ELNÖKI NYILATKOZAT UKRAJNÁRÓL

Obama Elnök a Fehér Ház gyepén beszél az ukrajnai helyzetről  (FH fotó/ Lawrence Jackson)

Obama Elnök a Fehér Ház gyepén beszél az ukrajnai helyzetről. A beszéd a képre kattintva videón is megtekinthető (FH fotó/ Lawrence Jackson)

Fehér Ház | Sajtószóvivői Iroda | 2014. július 29.

AZ ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek.

Hollandiában, Malajziában, Ausztráliában és a világ más országaiban még mindig a közel 300 ember hirtelen és tragikus elvesztése miatt érzett sokk hatása alatt állnak családok, akiknek a szerettei értelmetlen halált haltak, amikor az orosz támogatással működő szeparatisták ellenőrzése alatt álló ukrán terület felett lelőttek egy utasszállító gépet. A gyászoló családok s országaik a barátaink és szövetségeseink. Imáink és felháborodásunk közepette az Egyesült Államok továbbra is minden tőlünk telhetőt megtesz azért, hogy segítsen hazahozni a szeretteiket, támogassa a nemzetközi vizsgálatot, s ügyeljen arra, hogy igazságot szolgáltassanak.

A gép lelövése óta eltelt időben Oroszország és ukrán kebelbarátai nem működtek együtt a vizsgálattal, s nem próbálták felhasználni az alkalmat arra, hogy diplomáciai megoldás születhessen az ukrán válságra. Ezek az orosz-támogatású szeparatisták továbbra is gátolják a katasztrófa kivizsgálását és meghamisítják a bizonyítékokat. Azóta is lőttek le ukrán gépeket a térségben. Tetteik következtében ukránok tucatjai halnak meg értelmetlenül minden nap.

Eközben Oroszország változatlanul támogatja a szeparatistákat, buzdítja, kiképezi és felfegyverzi őket. Műholdas felvételek s a titkosítás alól frissen feloldott információk arra mutatnak, hogy orosz területen lévő erők tüzérségi támadásokat intéztek Ukrajna ellen—ez ismét az ukrán integritás főbenjáró megsértése. Arról is van információnk, hogy Oroszország folyamatosan építi ki saját erőit az ukrán határ közelében, s több orosz katonai berendezést, így tüzérségi fegyvereket, páncélozott járműveket és légvédelmi eszközöket juttattak át a határon a szeparatistáknak.

Az Egyesült Államok az ukrán válság kirobbanása óta egy erős nemzetközi koalíció kiépítésén dolgozik, hogy támogassuk Ukrajnát, a szuverenitását és területi integritását, jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről; egyúttal fokozzuk az Oroszországra gyakorolt nyomást azon cselekedetei miatt, amelyekkel aláásta Ukrajna függetlenségét és területi integritását, s jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről. E koalíció magvát az Egyesült Államok és európai szövetségesei alkotják.

Az utóbbi napokban én szorosan együttműködtem szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy egységesen lépjünk fel az MH17 maláj repülőgép lelövésével kapcsolatban, Oroszország pedig folytatta a szeparatisták felfegyverzését. Többször beszéltem Rutte holland és Abbott ausztrál miniszterelnökökkel is.

Tegnap alkalmam volt beszélni Cameronnal, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Hollande francia elnökkel, Merkel német kancellárral és Renzi olasz miniszterelnökkel. Mindannyian azon az állásponton vagyunk, hogy az ukrán válságot diplomáciai úton kell megoldani, s egy szuverén és független Ukrajna nem fenyegeti az orosz érdekeket. De azt is egyértelművé tettük, hogy Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, ha nem tér le mostani útjáról. A mai nap is megmutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan gondolja, amit mond. S a nemzetközi közösséget is arra buzdítjuk, hogy álljon ki az emberek jogaiért és szabadságáért világszerte.

Ma az Egyesült Államok a két héttel ezelőtt bejelentett intézkedésekre építve új szankciókat ró ki az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataira: az energiaiparra, a védelmi iparra és a pénzintézetekre. Zároljuk bizonyos árucikkek és technológiák exportját az orosz energiaszektor felé. Több orosz bankra és a védelmi ipar több vállalatára is kiterjesztjük a szankciókat. Továbbá hivatalosan felfüggesztjük az Oroszországba irányuló exportot ösztönző hitelek kifizetését, s az Oroszországban folyó gazdaságfejlesztési projektek finanszírozását.

Egyidejűleg az Európai Unió is mélyreható szankciókkal sújtja Oroszországot—az eddigi legsúlyosabb és legszélesebb körű szankcióival. A pénzügyi ágazatban leállít bizonyos finanszírozásokat az állami tulajdonú orosz bankok felé. Az energiaágazatban leállítja bizonyos árucikkek és technológiák exportját Oroszországba, ami megnehezíti az orosz olajkészletekkel kapcsolatos hosszú távú fejlesztéseket. A védelmi ágazatban betiltja az új fegyverimportot és exportot, s leállítja a szenzitív technológia exportját az orosz hadsereg számára.

S mivel intézkedéseinket szorosan összehangoljuk az európaiakkal, a ma bejelentett szankciók még nagyobb hatást tesznek majd.

