanakkor fenntartjuk jelenlegi magas szintű védelmünket is.

- Az Atlanti-óceán mindkét oldalán igen szigorúak az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szabványok és a fogyasztóvédelmi szabályozás, és ehhez a hatékony védelemhez elkötelezetten ragaszkodunk. Az Egyesült Államokban már nagy múltja van a fogyasztóvédelemnek –világviszonylatban vezető szerepe volt és van az autós utasbiztonság (pl. biztonsági öv, vállpántos rögzítés és fejtámlák) és a kibocsátási előírások/levegőminőség terén, valamint az orvosi felszerelések és gyógyszerek gyártásában, és rengeteg más iparágban.

- Ahogy Obama elnök mondta a 2014. március 14-i csúcstalálkozó után, „egész eddigi politikai pályám során és elnökként is a fogyasztóvédelem megerősítésért küzdöttem. Nem áll szándékomban olyan törvényt aláírni, amely gyengítené. Egész eddigi politikai pályám során, s most is, amikor erről beszélünk, küzdöttem az amerikai környezetvédelem megerősítéséért, így tehát nem áll érdekemben olyan kereskedelmi megállapodás aláírása, amely enyhítene a környezetvédelmi előírásokon… Biztosítom Önöket, hogy igen komolyan dolgozunk a már érvényben lévő környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások további szigorításán.”

-A TTIP arról szól, hogy milyen ésszerű, gyakorlatias módszereket találhatunk rendszereink olajozottabb együttműködésére és a felesleges eltérések kiküszöbölésére, miközben fenntartjuk a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmét.

- A TTIP arról szól, hogy milyen ésszerű, gyakorlatias módszerekkel érhetnénk el, hogy a rendszereink olajozottabban működjenek együtt, s hogyan küszöböljük ki a felesleges eltéréseket, miközben fenntartjuk a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmét. Úgy hisszük, hogy a szabványok és előírások nyitottabb, átláthatóbb és jobban elszámoltatható módon folyó kidolgozása jobban szolgálja majd a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit.

- Már tettünk ehhez hasonlót: 2012-ben az USA és az EU megállapodást írt alá arról, hogy az USA-ban organikusnak nevezett biotermékekkel kapcsolatban kölcsönösen elismerik egymás tanúsítványait. Az utóbbi két évben ez a kicsi, de energikus iparág felfutott, és az az Atlanti-óceán mindkét oldalán kibővítette a fogyasztói választékot.

TÉVHIT: A TTIP véget vet a multilateralizmusnak és a WTO dohai fordulóinak.

VALÓSÁG: Mind az EU, mind az USA továbbra is elkötelezett a lehető legtöbb országot érintő többoldalú megközelítés mellett, mint azt a WTO kilencedik miniszteri találkozójának sikere is bizonyítja.

- Valójában a TTIP, s a hasonló regionális megállapodások segíthetik és támogathatják a WTO kívánalmaival azonosan magas színvonalon álló kereskedelmi szabályozást, ugyanakkor csakis több ország bevonásával elérhető regionális piacok létrehozására és felfedezésére ösztönzik a WTO tagjait.

TÉVHIT: A TTIP kárt okoz a fejlődő országoknak és az újonnan feltörekvő gazdaságoknak.

VALÓSÁG: Az USA és az EU szabványok és előírások nagyobb kompatibilitása és a fokozott átláthatósága megkönnyíti és olcsóbbá teszi a fejlődő országok számára, hogy termékeiket az Atlanti-óceán mindkét oldalán értékesítsék.

- A fejlődő gazdaságok is élvezni fogják a KKV-kat érintő előnyök nagy részét, így a kompatibilisebb, átláthatóbb szabványokat és előírásokat, valamint a nagyobb transzatlanti piac következtében világszerte megnövekvő exportlehetőségeket. A TTIP a kereskedelemteremtésről szól.

- Az EU és az Egyesült Államok számára a TTIP egyedülálló lehetőség a globális piaci irányelvek, minőségi normák és a biztonsági kritériumok alakítására, ami az egész világon a gyártók és a fogyasztók hasznára válhat.

TÉVHIT: A német gazdaság nagyon jól teljesít. Miért kell nekünk valami új, ami még ki sincs próbálva?

