ELNÖKI NYILATKOZAT UKRAJNÁRÓL

Fehér Ház |James S. Brady sajtószoba | July 18, 2014 11:52
AZ ELNÖK
: Jó napot kívánok.
A tegnapi napon a maláj légitársaság Amszterdamból induló MH17-es járatát Ukrajna fölött, az orosz határ közelében lelőtték. Csaknem háromszáz ártatlan ember – férfiak, nők, gyerekek és csecsemők – életét oltották ki, akiknek semmi közük nem volt az ukrajnai válsághoz. Haláluk leírhatatlan botrány.

Tudjuk, hogy legalább egy amerikai állampolgárt, Quinn Lucas Schansmant is megölték. Gondolatban és imáinkban osztozunk családjával ebben az iszonyatos veszteségben.
Tegnap beszéltem Ukrajna, Malajzia és Hollandia vezetőivel. Elmondtam nekik, hogy gondolatainkban és imáinkban együtt érzünk a családokkal, és az amerikai nép velük van ebben a nehéz időben. A mai nap folyamán beszélni fogok Abbott ausztrál miniszterelnökkel is, akinek országa szintén súlyos veszteséget szenvedett.

Hollandia az az ország, amely messze a legtöbb polgárát veszítette el a fedélzeten levők között. Országunk alapításától kezdve a hollandok mindig közeli jó barátai és állhatatos szövetségesei voltak az Amerikai Egyesült Államoknak. A mai napon azt szeretném mondani a holland népnek, hogy mellettük állunk, osztozunk gyászukban és eltökéltségükben is, hogy a végére járjunk annak, ami történt.

Eddig a következőket tudjuk: A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a gépet egy föld-levegő rakéta lőtte le, amelyet Ukrajna azon területéről lőttek ki, amely az Oroszország által támogatott szakadárok ellenőrzése alatt áll. Azt is tudjuk, hogy nem ez volt az első eset, hogy lelőttek egy repülőgépet Kelet-Ukrajnában. Az elmúlt néhány hét folyamán az oroszok által támogatott szakadárok lelőttek egy ukrán szállító repülőgépet és egy ukrán helikoptert, és vállalták a felelősséget egy ukrán vadászrepülőgép lelövéséért is. Tudjuk továbbá, hogy ezek a szeparatisták állandó támogatást kapnak Oroszországból. A támogatás része fegyverek és kiképzés is, csakúgy, mint nehézfegyverek, és légvédelmi fegyverzet is.

Most a következőknek kell történniük. Ez globális tragédia volt. Európai légtérben egy ázsiai gépet lőttek le, fedélzetén a világ számos országából származó utasokkal. Vagyis hiteles nemzetközi vizsgálatnak kell kiderítenie, mi történt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatja ezt a vizsgálatot, és mi a BT valamennyi tagjától – Oroszországtól is – elvárjuk, hogy megtartsa a szavát. A vizsgálat lefolytatása érdekében Oroszországnak, az oroszbarát szeparatistáknak és Ukrajnának azonnali tűzszünetet kell hirdetnie és betartania. Tilos manipulálni a bizonyítékokat. A nyomozást végzők számára biztosítani kell a hozzáférést a becsapódás helyszínéhez. Továbbá azonnal meg kell kezdeni a kegyeleti munkát, amellyel visszajuttathatjuk szeretteiknek azokat, aki a fedélzeten életüket vesztették.

Az Egyesült Államok kész bármilyen szükséges segítséget biztosítani. Már felajánlottuk az FBI, valamint az az Országos Közlekedésbiztonsági Testület segítségét, akik sok tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy ilyen típusú vizsgálatokban együttműködjenek nemzetközi partnerekkel.  Az FBI és az Országos Közlekedésbiztonsági Testület munkatársai már útban vannak.

A következő órák és napok során, amint reagálunk erre a katasztrófára, továbbra is kapcsolatban leszek a világ országainak vezetőivel. Legfontosabb feladataink az elvesztettek felkutatása, annak kiderítése, hogy pontosan mi történt, és a tények bemutatása.

