A FÜGGETLENSÉG NAPJA

Independence Day Pamphlet

Letölthető angol nyelvű pamflet

A Függetlenség Napjának ünneplése

Az Egyesült Államok alapítói tudták, hogy a függetlenséget ünnepelni kell. És bár a mód, ahogyan a Függetlenség Napját ünneplik, változott az idők során, a július 4-ei rendezvények az amerikai élet szerves részévé váltak.

De a Függetlenség Napja eredetileg nem július 4-e lett volna. 1775 tavaszán, a brit politika elleni háborgás több mint egy évtizedét és a függetlenségi háború első csatáit követően a 13 amerikai gyarmat képviselőket küldött Philadelphiába, az első Kontinentális Kongresszusra. A képviselők hosszasan vitatkoztak arról, hogy elvágják-e a Nagy-Britanniához fűző szálakat, s 1776. július 2-án egyhangúlag a függetlenség mellett szavaztak.

A rákövetkező napon Massachusetts egyik képviselője, John Adams azt írta levélben a feleségének, hogy ezt a napot „a kontinens egyik végétől a másikig, mostantól fogva mindörökké pompával és parádéval, látványosságokkal, játékokkal, sporttal, ágyúval és harangokkal, örömtüzekkel és kivilágítással kellene ünnepelni”.

A Kontinentális Kongresszus sok képviselője aggódott amiatt, hogy a szavazás magában nem volt elegendő. A világnak is meg akarták magyarázni a döntésüket, ezért a sorsdöntő szavazás után két nappal a Kongresszus jóváhagyta a Függetlenségi Nyilatkozatot, s példányait szétküldte a fiatal országban. A Nyilatkozaton a július 4-i dátum áll, s az új nemzet ezt fogadta el a Függetlenség Napjának.

Adams jól látta, hogy az amerikaiak hogyan fognak ünnepelni. Bár az új nemzet még harcban állt a függetlenség valóra váltásáért, július 4-ét gyorsan elkezdték felvonulásokkal, koncertekkel, vacsorákkal és tűzijátékokkal ünnepelni. Philadelphiában az 1777. évi ünneplésen egy hesszeni katonákból álló zenekar is játszott. Ők a britek oldalán harcoló zsoldosok voltak, akik előző télen hadifogságba estek.

A Függetlenség Napját ünneplő parádék eredetileg katonai bemutatók voltak, de gyorsan demokratikus jelleget öltöttek. Philadelphiában az 1788-as felvonulás több mint egy mérföld hosszúságú volt, ló-vontatta stráfkocsikkal és mindenféle rendű-rangú, jelmezbe öltözött munkásokkal.

A lármás ünnepségek lecsendesedtek

James Heintze nyugalmazott amerikai egyetemi könyvtáros és a Függetlenség Napjának történésze szerint az amerikaiak ma már csendesebben ünneplik július 4-ét. Szerinte a 19. század legnagyobb részében „zajos és harsány” esemény volt, a lármát a hazafiság jelének tartották, akár kisfiúk petárdái, akár a bányászok dinamitja, akár a városokban egész délután tartó tisztelgő sortüzek keltették.

Az 1880-as években az ünneplés egyik fontos eleme valamelyik vezető szerepet betöltő állampolgár időnként akár két óra hosszúságú hazafias beszéde volt. „Akkoriban ez volt a média-esemény”—magyarázza Heintze.

Az amerikaiak eltérő politikai nézeteik kifejezésére is felhasználták a Függetlenség Napját. Az amerikai polgárháborúhoz vezető évek során a rabszolgaság elleni mozgalmak vezetői tipikusan július 5-ére szerveztek rendezvényeket, emlékeztetőül arra, hogy az afroamerikaiak számára nem teljesedett be a forradalomban ígért szabadság. A délen élő amerikaiak pedig a Konföderáció iránti hűségüknél fogva a polgárháború kezdetétől nem ünnepelték július 4-ét. Heintze elmondása szerint a déli államok egy részében több mint 35 évig nem tartották ezt a napot.

Ma a legtöbb amerikai nagyjából ugyanolyan módon ünnepel, mint elődeik a 18. században: parádékkal, piknikekkel, a szomszédokkal közösen tartott partikkal, szabadtéri koncertekkel, sporteseményekkel és éjszakai tűzijátékokkal. Zárva vannak a kormányhivatalok és a legtöbb vállalkozás is, a munkavállalók pedig általában fizetett szabadságot kapnak.

Július 4. továbbra is az országunk iránti elkötelezettségünk napja marad, ahogyan azt 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozat aláírói fogadták, hogy „életükkel, vagyonukkal és szent becsületükkel” védik az amerikai függetlenséget.

A Függetlenség Napján sok városban, és sok történelmi helyszínen bevándorlók ezrei tesznek hűségesküt, és válnak amerikai állampolgárokká.

Forrás: Independence Day

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.