SAMANTHA POWER NAGYKÖVET BESZÉDE AZ ENSZ BT UKRAJNÁVAL FOGLALKOZÓ ÜLÉSÉN

Samantha Power nagykövet az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. A beszéd 2014. november 12-én hangzott el.

Elnök úr, köszönöm, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban összehívta a mai ülést. Toyberg-Franzen főtitkárhelyettes úr, köszönjük a világos és tárgyilagos tájékoztatást. Apakan and Tagliavini nagyköveteknek hálásak vagyunk azért, hogy ma itt beszélnek velünk, s az EBESZ-nek is a válság helyszínén játszott bátor és kritikus fontosságú szerepéért.

Huszonhatodik alkalommal ül össze a Biztonsági Tanács a jelenlegi ukrán válsággal kapcsolatban. Ha ismerősen hangzik a kelet-ukrajnai helyzet romlására vonatkozó mai üzenetünk, és más országok üzenetei is, ennek jó oka van. A helyzet ugyan változott, de a probléma gyökere most is ugyanaz: Oroszország kirívó módon megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Oroszország újra és újra vállalta a kötelezettségeket, de nem tartotta be őket, s utólag olyan magyarázatokkal szolgált ennek a Tanácsnak, amelyekről tudott, hogy valótlanok.

A legutóbbi példa erre Oroszország és az általa támogatott szeparatisták, valamint Ukrajna szeptember 5-én Minszkben tett közös kötelezettségvállalása. Ennek tartalma: a tűzszünet azonnali, teljes betartása; az ukrán ellenőrzés helyreállítása a nemzetközi határ ukrán oldalán; EBESZ-ellenőrzés a határ mentén; biztonsági zóna a határ mindkét oldalán; a külföldi harcosok, zsoldosok és berendezések kivonása Ukrajnából; valamint a túszok és foglyok szabadon engedése. Oroszország és a szeparatisták ezek egyikével kapcsolatban sem állták a szavukat.

Minszkben minden fél elfogadta az azonnali tűzszünetet. A szeparatisták ahelyett, hogy betartották volna, inkább arra használták fel a harcokban a megegyezés értelmében beállt szünetet, hogy a minszki vonalakon túlra is kiterjesszék a területüket. Ukrajna viszont akkor is fenntartotta a teljes tűzszünetet a megegyezés szerinti vonalak mentén, amikor haderejét és lakosait védte a szeparatisták továbbterjeszkedésétől. Az utóbbi napokban jelentősen felerősödtek a szeparatista támadások, többek között a donyecki repülőtér és Debalcev város körül, és természetesen Mariupol mellett.

Minszkben minden fél beleegyezett, hogy az EBESZ megfigyelje és ellenőrizze a tűzszünetet. Az oroszbarát szeparatisták mégis rálőttek az EBESZ figyelő-drónjaira, és oroszoktól kapott felszerelések segítségével zavarták a megfigyelők elektronikus eszközeit.

Minszkben minden fél megállapodott abban, hogy állandó megfigyelés alatt lesz az ukrán-orosz határ, s egy biztonsági zóna létesül a határ mentén. Oroszország mégsem tett semmit azért, hogy helyreálljon az ukrán kormány ellenőrzése a nemzetközi határ felett. Oroszország nem volt hajlandó rávenni a szeparatistákat, hogy az EBESZ képviselőit a határhoz engedjék. Az orosz helikopterek és pilóta nélküli légijárműveik (UAV) semmibe veszik az ukrán légteret is. Továbbra is küldik az úgynevezett „humanitárius konvojokat”, amit nem vizsgálhatnak át az ukrán vámhatóságok és a nemzetközi megfigyelők.

Minszkben minden fél vállalta, hogy azonnal szabadon engedi a túszokat és az illegálisan fogva tartottakat. Az oroszok és az oroszbarát szeparatisták azonban továbbra is fogságban tartanak mintegy 500 embert. Ezek között van Nádja Savcsenko pilóta és Oleg Szencov ukrán filmrendező, akiket ukrán földön fogtak el a szakadárok, s akaratuk ellenére illegálisan Oroszországba szállítottak.