Szeretnék rámutatni arra, hogy valószínűleg nem helytálló információkra is kell számítanunk. Nagyon fontos, hogy az emberek ki tudják választani a tényekkel alátámasztott információkat a puszta találgatások közül. Senki nem tagadhatja le az igazságot, amely megmutatkozik az iszonyú képekben, amelyeket mindannyian láttunk. A világ szeme Kelet-Ukrajnán van, és gondoskodunk róla, hogy kiderüljön az igazság.

Tágabb értelemben véve, fontosnak tartom leszögezni, hogy ez a borzalmas esemény azt erősíti, hogy itt az ideje, hogy visszaálljon a béke és a biztonság Ukrajnában. Hónapok óta támogatjuk a békéhez vezető utat, és az ukrán kormány megszólított minden ukránt, beterjesztett egy béketervet, és betartott egy tűzszünetet, annak ellenére, hogy azt sorozatosan megszegték a szakadárok, és ezzel ukrán katonák és mások halálát okozták.
Ezen túlmenően, Oroszország újból és újból megtagadja, hogy konkrét lépéseket tegyen a helyzet eszkalálódásának megakadályozására. Tegnap, miután további szankciókat vezettünk be, beszéltem Putyin elnökkel. Azt mondta, nem örül nekik, mire én azt mondtam, hogy a kezdet kezdetétől fogva világosan megmondtuk, Oroszország lépjen olyan útra, amely békéhez vezet Ukrajnában, ám Oroszország, legalábbis eddig, nem tette. Ehelyett továbbra is megsérti az ukrán szuverenitást és támogatja az erőszakos szakadárokat. Nem veti latba befolyását, hogy rákényszerítse a szakadárokat a tűzszünet betartására. Ezért vetettünk ki, szövetségeseinkkel együtt, növekvő költségeket Oroszországra.

Úgy gondolom, eljött az a gyászos és megfelelő pillanat, amikor valamennyiünknek alaposan szemügyre kell vennünk, hogy mi is történt. Az erőszak és a szembenállás elkerülhetetlenül beláthatatlan következményekhez vezetnek. Oroszországnak, a szakadároknak és Ukrajnának mind módjában áll, hogy véget vessenek a harcoknak. Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is a globális közösség azon erőfeszítéseinek az élén áll, hogy csillapítsa a helyzetet; kiálljon Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett; támogassa Ukrajna népét a bátor munkában, mellyel megerősítik demokráciájukat és meghozzák a saját döntésüket arról, hogyan akarnak továbbhaladni.

Mielőtt válaszolok néhány kérdésre, engedjenek meg egy megjegyzést egy más ügyről. Ma reggel beszéltem Netanjahu miniszterelnökkel a gázai helyzetről. tárgyaltunk Izrael katonai műveleteiről Gázában, köztük azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel meg akarják akadályozni a terroristák beszivárgását az alagutakon keresztül Izraelbe. Ismét megerősítettem, hogy határozottan támogatom Izraelnek azt a jogát, hogy megvédje magát. Egyetlen országnak sem kell elfogadnia, hogy rakétákkal lőnek át a határain túlra, vagy hogy terroristák érkezzenek a területére alagutakon keresztül. Ami azt illeti, miközben Netanjahu miniszterelnökkel beszéltem, megszólaltak a szirénák Tel Avivban.

Azt is világossá tettem, hogy az Egyesült Államokat, valamint barátainkat és szövetségeseinket mélyen nyugtalanítja annak kockázata, hogy a helyzet tovább eszkalálódik és még több ártatlan élet vész el. Ezért jeleztük, hogy bár támogatjuk azokat az izraeli erőfeszítéseket, amellyel megakadályozzák a rakéták belövését a területükre, azt is elmondtuk, hogy értelmezésünk szerint a jelenlegi szárazföldi műveleteknek az a célja, hogy az alagutakat megsemmisítsék, és reméljük, hogy Izrael továbbra is úgy közelít ehhez a folyamathoz, hogy a minimumra szorítsa a polgári áldozatok számát és hogy valamennyien keményen dolgozunk annak érdekében, hogy visszatérjünk a 2012 novemberében elért tűzszünethez.

