TÁJÉKOZTATÓ AZ UKRAJNAI FEGYVERES SZEPARATISTÁK TÖRETLEN OROSZ TÁMOGATÁSÁRÓL, VALAMINT A BÉKE, AZ EGYSÉG ÉS A STABILITÁS ÉRDEKÉBEN TETT UKRÁN ERŐFESZÍTÉSEKRŐL

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma | Sajtószóvivői Iroda, 2014. július 14.

Az ukrán válság során az Egyesült Államok célja egy olyan demokratikus Ukrajna támogatása volt, amely stabil, egységes, mind politikai, mind gazdasági értelemben biztonságban van, és képes dönteni saját jövőjéről. Ezért támogatjuk Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország külügyminisztereinek munkáját, amely olyan fenntartható tűzszünet elérésére irányul Kelet-Ukrajna luhanszki és donyecki régiójában, amelyre tartós béke építhető. Ám hangsúlyozni szeretnénk, hogy végső célunk nem csupán az erőszak ideiglenes megállítása. Azt akarjuk, hogy Oroszország hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával és a Krím-félsziget, Ukrajna területe egy részének megszállásával, és hagyja, hogy Ukrajna népe egy demokratikus folyamat során maga döntsön országának jövőjéről.

Porosenko ukrán elnök részletes béketervet terjesztett elő, amely amnesztiát ajánl azoknak a szeparatistáknak, akik önként leteszik a fegyvert és nem követtek el főbenjáró bűncselekményeket, tartalmazza a hatalom decentralizálását Ukrajnán belül, továbbá az orosz nyelv védelmét is. Hogy alkalmat teremtsen a politikai rendezésre, június 20-án életbe léptetett egy tíznapos, egyoldalú tűzszünetet is, amelyet a szeparatisták és orosz támogatóik sajnos nem viszonoztak.

Miközben Oroszország arról beszél, hogy békét akar, cselekedetei nem állnak összhangban szavaival. Nem látunk bizonyítékot arra, hogy Oroszország megszüntette volna a szakadárok támogatását. Sőt, úgy látjuk, hogy Oroszország továbbra is ellátja őket nehézfegyverekkel, egyéb katonai felszereléssel és anyagiakkal, és továbbra is engedi, hogy a militáns erők szabadon behatoljanak Ukrajnába. Oroszország mindezt tagadja, mint ahogy azt is tagadta, hogy erői beavatkoztak volna a Krím-félszigeten — egészen az esemény utánig. Oroszország megtagadta, hogy fegyverletételre szólítsa fel a szeparatistákat, és továbbra is csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határ mentén. A szeparatisták számos önjelölt „vezére” Oroszországból származik, és kapcsolatok fűzik őket az orosz kormányhoz. Mindez sokatmondó képet fest arról, hogy Oroszország továbbra is a destabilizáció politikáját folytatja kelet-Ukrajnában.

A tények a következők:

  • Oroszország továbbra is jelentős felszerelés-készleteket halmoz fel Délnyugat-Oroszország egyik telephelyén. A felszerelés részét képezik olyan típusú tankok, amelyeket már nem használnak az orosz fegyveres erők, valamint páncélozott járművek, ismétlő rakétavetők, ágyúk és légvédelmi rendszerek. Oroszország nagyjából megkétszerezte a tankok, páncélozott járművek és rakétavetők számát ezen a telephelyen. Fejlettebb légvédelmi rendszerek is érkeztek erre a helyszínre.
  • Biztosak vagyunk benne, hogy Moszkva olyan további tankokat mobilizál, amelyek már nincsenek az aktív orosz katonai leltárban, hogy egy raktárból ugyanerre a telephelyre küldje őket.
  • Attól tartunk, e felszerelés nagy részét átadják a szakadároknak, mivel megbizonyosodtunk róla, hogy Oroszország már szállított nekik tankokat és rakétavetőket erről a helyszínről.
  • A rendelkezésünkre álló információk szerint Moszkva a közelmúltban a szovjet korszakból származó tankokat és ágyúkat juttatott el a szeparatistáknak, és hogy a hét végén több katonai jármű átlépte a határt.
  • A a közösségi médián a szakadárok katonai konvojairól látható videók arra mutatnak, hogy Oroszország csupán a múlt héten valószínűleg legalább két tucat további páncélozott járművel, ágyúalkatrésszel és körülbelül ugyanannyi katonai teherautóval látta el a szeparatistákat.
  • Nyilvánosan hozzáférhető videók, amelyeket július 14-én posztoltak egy, a Donyeckbe vezető úton haladó luhanszki konvojról, legalább öt T-64-es tankot, négy BMP-2 páncélozott személyszállítót (APC), BM-21 típusú ismétlő rakétavetőket, három vontatott tankvédelmi gépágyút, két ZU 23-2 típusú légvédelmi ágyút és valószínűleg egy 2B16 típusú aknavetőt mutatnak.
  • Az izvarinei határátkelőhöz közeli Krasznodonban július 11-én készült videofelvételen két BTR típusú páncélozott személyszállító jármű, két tankelhárító löveg és több teherautó látható amint nyugati irányba halad az úton Donyeck felé.
  • Egy Donyeckben július 11-én készült videofelvételen egy konvojban három BMD-2 páncélozott harci jármű, két BMP harci jármű, egy 2S9 önjáró löveg és egy BTR-60 páncélozott személyszállító látható.
  • Továbbá több ukrajnai város múlt hétvégi visszafoglalása után ukrán tisztviselők olyan katonai eszközöket fedeztek fel, amelyeket orosz eredetűként azonosítottak, köztük vállról indítható rakétákat, aknákat, gránátokat, katonai élelmiszer-ellátmányt, járműveket és egy pontonhidat.
  • A szeparatisták ellenőrzése alól felszabadított területeken az ukrán erők nagy mennyiségű orosz eredetű katonai eszközt találtak, köztük az eszközök kísérő dokumentumait, amelyek tanúsítják a szóban forgó eszközök orosz voltát.
  • A szeparatisták elpusztított vagy működésképtelenné tett felszerelését ábrázoló, Kelet-Ukrajnában készült fotók megerősítik a feltevést, hogy ezen felszerelések egy része Oroszországból származik.
  • A szeparatista harcosok toborzása egyre nagyobb méreteket ölt Oroszországban, és a szeparatisták olyan önkéntesek jelentkezését várják, akiknek tapasztalata van olyan nehézfegyverek működtetésében, mint a tank vagy a légvédelmi tüzérségi fegyverek. Oroszország engedélyezte, hogy a „Donyecki Népköztársaságból” érkező hivatalnokok Moszkvában toborzóirodát állítsanak fel.
  • A szeparatisták június közepén foglyul ejtették Nadja Szavcsenkót, az ukrán hadseregben nagyívű katonai karriert befutott ukrán pilótanőt. Most börtönben tartják az oroszországi Voronyezsben. Az ukrán állami szervek szerint szeparatisták szállították Oroszországba.
  • Oroszország továbbra is új erőket csoportosít az ukrán határ közvetlen közelébe. Információink szerint folyamatban van további jelentős számú katonai egység határ közelébe történő telepítése is.