Oroszország Minszkben arra kötelezte magát, hogy Ukrajnából kivonja az összes illegális katonai alakulatot, katonai eszközt és katonát. Azonban ahelyett, hogy kivonná a haderejét és beszüntetné a szeparatisták támogatását, inkább még több katonát és még több eszközt zúdít át a határon. Kelet-Ukrajnában a tűzszünet életbe lépése óta fokozottabban érezhető az orosz hadsereg jelenléte. Információink szerint orosz légvédelmi rendszer működött Donyeckben a szeparatisták egyik konvojának közelében. Mivel az oroszok eddig nem adtak ilyen légvédelmi rendszert a szeparatistáknak, úgy látszik, hogy orosz haderő védelmezte a konvojt. November 9-én az EBESZ különleges megfigyelő missziója két, 17 jelöletlen zöld teherautóból álló konvoj áthaladását jelezte, amelyek Donyecken keresztül nyugati irányba, a tűzszüneti vonal felé tartottak. Tegnap, november 11-én az EBESZ megfigyelői 43 jelöletlen katonai teherautó mozgását figyelték meg Donyeck keleti külterületén. Öt teherautó 120 milliméteres tarackágyút vontatott, öt pedig több rakéta indítására alkalmas kilövőberendezéseket. A NATO megerősítette, hogy orosz berendezések oszlopait, elsősorban orosz tankok, orosz tüzérség, orosz légvédelmi rendszerek, és orosz katonák Ukrajnába lépését észlelték az elmúlt 48 órában.

A felsorolás folytatódik, de a séma egyértelmű. Oroszország semmit nem tart be vállalt kötelezettségeiből. Béketervről tárgyal, majd minden lépésnél szisztematikusan aláássa. Békéről beszél, de háborút szít.

Ez még nem minden! November 2-án az oroszbarát szeparatisták törvénytelen választásokat tartottak az ellenőrzésük alatt álló luhanszki és donyecki körzetekben. A választások megsértették az ukrán törvényeket és Ukrajna szuverenitását.

Ha az volt Oroszország és a szakadárok szándéka, hogy a választások útján a legitimitás látszatát keltsék tetteikkel kapcsolatban, nem jártak sikerrel. Ehelyett a világ annak látta a választást, ami az valójában: szégyentelen kísérlet arra, hogy érvényesítsék a fegyverek—Oroszországból származó fegyverek–árnyékában végrehajtott területszerzést. Mivel az oroszok minden lépésükkel a válság szítására törekszenek, ahelyett, hogy csillapítanák, nemhogy elítélték volna a szeparatisták látszat-választását, mint a nemzetközi közösség legnagyobb része tette, hanem inkább bátorították azt. Lavrov külügyminiszter még azzal az érveléssel is megpróbálkozott, hogy a választás a minszki megegyezés része volt; az viszont egyértelműen kimondja, hogy a választások helyiek legyenek, s álljanak összhangban az ukrán törvényekkel.

A Kelet-Ukrajnában folyó jelenlegi orosz és szakadár cselekményeknek semmi köze sincs a Donbas környékén kialakult humanitárius helyzet javításához, vagy a hatalom decentralizálásához, amit a minszki jegyzőkönyv 3. és 8. pontja foglal magában.

Egy friss, a szakadárok ellenőrzése alatt álló Perevalszkból érkezett Associated Press jelentés szerint a magát Ukrajnától függetlennek kikiáltott területen lévő várost egy „Batya” vagyis „Papa” becenevű hadúr uralja. „Papa” hatalmát egy csoport fegyveres kozák őrzi, akiket „nagy doni hadseregének” nevez, valamint az irodája előtt álló, orosz és szakadár zászlókkal díszített négy tank. Amikor az AP riportere megkérdezte, hogy ki hatalmazta fel, „Papa” azt mondta: „Önálló szervezet vagyunk, és nem függünk senkitől. Én csak Putyin elnöknek és az Úrnak tartozom felelősséggel.”

