ÚJ TÁVLATOK A KORRUPCIÓ MEGÉRTÉSÉBEN ÉS VISSZASZORÍTÁSÁBAN

Sarah Sewall, az amerikai Külügyminisztérium polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős helyettes államtitkára | Nyitóbeszéd | Korrupcióellenes Világnap | Carnegie Endowment for International Peace | 2014. december 9.

Köszönöm szépen a kedves bemutatást.  Örülök, hogy itt lehetek ma Önökkel.

A Külügyminisztériumban végzett munkám lényege, hogy az embereket helyezzük külpolitikánk középpontjába. Minden egyes napon interakcióba lépünk emberekkel – migránsokkal, emberi jogi aktivistákkal, az emberkereskedelem áldozataival –, valamint azokkal a kormányokkal, akik képviselik ezeket az embereket.  Mivel figyelmünk ilyen nagymértékben az emberekre összpontosul, ez megmagyarázza, hogy miért tekinti annyira fontos problémának a korrupciót és annak romboló hatását a helyettes államtitkárság, melyet vezetek, és az egész amerikai kormányzat. A korrupció lényegében nem más, mint egy személynek a hivatali beosztásán keresztül megvalósított visszaélése a közbizalommal, személyes haszonszerzés céljából.  A közbizalommal való visszaélés a világ minden részén megtörténik – beleértve az USA-t is.  A kérdés nem az, hogy előfordul-e esetenként korrupció.  Sajnos igen.  A kérdés az, hogyan tudnak a kormányok és az általuk képviselt emberek bátran fellépni ellene.  Ami minket illet, az Egyesült Államok az olyan kormányok mellett áll, amelyek az emberek pártját fogják azzal, hogy az integritást, a nyitottságot és az elszámoltathatóságot tekintik vezérelvnek a kormányzati tevékenységekben.

Tizenegy évvel ezelőtt, az ENSZ Közgyűlése a mai napot Korrupcióellenes Világnappá nyilvánította. A korrupcióellenes erőfeszítéseket rövid idő alatt jelentős sikerek koronázták – különös tekintettel a nemzetközi normák létrehozására.  De ennél többet is tehetünk. Ma azt szeretném elmagyarázni, miért prioritás és nemzetbiztonsági kérdés még mindig a korrupcióellenes harc az amerikai kormányzat számára, illetve szeretném kifejtem, hogyan küzdhetünk célzottabban, integráltan és hatékonyabban a korrupció ellen.

Miért probléma a korrupció?

Az emberiség fejlődésére és az emberi jogokra gyakorolt hatás

Mindannyian tudjuk, hogy a korrupció rossz.  Amikor a politikusok ellopják a közpénzeket, ahelyett, hogy megfelelően elköltenék azokat, az iskolákba nem jut elég tankönyv, a betegeknek nem jut gyógyszer, a kereskedők utak és hidak nélkül maradnak.  Az Afrikai Unió becslése szerint Afrika teljes GDP-jének egynegyede vész el minden évben a korrupció következtében – s ezzel drámaian megnő a szegénység szintje egy már amúgy is szívszorítóan szegény térségben.  A Világbank felmérései szerint csak az egészségügyben a nem bérjellegű finanszírozások 80% sohasem jut el a megfelelő helyre. Ennek következtében, amikor például kialakul egy Ebola járvány, nagyon gyenge az intézményi háttér, amellyel kezelni kellene a válságot.

A kenőpénz a társadalom szövetét fejti fel, és aláássa a kormányzat kísérleteit arra, hogy bizonyítsa legitimitását vagy megszilárdítsa a demokráciát.  A korrupció az a ragasztóanyag, amely egyben tart sok tekintélyelvű rezsimet, lehetővé téve a hatalomban lévőknek, hogy szívességeket osztogassanak, majd lehetőséget teremt nekik, arra, hogy lebuktassák besározódott bűntársaikat, ha azok ellenük fordulnak.

