ÖT KEVÉSBÉ ISMERT TÉNY AZ EMBERKERESKEDELEMRŐL

Caitlin Heidenreich, 2014. június 27.

1. A 21. században is van modern rabszolgaság, még az Egyesült Államokban is.

Bár az Egyesült Államokban csaknem másfél évszázaddal ezelőtt törvényen kívül helyezték a rabszolgaság intézményét, a világon több mint 20 millió férfi, nő és gyerek a modern rabszolgaság áldozata. A „modern rabszolgaság” illetve „emberkereskedelem” szinonimák olyan, mások kihasználására irányuló bűncselekményekre vonatkoznak, amelyek során erőszak, kényszerítés vagy csalás útján kényszermunkára vagy prostitúcióra kényszerítenek valakit. Mindenképpen bűncselekménynek számít, ha egy 18 évesnél fiatalabb személyt üzletszerű nemi aktusra bírnak rá, függetlenül attól, hogy alkalmaztak-e erőszakot, csalást, vagy kényszerítést.

“] “]A 2014. június 9-én készült felvételen egy anya segít a gyerekének beemelni egy kosár kavicsot a burmai Yangon folyón horgonyzó uszályba. AP fotó

A 2014. június 9-én készült felvételen egy anya segít a gyerekének beemelni egy kosár kavicsot a burmai Yangon folyón horgonyzó uszályba. AP fotó

2. Az emberkereskedelem nem igényel helyváltoztatást vagy határátlépést.

Bár a „kereskedelem” szó valamiféle mozgás, helyváltoztatás képzetét keltheti, az emberkereskedelem annyit jelent, hogy valakit oly módon használnak ki, hogy kényszermunkára vagy prostitúcióra kényszerítik.

Az emberkereskedelem áldozatait kényszer alatt tartják, s így mindenképpen áldozatok, akár az adott ország polgárai, akár bevándorlók, akár átlépték a határt, akár nem.

“]A baloldali gyerek a téglák között áll, amíg a nővére sorba rendezi azokat. A kislány egy pakisztáni téglagyárban dolgozik az édesanyjával együtt. A felvétel 2014. január 30-án készült. AP Fájl Fotó

A baloldali gyerek a téglák között áll, amíg a nővére sorba rendezi azokat. A kislány egy pakisztáni téglagyárban dolgozik az édesanyjával együtt. A felvétel 2014. január 30-án készült. AP Fájl Fotó

3. Bárki lehet emberkereskedelem áldozata.

A modern rabszolgaság minden formája –kényszermunka, szexuális célú emberkereskedelem, kényszerű házi szolgaság, adósrabszolgaság és gyermekkatonaság—egyaránt érinti a nőket, a férfiakat és a transznemű személyeket, a felnőtteket és a gyerekeket, az adott állam polgárait és a külföldieket, azaz minden társadalmi-gazdasági csoportot. Sokféle iparágban, így a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban, továbbá házi és házkörüli munkahelyeken találtak már munkára kényszerített nőket. A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai között viszont férfiakat és fiúkat is találtak.

A kényszermunkából származó éves haszon régiók szerint Forrás: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), A profit és a nyomor: A kényszermunka gazdaságtana (2014)

A kényszermunkából származó éves haszon régiók szerint. Forrás: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), A profit és a nyomor: A kényszermunka gazdaságtana (2014)

4. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a kényszermunka alkalmazása a világon évente 150,2 milliárd dollár illegális nyereséget termel a magánszférában.

A profit kétharmada, a becslések szerint csaknem 99 milliárd dollár csalással vagy kényszerítéssel elért üzletszerű szexuális kizsákmányolásból származik. A nyereség több mint egyharmada—51,2 milliárd dollár—kényszermunka jellegű kizsákmányolás eredménye.

“]Egy férfi 2006. július 14-én narancsot szed Floridában. AP Fájl Fotó

Egy férfi 2006. július 14-én narancsot szed Floridában. AP Fájl Fotó

5. Az étel, amit megeszünk, a termékek, amit megvásárolunk, valamint a napi szinten használt fogyasztási cikkeink egyaránt lehetnek a kényszermunkára fogott áldozatok produktumai. Legyen Ön is tudatos fogyasztó, látogasson el a Slavery Footprint (A rabszolgaság lábnyomai) c. oldalra, hogy eldönthesse, hogy „Hány rabszolga dolgozik az Ön számára?”

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy világszerte milyen megnyilvánulásai vannak a modern rabszolgaságnak, olvassa el az emberkereskedelemről szóló idei jelentést, a 2014 Trafficking in Persons Report-ot, és ha kíváncsi rá, hogy Ön mit tehetne ellene, tanulmányozza a 20 Ways You Can Help Fight Human Trafficking oldalt, továbbá kövessen bennünket a Twitteren and Facebookon.

A szerzőről: Caitlin Heidenreich a Külügyminisztérium emberkereskedelemmel foglalkozó hivatala, az Office to Monitor and Combat Trafficking in Persons programelemzője.

Forrás: Five Things You Did Not Know About Human Trafficking

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.