A szomszédos Alcsevszk faluban folyó igen sajátságos „bírósági” tárgyalásokon a lázadók vezetői elnökölnek. A vádlottak nem kapnak védőt, a bírák pedig a közösség éppen odatévedt tagjai, akik egyszerű kézfeltevéssel szavaznak. A szakadároknál így fest a demokrácia! Hasonló megtorló tendenciák mutatkoznak az orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten is, ahol könyörtelenül üldözik a tatár kisebbség tagjait, a szabad sajtó hangját pedig elnyomják.

Ezzel szemben Ukrajna valódi erőfeszítéseket tesz azért, hogy eleget tegyen a minszki szerződésnek, s továbbra is figyelemre méltó önfegyelmet tanúsít az állandó provokációkkal és támadásokkal szemben. Az ukránok többször is—az elnökválasztás, majd a parlamenti választások során–olyan vezetőket választottak, akik a feszültség csökkentése, és nem szítása mellett állnak. Ukrajna kritikusan fontos reformokat is indított, hogy csökkentse a korrupciót, s alkotmányos reformok útján nagyobb hatáskörrel ruházza fel a régiókat. A Minszkben meghatározott vonalak mentén megpróbálta fenntartani a tűzszünetet is.

Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a minszki békefolyamatot, s annak teljes körű végrehajtására buzdítunk. Készek vagyunk rá, hogy ha megszűnnek a harcok, lezárják a határokat, ha kivonják a külföldi harcosokat és felszereléseket, valamint kiengedik a túszokat, visszavonjuk a szankciókat.

Mindvégig azt mondtuk, hogy ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani. A megoldásnak, mint ma az EBESZ és az ENSZ is jelezte, politikainak kell lennie, a minszki megállapodás pedig ütemtervet is szolgáltat hozzá. A probléma az—s ez a válság során végig így volt—hogy nem lehet politikai megoldásra jutni, ha csak az egyik fél törekszik rá, s egy ütemtervet nem lehet hatékonyan végigvinni olyan felekkel, akik következetesen nem tartják be a szavukat, mint például az oroszok és az oroszbarát szakadárok.

Transznitriában, Dél-Oszétiában, Abháziában és a Krímben is láthattuk az oroszok forgatókönyvét. A kérdés tehát nem az, hogy Kelet-Ukrajnában vajon mivel próbálkozik majd Oroszország. A kérdés az, hogy mi, a nemzetközi közösség hogyan igyekszünk elejét venni, hogy az oroszok gerjesztésével Európában újabb befagyott konfliktus alakuljon ki.

A minszki megegyezés a nemzetközi közösség égisze alatt jött létre, ezért következményekkel kell járnia, ha az oroszok semmibe veszik vállalt kötelezettségeiket, s folytatják a szomszéd ország destabilizálását.

Oroszország nem szolgált rá arra a jóhiszeműségre, amivel szeretnénk felruházni, még akkor sem, ha—mint ma Lavrov külügyminiszter is tette—elfogadhatatlannak nevezik a minszki tűzszüneti megállapodás megsértését. Csakis a tettek számítanak! A beszéd melletti cselekedetek utalnak a szándékra. A donyecki repülőtér az elmúlt 24 óra során négyszer került ágyú és puskatűz alá. Az utolsó napon aknatűz alá vették a Debalcev, Avdiiyivka, Hirske és Krasznohorivka közelében lévő ukrán állásokat is.

Amit megtehetünk, s amit meg is kell tennünk, az az, hogy addig fokozzuk az Oroszországra nehezedő nyomást, amíg aláveti magát a minszki megállapodásnak, s a feszültség csökkentéséhez vezető utat követi. Oroszország ukrajnai tettei nem csak közvetlen szomszédait, hanem a nemzetközi rendet is veszélyeztetik.

Köszönöm.

Forrás: Remarks by Ambassador Samantha Power, U.S. Permanent Representative to the United Nations, at a Security Council Meeting on Ukraine, November 12, 2014 | Samantha Power | U.S. Permanent Representative to the United Nations | New York, NY | November 12, 2014

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.