Ukrajna jó szándékú lépései: Az ország egyesítése érdekében Porosenko elnök június 7-én egy átfogó béketervet körvonalazott. Porosenko elnök terve amnesztiát ígér azoknak a szeparatistáknak, akik önként leteszik a fegyvert, és akik nem követtek el főbenjáró bűnöket;  biztonságos folyosót létesítenek az orosz fegyveresek számára, hogy azok visszatérhessenek Oroszországba; munkahelyteremtő programot indítanak az érintett területeken; széleskörű decentralizációt és a keleti régiókkal indított párbeszédet kezdeményeznek; vállalják az önkormányzati választások korábbra hozatalát; valamint a nyelvet, az ünnepeket és a szokásokat érintő kérdésekben fokozott mértékű helyi felügyeletet biztosítanak. Porosenko elnök Kelet-Ukrajna lakosait is megszólította, és tervei között szerepel az alkotmány reformja, amely a helyi régióknak nagyobb felhatalmazást adna, hogy megválaszthassák a régiós vezetőket, és hogy megvédhessék a régiókban beszélt nyelveket.

Június 20-án Porosenko elnök egy egyoldalú 7 napos (később 10 napra bővített) tűzszünetet léptetett érvénybe. Felajánlotta, hogy találkozik Kelet-Ukrajna vezetőivel, köztük a szeparatistákkal is, annak ellenére, hogy azok nyíltan visszautasították, hogy alávessék magukat a tűzszünetnek vagy tárgyaljanak.

Oroszország és donyecki, valamint luhanszki meghatalmazottjai azonban nem használták ki ezt a béketeremtésre alkalmas lehetőséget. Néhány órával a tűzszünet kezdete után Oroszország által támogatott szeparatisták megsebesítettek kilenc ukrán katonát. A tíznapos tűzszünet alatt az Oroszország által támogatott szeparatisták több mint száz alkalommal intéztek támadást az ukrán biztonsági erők ellen, megölve 28 katonát. A szeparatisták továbbra is több mint 150 túszt tartanak fogva, többnyire civileket, akik között tanárok és újságírók is vannak. A szeparatisták visszautasították az ukrán kormány minden tárgyalásra irányuló felajánlását.

Az egyoldalú ukrajnai tűzszünet előtti, alatti és utáni eseményeket bemutató alábbi időrendi felsorolásból látható, hogy hogyan utasították el az ukrán kormány és az európai vezetők Oroszországgal és az általa támogatott szeparatistákkal kötendő tűzszünetre irányuló jó szándékú erőfeszítéseit. Oroszország és az általa támogatott szeparatisták a tűzszünet alatt is folyamatosan destabilizálták Ukrajnát, ahogyan ma is teszik.