Kerry külügyminiszter támogatja az erre irányuló egyiptomi kezdeményezést. Közöltem Netanjahu miniszterelnökkel, hogy további egyeztetések után John kész a térségbe utazni.

Hadd zárjam még egy megjegyzéssel. A maláj MH17-es utasszállító fedélzetén információink szerint csaknem 100 kutató és aktivista utazott egy AIDS/HIV elleni küzdelemmel foglalkozó ausztráliai konferenciára. Olyan férfiak és nők voltak, akik mások életének a megmentésének szentelték a sajátjukat, és akiket egy értelmetlen erőszakos tett ragadott el tőlünk.

A mai világban nem szabad elfelejtenünk, hogy a konfliktusok és gyilkosságok közepette vannak olyan emberek, mint ők – emberek, akik azzal törődnek, mit lehet felépíteni, és nem azzal, hogy mit lehet lerombolni; emberek, akik azzal foglalkoznak, hogyan tudnának olyan embereknek segíteni, akikkel sosem találkoztak; emberek, akik nem azzal tűnnek ki a többiek közül, hogy valamiben mások, hanem a mindnyájunk számára fontos emberiességükkel. Fontos, hogy piedesztálra emeljük őket, és tisztelegjünk az életük előtt. És itt az ideje, hogy kövessük a példájukat.

Az Egyesült Államok továbbra is kiáll azért az alapvető elvért, hogy az embereknek joguk van megválasztani, hogyan szeretnének élni; hogy a nemzeteknek joguk van saját sorsukról határozni; és hogy amikor ehhez hasonló szörnyű tragédiák történnek, a nemzetközi közösség az igazságosság és az igazság oldalán áll.  Most pedig hadd válaszoljak egy pár kérdésre.  Ön lesz az első, Julie.

Kérdés: Köszönöm, Elnök úr.  Egy technikai természetű kérdésem van: vajon az USA úgy gondolja, hogy ezt a gépet szándékosan lőtték le, vagy esetleg azok, akik lelőtték, netán azt hitték, hogy katonai repülőgépre céloznak? Tágabb értelemben pedig, ez az incidens olyan szintre emeli az ukrajnai konfliktust, amilyennel eddig nem szembesültünk.  Megváltoztatja-e ez az Ön számítását azzal kapcsolatban, hogy milyen válaszlépést kellene az USA-nak és esetleg Európának tennie?

AZ ELNÖK: Nos, úgy gondolom, túl korán van ahhoz, hogy feltételezésekbe bocsátkozzunk arról, hogy mik lehettek a szándékaik azoknak, akik ezt a rakétát kilőtték. A vizsgálat a továbbiakban is folytatódik, és szerintem valószínűsíthetően a következő 24, 72 órában, illetve a jövő héten, a következő hónapban egyre újabb és újabb információk válnak majd ismertté.

Amit most tudunk, amit biztonsággal állíthatunk jelen pillanatban, az annyi, hogy egy föld-levegő rakétát lőttek ki, és ez okozta a gép lezuhanását. Azt is tudjuk, vagy legalábbis biztonsággal állíthatjuk, hogy a kilövés egy olyan területről történt, amelyet az orosz szakadárok ellenőriznek.

De úgy gondolom, fontos, hogy semmiképpen se bocsátkozzunk feltételezésekbe, mielőtt ismernénk a tényeket. Jelen pillanatban azzal kapcsolatban, hogy pontosan meghatározzuk, milyen egyén, csoport vagy személyzet adott utasítást a kilövésre, és az hogyan történt, azt tudom mondani, hogy mindezt csak a továbbiakban összegyűjtendő információk birtokában tudjuk majd megtenni. És az egész nemzetközi közösséggel együtt dolgozunk, hogy biztosan arra törekedjünk, hogy ennek a dolognak a mélyére ássunk és kiderítsük a teljes igazságot.

Az én aggodalmam nyilvánvalóan az, hogy az utóbbi időkben Kelet-Ukrajnában általánosságban véve is nagyon sok dezinformációval álltunk szemben.  Ez mindenkit ki kell, hogy józanítson, és rá kell ébrednünk, hogy nincs időnk propagandára, nincs időnk játszmákra. Meg kell tudnunk, hogy pontosan mi történt. És mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy azok, akik elkövették ezt a rettenetet, ne kerüljék el a felelősségre vonást.