A korrupció sérülékennyé teszi az átlagpolgárt is.  Ha jogaikat ténylegesen áruba bocsátják, akkor azokat a törvényeket, amelyek az emberek védelmét szolgálják – az emberkereskedelmet, a gyűlölet bűncselekményeket, a nők és gyermekek elleni erőszakot szankcionáló jogszabályokat – nem tartatják be.   Jól láthatjuk ezt a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol a bűncselekmények áldozatai, beleértve a szexuális bűncselekmények áldozatait, igen korlátozottan férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, és, amikor igen, gyakran azt tapasztalják, hogy az elkövetők egyszerűen csak “kivásárolják magukat” a büntetőeljárás alól. Az USA kormánya támogatja mozgó bíróságok létrehozását, annak érdekében, hogy javítsák a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz vidéken is; de igazságot valójában mindaddig nem fognak szolgáltatni, amíg tovább él a korrupció a bírósági rendszeren belül.

Gazdasági hatás

Hasonlóképpen jól dokumentált a korrupciónak a növekedésre, a versenyre és az innovációra gyakorolt hatása. Amikor a cégeknek vesztegetési pénzeket kell kifizetniük annak érdekében, hogy átverekedjék magukat a bürokrácián, azzal tulajdonképpen még több bürokrácia létrehozását kezdeményezik, lelassítva ezzel a tranzakciók időtartamát és megemelve az üzleti kiadásokat. Ami azt illeti, a Világgazdasági Fórum egész világra kiterjedő becslése szerint a korrupció átlagosan 10 százalékkal emeli meg az üzletkötések költségeit.

A korrupció különösen káros hatással van a számos amerikai cég működésére, amelyek a belföldön szigorúan betartatott üzleti magatartás támogatásával a szabályok szerint játszanak. Amikor cégeink külföldön lépnek be a versenybe, a korrupció megfosztja őket az egyenlő esélyektől. Ha egy közbeszerzési döntést Oroszországban nem az érdem, hanem a megvesztegetés alapján hoznak meg, akkor a mi cégeink vagy itthon maradnak, vagy elveszítik a versenyt. Ez negatív hatással van gazdaságunkra és olyan nyomás alá helyezi cégeinket, hogy a könnyebb megoldást válasszák. Ez azt is jelenti, hogy az orosz fogyasztó is veszít – selejtes terméket kap, mert a szerződő fél a jó minőségű munka biztosítása helyett megvesztegetésre költötte a rendelkezésre álló pénzt. Az “együttes prosperitás” a legigazabb formában azt jelenti, hogy valamennyien együtt elkötelezzük magunkat az átlátható, szabály-alapú gazdaság mellett, amelye legjobban szolgálja az Egyesült Államok és külföldi partnereink érdekeit is.

Ezen elkötelezettség egy része arról szól, hogy megvédjük saját pénzügyi rendszereinket attól, hogy lopott javaknak adjanak menedéket. A korrupcióból származó jövedelmek gyakran nyugat-európai és amerikai bankokban és fedőcégekben lelnek menedékre. Ezeket a nem egyenes úton származó bevételeket el nem számoltatható rezsimek fenntartására vagy terrorizmus finanszírozására használhatják. Azon dolgozunk partnereinkkel, különösen a G20-ban, hogy garantáljuk, hogy pénzügyi rendszereink ne legyenek lopott javak menedéke.

Viszonylag könnyűvé vált annak követése, hogyan erodálja a korrupció a demokráciát, és hogyan pusztítja a jólétet. Ma már vannak eszközeink e hatások felmérésére: a Világbank és  az ENSZ méri a korrupciónak a fejlődésre gyakorolt hatását, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának eves emberi jogi jelentései és az olyan civil szervezetek, mint például a Transparency International dokumentálják a korrupciónak a szabadságra és az elszámoltathatóságra gyakorolt negatív hatását, és az olyan intézményeket, mint az EBESZ mennyiségi analízissel mutatják ki a korrupciónak az üzletre gyakorolt hatását. Ám a korrupciónak vannak egyéb hatásai is, amelyeket talán nehezebb mérni, de amelyek nem kevésbé alattomosak.

A biztonságra gyakorolt hatás

A helyzet az, hogy a korrupció veszélyesebb, mint gondoltuk.