Nos, Oroszország ukrajnai akciói és a már érvénybe léptetett szankcióink még jobban meggyengítették az amúgy is gyenge orosz gazdaságot. A külföldi befektetőbb egyre inkább távol maradnak. Már a ma bejelentett lépéseink előtt is arra lehetett számítani, hogy csaknem százmilliárd dollárnyi tőkét kimenekítenek Oroszországból. Az orosz energia-, pénzügyi és védelmi ágazatban már nagyon érződik ennek a hatása. Az orosz gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésekben csaknem nullára süllyedtek az értékek. A ma bejelentett jelentős szankciók rohamosan megnövelik az Oroszországra nehezedő nyomást, beleértve az illegális ukrajnai tevékenységüket támogató vállalatokat és kebelbarátaikat is.

Másképpen szólva, Oroszország ma, több évtizedes valódi fejlődést visszavetve, ismételten elszigetelődött a nemzetközi közösségtől. Pedig ennek nem kellene így lennie, nem kellett volna így történnie. Ez Oroszország, elsősorban Putyin elnök választása volt. Továbbra is fennáll a jobb választás lehetősége: a de-eszkaláció mellett szóló választás, a világ többi részéhez csatlakozva a helyzet diplomáciai megoldása melletti választás, egy olyan választás, amellyel Oroszország elismeri, hogy akkor is jó szomszédja és jó kereskedelmi partnere lehet Ukrajnának, ha az kapcsolatokat épít Európával és a világ többi részével is.

A diplomácia megoldás keresésébe továbbra is be fogom vonni Putyin elnököt és Porosenko elnököt, valamint európai partnereinket.  Igen fontos azonban, hogy Oroszorország megértse, hogy ez idő alatt is támogatni fogjuk az ukrán népet, aki új elnököt választott, s elmélyítette az Európához és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait, s azt is, hogy a válság békés megoldásához mindenképpen szükség van az ukrán szuverenitás, területi integritás és függetlenség elismerésére.

Remélem, hogy az ukránok ma ismét érzékelik, hogy az Egyesült Államok állja a szavát. Továbbra is a nemzetközi közösség élén állunk majd abban, hogy támogassuk az ukrán népet, a békéjét, a biztonságát és a szabadságát, amit bőven megérdemel.

Nagyon köszönöm.

KÉRDÉS: Ez egy új hidegháború, uram?

ELNÖK: Nem, ez nem egy új hidegháború. Ez egy nagyon specifikus kérdés, ami azzal kapcsolatos, hogy Oroszország nem hajlandó elismerni, hogy Ukrajna is ki tudja alakítani saját jövőjét.

S szerintem, ha valaki odafigyel arra, amit Porosenko elnök mond, ha valaki odafigyel arra, amit az ukránok mondanak, akkor folyamatosan azt hallja, hogy jó kapcsolatokra törekszenek Oroszországgal. Ami elfogadhatatlan a számukra, az az, hogy Oroszország felfegyverzi a szeparatistákat, akik a békés kormányzás lehetőségét aláásó, rettenetesen pusztító tevékenységet folytatnak Ukrajnán belül.

Ez olyasmi, amit egyetlen országnak sem kell elfogadnia.

S minél hamarabb ébrednek rá az oroszok, hogy a jószomszédi viszony és az üzleti-kereskedelmi kapcsolatok révén tudnak igazán hatni Ukrajnára, ahelyett, hogy vazallus állammá téve ők akarnák megmondani, hogy az ukránok mire törekedjenek—minél hamarabb ébred rá erre Putyin elnök és Oroszország, annál hamarabb találhatunk olyan megoldást a válság rendezésére, amely nem követel tragikusan elvesztett életeket, mint most Kelet-Ukrajnában láthattuk.

KÉRDÉS: A szankciók eddig nem állították meg Vlagyimir Putyint. Elegendőek a puszta szankciók? Fontolgatja-e fegyveres beavatkozás lehetőségét?

ELNÖK: Ne feledjék, ezen a ponton nem az a kérdés, hogy az ukránok kapacitása elendő-e a szeparatisták legyőzésére. Jobban fel vannak fegyverkezve, mint a szeparatisták. A kérdés az, hogy hogyan akadályozhatjuk meg a vérontást Kelet-Ukrajnában. Ezt próbáljuk elkerülni. S ezen a ponton az oroszok viselkedését leginkább a gazdaságukra gyakorolt hatással tudjuk befolyásolni.

Az a tény, hogy azok az európaiak, akiknek jogos gazdasági aggályai vannak bizonyos Oroszországhoz fűződő kapcsolatok megszakítása miatt, ma mégis így kiálltak emellett, szerintem egyrészt azt jelzi, hogy az európaiak türelme is fogytán van Putyin tettekkel nem párosuló szép szavainak hallatán, másrészt–a maláj gép tragédiája kapcsán–annak felismerését, hogy az Ukrajnában történtek hatásától nemigen mentesülhet Európa többi része sem.

S így azt gondoljuk, hogy a súlyosabb amerikai és súlyosabb európai szankciók kombinációja az eddigieknél nagyobb hatást tesz majd Oroszországra. Nyilvánvalóan mi nem tudjuk jobban felnyitni Putyin elnök szemét. Végző soron neki magának kell idáig eljutnia. Azt azonban megtehetjük, hogy egyre magasabb árat fizettetünk vele azokért a tettekért, amelyek szerintem nem csak Ukrajnára, de végső soron Oroszországra is pusztító hatást tesznek.

Rendben van. Mennem kell, fiúk.

VÉGE

Forrás:  Statement by the President on Ukraine | The White House | South Lawn | Office of the Press Secretary | July 29, 2014

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.