Ami a második kérdését illeti, amint azt Ön is tudja, még mielőtt ez a szörnyű incidens megtörtént volna, már súlyosbítottuk a szankciókat Oroszország ellen.  És úgy gondolom, hogy mindenki számára jól látható, mennyire aggasztja nem csak az orosz kormányzatot, hanem a piacokat is, hogy mindennek milyen hatása lehet az orosz gazdaságra. Világossá tettem Putyin elnöknek, hogy számunkra a diplomáciai megoldás a preferált út. De ez azt jelenti, hogy neki és az orosz kormánynak meg kell hozniuk egy stratégiai döntést: Továbbra is támogatni fogják-e az erőszakos szakadárokat, akiknek az a szándékuk, hogy aláássák az ukrán kormányzatot? Vagy készek együtt dolgozni az ukrán kormánnyal, hogy tűzszünetet és olyan békét teremtsenek, amely minden ukrán érdekét figyelembe veszi?

Az elmúlt hónap során már némileg finomított beszédmódot hallhattunk a Kremlből és Putyin elnöktől, de amit még nem tapasztaltunk, az a tényleges átmenet másfajta cselekvés felé, ami bizalmat kelthetne bennünk arra vonatkozóan, hogy ez az új irány, amerre haladni kívánnak.

Mi pedig a továbbiakban is világossá fogjuk tenni, hogy mindaddig, amíg Oroszország támogatja a szakadárokat, mi képesek vagyunk növelni az Oroszországra kirótt költségeket. És meg is fogjuk tenni. Nem azért, mintha érdekünk lenne ártani Oroszországnak az ártás kedvéért, hanem mert hiszünk abban, hogy ki kell állnunk azon alapvető elv mellett, hogy egy ország szuverenitását és területi épségét tiszteletben kell tartani, és nem az USA, Oroszország, Németország vagy bármely más ország dolga eldönteni egy adott országban.

Kérdés: Ezen a ponton lát-e lehetőséget bármiféle hatékony amerikai katonai szerepre?

AZ ELNÖK: Nem látunk lehetőséget az USA katonai szerepére azon túl, amit már NATO partnereinkkel és néhány balti állammal együtt teszünk, azaz biztosítjuk őket arról, hogy készen állunk megtenni mindent, amit szövetségesi kötelezettségeink megkívánnak.

Steve Holland.

Kérdés: Köszönöm, uram! Mennyire hibáztatja ön mindezért Putyin elnököt? S ezt az eseményt felhasználja-e majd arra, hogy erőteljesebb lépésekre bírja az európaiakat?

AZ ELNÖK: Még nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, s amint már mondottam, nem kívánok a tények elébe vágni. Azt viszont tudom, hogy Kelet-Ukrajnában fokozódik az erőszak, annak ellenére, hogy az ukrán kormány a tűzszünet betartására törekszik, hajlandó tárgyalni és kapcsolatba lépni még a szeparatistákkal is, ugyanazokkal, akik mindezt már elutasították. Tudjuk, hogy állig fel vannak fegyverezve és ki vannak képezve. S az is tudjuk, hogy ez nem baleset volt. Ez az orosz támogatás következménye. Tehát ezek a szeparatisták nem működhetnének úgy, ahogyan működnek, nem lehetne olyan felszerelésük, amilyen van—-félretéve, ami most a maláj légitársaság gépével történt—egy csoport szeparatista nem tudna lelőni katonai szállítógépeket, vagy, ahogyan állítják, vadászgépeket igen bonyolult felszerelés és tréning nélkül. S mindez Oroszországból származik.