A korrupció elidegeníti és felhergeli az embereket, ami ahhoz vezet, hogy elveszítik hitüket az államban, vagy ami még ennél is rosszabb, felkelést és erőszakos szélsőségeket szít. Afganisztánban a tálibok továbbra is kihasználják a lakosság elégedetlenségét a korrupció miatt, hogy így nyerjenek támogatást. Irakban a kormányból való kiábrándultság – többek között a korrupció miatt is – termékeny talajt teremt az ISIL működésének. Az elmúlt héten derült ki az iraki miniszterelnök, al-Abadi számára, hogy mintegy 50.000 „szellemkatona” szerepelt az állami bérlistán, ami körülbelül 380 millió dollárba került az irakiaknak évente. A polgárok úgy érzik, elárulták őket egyrészt közvetve, mert az adójuk és erőforrásaik úgynevezett „köztisztviselőket” gazdagítanak, de közvetlenül is, mert nem kapják meg a megfelelő biztonságot és védelmet.

Jó példa erre Nigéria, ahol a korrupció olyannyira aláásta a nemzeti hadsereget, hogy a katonák alultápláltak, rosszul fizetettek és nem képesek megvédeni az állampolgárokat olyan belső fenyegetésektől, mint a Boko Haram. Az ár iszonytató: csak 2014-ben több, mint 4000 embert ölt meg a Boko Haram, és további  1,5 milliót űzött el. A Boko Haram kinyilvánította az iszlám kalifátust Észak-Nigériában, és irányítása alá vont számos közösséget. Mi aktívan együttműködünk néhány helyi, szövetségi és regionális szintű partnerrel, akik komolyan szembe mernek szállni a fenyegetésekkel és megakadályozzák az atrocitásokat. De ezt sokkal nehezebb véghezvinni, mivel a korrupció kifejtette romboló hatását a hadseregre.

A Transparency International feltárta, hogy sok országban gyenge a honvédelmi közbeszerzés ellenőrzése, ami hasonlóan pusztító eredményekhez vezethet.

A korrupció olyan kihívás, ami mélyen érinti a közbiztonságot is.  Megszámlálhatatlan rendőr és vámtisztviselő huny szemet az ellenőrző pontoknál vagy határátkelőhelyeken a kenőpénz miatt. Mindez előkészíti a terepet a drogkartellek, terroristák és más biztonsági fenyegetések megjelenésének. A kenyai Westgate támadás idején a rendőrség letartóztatott és fogva tartott Al Ahabab terroristákat. De a Human Rights Watch szerint a gyanúsítottak körülbelül 100 dollárnyi kenőpénzért hamar megvehették szabadságukat. Ily módon a korrupció olyan helyi veszélyeket szabadít el, amelyeknek komoly, határokon átívelő következményei a világ minden táján élőket érinthetik. A korrupció szintén nehezíti a konfliktus utáni béketeremtés lehetőségét, mivel azok az emberek tesznek szert politikai hatalomra, akik a leginkább profitáltak a háborúból és folytatják saját érdekcsoportjaik kiszolgálását, szintén korrupció által.

Ukrajna esete további illusztrációval szolgál arra nézve, hogyan tudja a korrupció mind növelni az instabilitás kockázatát, mind megbénítani az állam képességét arra, hogy szembe tudjon szállni azokkal a kockázatokkal. A Majdan mozgalmát részben a kleptokrata rezsimnek demokratikus kellékek között folyó parádézása miatt érzett felháborodás mozgatta. A korrupció elsorvasztotta a szolgáltatásokat, elijesztette e befektetéseket és megbénította az igazságszolgáltatást. Cégek, de még külföldi országok is, éveken keresztül vásároltak maguknak a megvesztegetések révén politikai befolyást az ukrán törvényhozási és közbeszerzési döntésekben. És ahogyan nőtt a nép felháborodása, eszkalálódott az orosz beavatkozás. Az orosz agresszió kivédéséhez szükséges biztonsági intézmények küszködtek a megfelelő védelem kiépítésével. Meggyengítette őket a hosszú évek korrupciója, amely elpusztította hatékonyságukat.