VALÓSÁG: Bár az USA és az EU kereskedelmi kapcsolata még mindig a legnagyobb a világon–jelenleg a globális GDP mintegy egyharmada köszönhető neki—a globális piaci részünk zsugorodik. Tizenöt évvel ezelőtt az USA/EU kereskedelme a világ GDP-jének a felét tette ki. Most kell tennünk azért, hogy a kereskedelmi szabályokat és normákat transzatlanti vezetéssel alakítsuk ki, hogy azok világszerte irányadók legyenek a minőség, az átláthatóság és a piaci hozzáférés terén.

- Fél évszázaddal ezelőtt Németország egy egész Európára kiterjedő piacgazdasághoz kötötte a sorsát–és saját gazdasági sikere mellett példátlan békét és jólétet teremtett a térségben.

- Az Egyesült Államok és az Európai Unió még mindig a világgazdaság legerősebb játékosai, nagyjából azonos a részük a globális áruk, szolgáltatások és kereskedelem terén, és jelenleg 13 millió munkahelyet támogatnak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Németország vezetette át az EU-t a mostani pénzügyi válságon.

- A Transzatlanti Kereskedelmi És Beruházási Partnerség jelentősen elmélyíti az amúgy is sokbillió dolláros gazdasági kapcsolatokat az EU-val. Közösen a világgazdaság közel kétharmadát egyesíthetjük a nyílt és tisztességes gazdasági verseny támogatásához.

TÉVHIT: A TTIP a genetikailag módosított élelmiszerek elfogadására és a környezetvédelmi törvények feladására kényszeríteni majd a németeket.

VALÓSÁG: A TTIP célja a kétoldalú kereskedelem és a befektetések növelése, s nem a törvények és rendeletek újraírása bármelyik oldalon.

- Az Egyesült Államok, Németország és az EU komoly környezetvédelmi rendszereket hoztak létre. A TTIP útján, ezeket fenntartva, s rájuk építve szeretnénk bővíteni a kereskedelemhez és a beruházásokhoz való hozzáférési lehetőségek körét.  Itt is fontosak Obama elnök már említett szavai: „Egész eddigi politikai pályám során, s most is, amikor erről beszélünk, az amerikai környezetvédelem fokozásáért küzdöttem, így tehát nem áll érdekemben olyan kereskedelmi megállapodás aláírása, amely enyhítene a környezetvédelmi előírásokon.”

- Az Egyesült Államok továbbra is aggályosnak tartja az EU génmódosított növényekre vonatkozó szabályozási rendszerének működését, valamint a hatályos szabályozás miatt jelentkező késedelmes jóváhagyások okozta komoly kereskedelmi zavarokat. Tudnunk kell, hogy az EU szabályozási rendszerében tapasztalt problémák nem abból adódnak, hogy másképpen értékeljük a GM növények biztonságosságát. Az EU-ban a GM termékek jóváhagyása során jelentkező szükségtelen késlekedéseket nagyrészt a határidők figyelmen kívül hagyása okozza. Azt szeretnénk, ha a jelenlegi rendszer jobban működne.

TÉVHIT: A befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (investor-to-state dispute settlement/ISDS) új, túlzottan törvényi feltételeket szab, s megköveteli, hogy Németország amerikai vagy vállalati diktátumokhoz igazodjon, aminek az ország politikai szuverenitása látja kárát.

VALÓSÁG: A nemzetközi befektetéseket már két- és többoldalú megállapodások hatalmas hálózata védi; az amerikai megállapodások számos biztosíték beiktatásával javítják a szabályozást.

- Az EU világszerte már mintegy 1400 kétoldalú megállapodást kötött a magánberuházások védelmére. Németországnak több mint 130 ilyen egyezménye van, többek között számos EBESZ országgal. A megegyezésekbe foglalt alapvető védelmek a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer fontos elemei—egy olyan rendszeré, amely előnyös az európai és amerikai cégeknek, a dolgozóiknak, valamint a több millió beszállítójuknak, akik a nemzetközi befektetések útján keletkező üzleti lehetőségekre támaszkodnak.

- Az Egyesült Államok sok évig dolgozott azon, hogy olyan, gondosan kiegyensúlyozott módon közelítsen a befektetésekhez, amely a befektetőknek magas szintű védelmet biztosít, és a törvényes kormányzati szabályozói érdekek is teljes körű védelmet kapnak. Az amerikai befektetési megállapodások semmi olyat nem tartalmaznak, amely bármely kormányt megakadályozna a környezetet, az egészséget és biztonságot vagy más közérdeket védő, nem diszkriminatív törvények és szabályozások fenntartásában vagy átvételében.

Forrás: TIP Myths and T-TIP Realities

 

This entry was posted in Economic Issues, Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.