Tehát azt még nem tudjuk pontosan, hogy a maláj légitársaság gépével mi történt, bár a lelövés módja miatt nyilvánvalóan kezdünk bizonyos következtetésekre jutni. Csak bizonyos fajta légvédelmi rakéták képesek tízezer méterre feljutni és lelőni egy utasszállító gépet. Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területről lőtték ki. De anélkül, hogy határozott véleményt alkotnánk már ezekről a kérdésekről, azt tudjuk, hogy az erőszakos cselekedetekre nagyrészt—igen nagy részben—az orosz támogatás miatt kerülhet sor. S ugyancsak ők tudnák más irányba fordítani ezeket a szeparatistákat. Ha Putyin elnök úgy dönt, hogy nehézfegyverzet és harcosok nem juthatnak át Ukrajnába az orosz-ukrán határon keresztül, akkor mindez megszűnik. S ha megszűnik, akkor szeparatistáknak még mindig módja lesz arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek, s olyan politikai megoldásra próbáljanak jutni, amilyeneket Putyin elnök saját állítása szerint látni szeretne. Az adott helyzetre neki van a legnagyobb befolyása, de–eddig legalábbis—nem élt vele.

Kérdés: Szigorúbb szankciók Európában—próbálja elérni?

AZ ELNÖK: Hát azt hiszem, hogy ez valóban ráébreszti Európát és a világot arra, hogy az eszkalálódó kelet-ukrajnai válság következményekkel jár, nem lokalizálódik, s nem csak befelé hat. Itt azt látjuk, hogy csupán egyetlen ország, komoly szövetségesünk, Hollandia legalább százötven polgárát vesztette el. És ez, azt hiszem, ismét arra a szomorú tényre utal, hogy nem csak az ukrán nép, hanem egész Európa számára milyen sok forog itt kockán, s hogy nagyon szilárdan tartanunk kell magunkat ahhoz az elhatározásunkhoz, hogy támogatjuk Ukrajnát egy tűzszünet tető alá hozásában, s mindezek politikai úton való megoldásában.

Ez lesz az utolsó kérdés, amire még válaszolok. Lisa Lerer, Bloomberg.

Kérdés: Tudjuk már, hogy az említett néven túl voltak-e még amerikaiak a fedélzeten? S hogyan akadályozzák meg, hogy a súlyosabb szigorítások, a gazdasági szankciók ne rendítsék meg a globális gazdaságot, és…

AZ ELNÖK: Az utóbbi 24 órában igen módszeresen dolgoztunk az utaslistán, s annak azonosításán, hogy mely utasoknak lehetett amerikai útlevele. Ezen a ponton az említett személy az egyetlen, akiről határozottan állíthatjuk, hogy amerikai vagy kettős állampolgár volt.

Mivel igen gyorsan peregnek az események, nem akarom abszolút bizonyossággal állítani, hogy nem lehettek további amerikai állampolgárok is a gépen, de a jelen szakaszban, miután tanulmányoztuk az utaslistát és kapcsolatba léptünk a maláj kormánnyal is, akik a beszállásnál feldolgozták, hogy kinek milyen útlevele volt, kontrollálták az útleveleket, jelenleg ez a legjobb következtetésünk arra, hogy hány amerikai vesztette itt az életét. Természetesen ez nem csökkenti az érintett családok miatti felháborodásunkat. A nemzetiséghez tartozástól függetlenül szívünkbe markoló eseményről van szó.

A szankcióknak a gazdaságot érintő hatásaival kapcsolatban mi következetesen úgy igyekeztünk kialakítani azokat, hogy Oroszországra hassanak, az ő gazdasági életükre, azokra az intézményeikre és azokra az egyénekre, akiknek bűnrészesi, támogatói szerepe van a kelet-ukrajnai eseményekben, ugyanakkor viszont minimálisra csökkentsük nem csak az amerikai, hanem a globális gazdaságot érintő hatásait is.

Ezek igen releváns megfontolások, amelyeket szem előtt kell tartanunk. A világgazdaság integrált, Oroszország gazdasága nagy, és sok pénz forog Oroszország és a világ többi része között. Ezen a ponton azonban biztosak vagyunk abban, hogy a kirótt szankciók sokba kerülnek Oroszországnak, s a globális gazdaságra összességében minimális hatással járnak. Erre nyilvánvalóan nagyon oda kell figyelnünk, de szerintem a Pénzügyminisztérium, európai partnereinkkel történő egyeztetések alapján, eddig igen jó munkát végzett e téren.

Nagyon köszönöm mindannyiuknak.

Forrás: Statement by the President on Ukraine, July 18, 2014

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.