Nigéria és Ukrajna nem csupán figyelmeztető mesék, hanem ébresztő a nemzetközi közösség számára. A korrupció a Balkántól a Fekete-tengeren át a Bengáli öbölig sebezhetővé teszi az országokat és népeket, ha közvetlen belső fenyegetések vagy külső manipulációk érik őket. Mi tudatában vagyunk ezeknek a veszélyeknek, és nagykövetségeink Közép- és Kelet-Európa kéttucat országában dolgoznak ki akcióterveket a korrupció-ellenes reformok támogatására és az azokban történő együttműködésre a fogadó országokban.

A korrupció nem csupán nyílt támadás az amerikai értékek ellen, hanem az amerikai értékek elleni fenyegetés is. Ha nem foglalkozunk vele, a távoli országokban folyó korrupció nemzetbiztonságunk lényegét veszélyezteti. Ám mégis éppen csak elkezdtük felfogni a korrupció destabilizáló hatásának komolyságát. Nem ismerek olyan biztonságra fókuszáló intézményt, amelyek szisztematikusan, időben kiterjesztve feltérképeznék ezen hatásokat; ez is mutatja, milyen láthatatlan és szégyenletes ellenség marad a korrupció.

A korrupció megelőzése és leküzdése

A korrupció kezelése kemény dió, de egy sor eszköz áll a rendelkezésünkre, gyakran más államokkal és nemzetközi intézményekkel együttműködve, melyekkel bátoríthatjuk és támogathatjuk a korrupcióellenes fellépést.  Az amerikai Külügyminisztériumban a Nemzetközi Kábítószerelleni és Rendvédelmi Hivatal foglalkozik a korrupcióval, azokkal az egyéb kormányhivatalokkal karöltve, amelyek gazdasági ügyekkel, energiakérdésekkel illetve emberi jogokkal foglalkoznak; a Külügy ezen felül együttműködik még az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével (USAID), a Pénzügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal valamint a Kereskedelmi Minisztériummal, melyek mindegyike speciális eszközökkel járul hozzá a munkához.

  • A nemzetközi egyezményekre támaszkodva nyomást gyakorlunk kormányokra, hogy ültessék át a gyakorlatba a korrupció elleni harccal kapcsolatos vállalásaikat.
  • A szabadkereskedelmi egyezményekbe korrupció-ellenes rendelkezéseket építünk be, és pénzügyi szankciókat alkalmazunk, hogy megvédjük az USA piacait a korrupcióból származó jövedelmek okozta stabilitást veszélyeztető és jogi felelősséget előidéző kockázataitól.
  • Érvényt szerzünk a Külföldi Korrupt Gyakorlatok Tiltó Törvénynek, melynek 2009-es életbe lépése óta körülbelül 3 milliárd dollárnyi pénzbüntetés került kiszabásra és több mint 50 személy ítéltek el, köztük magas beosztású vezetőket is.  A Külügyminisztériumban vízum-megtagadási hatáskörünket politikától független módon gyakoroljuk, azért, hogy megakadályozzuk korrupt vezetők beutazását.  A közelmúltban hat magyar tisztségviselőtől és bűntársaiktól tagadtuk meg a vízumot, korrupció miatt. Ez a fajta tevékenység a közvéleményben is aggodalmat ébresztett, és november 9-én Budapest utcáit 10. 000 tüntető lepte el, akik a korrupt köztisztviselők lemondását követelték.
  • Legalább 600 millió dollárt fordítunk arra évente, hogy a külföldi kormányok képességnövelésére, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot a korrupció ellen, főként a rendvédelmi mechanizmusok megerősítése révén.
  • Támogatjuk a független civil szervezeteket, hogy nyomást gyakorolhassanak kormányaikra a korrupció megelőzése és az ellene való küzdelem érdekében.  Csehországban például 20 civil szervezet, amely a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozik, a közlemúltban összefogott és korrupcióellenes koalíciót hozott létre, részben az Amerikai Nagykövetségtől kapott támogatás segítségével.
  • Az Egyesült Államok Törökországgal közösen társelnöke a G20-as Korrupcióellenes Munkacsoportjának, és a „lehető legjobb szabályozás” elvét próbálja érvényesíteni az olyan kérdésekben, mint a valódi tulajdonos felfedésének kötelezettsége. Ez előírná a gazdasági társaságoknak, hogy nevezzék meg azt a személy, aki valójában a tulajdonosa vagy irányítója egy adott társaságnak, összhangban az Elnök által a közelmúltban beterjesztett valódi tulajdonosokra vonatkozó jogszabálytervezetével.
  • Arra is büszkék vagyunk, hogy 2011 szeptemberében elindítottuk a Nyílt Kormány Partnerséget, amelynek keretében globális civil szervezeteket és 65 ország kormányát hoztuk össze annak érdekében, hogy erősítsük a kormányok és polgáraik közötti elszámoltathatóság vertikális kapcsolatait saját országukban. Ezen országok kétharmada a Nyílt Kormány Partnerség legutóbbi akciótervébe belevették a korrupció elleni, illetve a korrupciót feltárók megvédése melletti elkötelezettséget is, amelyek mindegyikét a kormányok és a civil társadalom közötti konzultációs folyamatok során fejlesztették ki.
  • Segítünk továbbá megakadályozni a korrupciót az olajipari, a gázipari  és a bányászati szektorban azáltal, hogy támogatjuk a Kitermelő Iparágak Átláthatósági Kezdeményezést, itthon pedig megvalósítjuk saját ígéreteinket.