  • Május 25: Ukrajnában a szavazók abszolút többséggel választják meg Petro Porosenkot, aki korábban a kelettel és Oroszországgal való megbékélés mellett kampányolt.
  • Június 8-17: Porosenko elnök a házigazdája annak az öt menetből álló, a rendezésben érdekelt partnerek (Contact Group) között folyó tárgyalássorozatnak, amelyet az EBESZ-nagykövet segítségével szerveztek, és amely végül a tűzszünet bejelentéséhez vezetett.
  • Június 12: Porosenko telefonhívást kezdeményez Putyin elnökhöz, hogy megindulhasson a kommunikáció.
  • Június 14: Az EU közvetítésével megindult gáztárgyalások az EU javaslatával végződnek: Ukrajna elfogadja a javaslatot, de Oroszország elutasítja.
  • Június 19: Porosenko Kijevben kelet-ukrajnai vezetőkkel, köztük szeparatistákkal, találkozik.
  • Június 20: Porosenko 7 napos fegyverszünetet hirdet. Néhány órával később kilenc ukrán katonát sebesítenek meg oroszpárti szeparatisták, ami előrevetíti a több mint 100 incidensből álló erőszakos cselekménysorozatot, amelyet a szeparatisták hajtanak végre a következő 10 nap alatt.
  • Június 23: A rendezésben érdekelt partnerek (Contact Group) Donyeckben tárgyalnak.
  • Június 25: Rasmussen NATO-főtitkár kijelenti, hogy Oroszország semmi jelét nem adja annak, hogy tiszteletben tartaná Ukrajnával szemben fennálló nemzetközi kötelezettségeit.
  • Június 27: Ukrajna alkotmányos reformjavaslatokat nyújt be a Velencei Bizottságnak áttekintés céljából. Ez a reform lehetővé tenné a kormányzók közvetlen megválasztását, és azt, hogy a helyi önkormányzatok a kisebbségi nyelvek számára különleges státuszt biztosítsanak az adott régióban.
  • Június 27: Porosenko 72 órával meghosszabbítja a fegyverszünetet, hogy ezzel még egy előrelépési lehetőséget adjon az EBESZ égisze alatt folytatódó tárgyalásoknak.
  • Június 28: Ukrajna lelő két pilóta nélküli repülőgépet, amelyek megsértették Ukrajna légterét a luhanszki régióban.
  • Június 30: Mivel a szeparatisták nem hajlandóak felhagyni az erőszakkal és tárgyalóasztalhoz ülni, Porosenko elnök nem hosszabbítja meg a tűzszünetet, amely így lejár.
  • Július 3: Porosenko elnök az amerikai alelnökkel, Joe Bidennel folytatott telefonbeszélgetése során újra megerősíti, hogy a donyecki és a luhanszki régiókban kialakult helyzet megoldása érdekében feltételek nélkül hajlandó újabb politikai tárgyalásokat kezdeni.
  • Július 8: Porosenko elnök ellátogat a korábban a lázadók erősségének számító Szlovjanszkba, hogy találkozzon a helyi lakosokkal, miután a kormányerők visszafoglalják azt az oroszbarát szeparatistáktól.
  • Július 9: Ukrajna helyreállítja az szlovjanszki áramszolgáltatást és a Szlovjanszkba tartó vonatok közlekedését, és az ukrán biztonsági erők élelmiszert, ivóvizet, és humanitárius segélyt osztanak a lakosságnak.
  • Július 11: Az ukrán kormány Szlovjanszkban létrehoz egy intézményközi munkacsoportot a károk, a biztonsági helyzet és a humanitárius szükségletek felmérésére.
  • Július 11: Az ukrán kormány a saját jelentése szerint az elmúlt 24 óra alatt több mint 60 tonna humanitárius segélyt szállított a Donyeck Oblaszty (donyecki régió) területére, amivel összességében 158 tonnára emelkedtek az utóbbi öt nap alatt küldött segélyszállítmányok. Porosenko elnök bejelenti, hogy az ukrán biztonsági erők majdnem 100 aknát és az utak mentén telepített bombát hatástalanítottak a felszabadított területeken.

Ahogyan azt Philip Breedlove tábornok, a NATO Európai Erőinek főparancsnoka július 1-én kijelentette: „A tűzszünet Ukrajnában nem vádaskodások miatt ért véget, hanem azért, mert amíg Porosenko elnök a békés megoldásra próbált lehetőséget találni, az oroszok által támogatott szeparatisták erőszakkal válaszoltak rá. Oroszország béke iránti elkötelezettségét a tettei, és nem a szavai alapján ítélik meg”. Ahogy azt az Egyesült Államok és európai szövetségesei már többször is kijelentették, felhívjuk az orosz kormányt, hogy hagyjon fel a szeparatisták anyagi támogatásával, és hogy a szeperatistáknál fennálló befolyásával próbálja elérni, hogy tegyék le a fegyvert, tartsák be a tűzszünetet és engedjenek szabadon minden túszt. Csakis ekkor kezdődhet meg Ukrajnában a valódi békefolyamat.”

Forrás: Russia’s Continuing Support for Armed Separatists in Ukraine and Ukraine’s Efforts Toward Peace, Unity, and Stability | Fact Sheet | Office of the Spokesperson | Washington, DC | July 14, 2014

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.