Erőfeszítéseinknek van hatása.

  • Guatemalában 2008 óta csaknem 26 millió dollárt juttattunk a Büntetlenség Elleni Nemzetközi Bizottságnak, hogy segítsük növelni az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a hatékonyságot az igazságszolgáltatási rendszerben. A Bizottság erőfeszítéseinek eredményeként három hónappal ezelőtt letartóztatták a Guatemalai Büntetés-végrehajtásnak mind az igazgatóját, mind az igazgatóhelyettesét, akik megvesztegetéseket fogadtak el foglyok áthelyezéséért, később pedig vádat emeltek ellenük pénzmosásért és korrupcióért. Határozottan támogatjuk a Bizottság mandátumának folytatását, és üdvözöljük, hogy a kormány mind a mai napig támogatja ezt az erőfeszítést.
  • Nigériában és Sierra Leonéban civil társadalmi és kormányzati vezetőket támogatunk abban, hogy polgári jogi eseményeken vegyenek részt, amelyek új, nyílt kormányzati eszközöket hoztak létre, mint például olyan infografikát, amely világosan elmagyarázta a javasolt szövetségi költségvetést Nigériában.
  • Grúziában pedig a kormány végrehajtja a Nyílt Kormányzat Partnerségben a korrupció elleni harcban vállalt kötelezettségeit, amikor átláthatóvá teszi a politikai pártok finanszírozását és létrehoz egy online rendszert a kormányzati beszerzésekre.

Ám annak fényében, hogy sok országban mennyire komplex és mennyire beágyazott a korrupció, az Egyesült Államoknak célratörőbbnek, kreatívabbnak és együttműködőbbnek kell Lennie, ha emelni akarjuk korrupció-ellenes fellépésünk hatékonyságát.

Először is, törekszünk arra, hogy célratörőbbek, fókuszáltabbak legyünk. Az elmúlt év során az Egyesült Államok kormánya megegyezett abban, hol kell jobb munkát végeznünk a korrupció-ellenes forrásaink fontossági sorrendjének felállításakor olyan országok tekintetében, ahol a korrupció veszélyt jelent az USA érdekei számára, és ahol valószínűsíthető, hogy hatást tudunk gyakorolni.  E prioritásokra alapuló megközelítés alkalmazása a szereplők széles skáláját célzó legkülönfélébb eszközök integrálását teszi szükségessé – egy amolyan a “levestől a desszertig” megközelítést, amely a korrupció elégséges számú csomópontját éri el ahhoz, hogy valódi lendületet generáljon a cselekvéshez. Például, Közép-Amerika bizonyos területein nem lehet csupán a rendőrségi korrupcióval foglalkozni anélkül, hogy ne vennénk tekintetbe az igazságszolgáltatási rendszer más elemeiben, mint például a bírák között, a börtönökben vagy akár a politikában található korrupciót. Ellenkező esetben a rendőrségen belül kiépítette “becsületszigeteket” hamar elmossa az ökoszisztéma más területén létező korrupció áradata. A fókuszországokban alkalmazott átfogó megközelítés azt jelenti, hogy fejlesztési és biztonsági programjaink főszerepet kapjon a korrupció figyelembe vétele, oly módon, hogy erőfeszítéseink kölcsönösen erősítsék egymást, amint azt a USAID 2005-ös Korrupcióellenes Stratégiájában lefektettük. Mozambikban a USAID egészségügyi programja nagyobb hozzáférést tesz lehetővé a tiszta vízhez – és ugyanakkor a civil társadalmat is építi, mivel közösségi csoportok kezébe adja a források felügyeletét. Természetesen nincs arra garancia, hogy a közösségi csoportok nem fognak korrumpálódni, de a lakosoknak több eszköz áll rendelkezésére, hogy a helyi vezetőket elszámoltassák, és ahogy a csoportok hatalma nagyobb lesz, egyre inkább el tudják számoltatni a kormányt. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a szinergiák létrehozását működésünk valamennyi területén, beleértve azt is, hogy tekintetbe vesszük a korrupciót biztonsági partnerségeinkben is.

Másodszor: dolgozunk azon, hogy kreatív, új, helyi sajátosságokra szabott megközelítéseket találjunk, amelyekkel kiegészíthetjük a korrupció elleni rendészeti fellépés felerősítésre helyezett hangsúlyainkat. Ennek része az, hogy megkérdezzük, hogyan tudunk segíteni a korrupt cselekmények  megelőzésében, ahelyett, hogy csupán büntetnék őket.  Mi venne rá egy közlekedési hatósági alkalmazottat. arra, hogy ne követeljen “egy kis pluszt” cserébe egy jogosítványért? Lehet, hogy racionalizálni kellene a jogosítványkiadási folyamatot, hogy kevesebb egyéni döntésen alapuló tranzakcióval lehessen manipulálni a jövőben. Észtország úttörő szerepet játszott e modell bevezetésében, amikor olyan e-kormányzati eszközöket fejlesztett ki, amelyek a kormányzati műveleteket átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tették a civil szféra, az üzleti világ, a média, és – ami a legfontosabb – az észt állampolgárok számára. Lehetséges, hogy eleve garantálni kellene a közlekedési hatóság alkalmazottainak jobb kompenzálását. Ha meg tudnak élni a fizetésükből, kevésbé lesznek hajlamosak csúszópénzt követelni. És lehet, hogy az átláthatóságot kellene növelni, hogy mindenki tisztában legyen a közlekedési hatóság standard díja és a csúszópénz közötti különbséggel, amikor belép az ajtón. Nepálban egy, az Elszámoltathatósági Labor nevű civil szervezet által támogatott wiki platform közösségi forrásokból gyűjt be információt olyan ügyekben, mint például a születési anyakönyvi kivonatok vagy jogosítványok kiváltása, annak érdekében, hogy a nepáliak eleve a megfelelő procedúrákat követelhessék, a kormányhivatalnokok pedig tudják, hogy ha megsértik a szabályokat, el lesznek számoltatva. Az  I_Paid_A_Bribe.com-hoz (“Kenőpénzt fizettem”) hasonló honlapok pedig még egy lépéssel tovább mennek – képessé teszik India polgárait arra, hogy napvilágra hozzál az első kézben megtapasztalt korrupciós eseteket, és ezzel nyomon kövessék a helyi hivatalok korrupcióját. Az egyszerű, átlátható folyamatoknak kettős haszna van – hatékonyabb lesz tőlük a kormány, és elveszi a korrupció elől a lehetőségeket.

Harmadszor: Dolgozunk partnerségeink elmélyítésén, mind a kormányon belül, mind kívül. A korrupció elleni cselekvés mind a civil társadalom, mind több partner támogatását igényli, mivel a probléma komplexitása, mind a megoldások hosszú időtávja miatt. Ezért, miközben korrupció-ellenes programjaink felerősítésén dolgozunk mind a Külügyminisztériumban, mind a USAID-nél, azt is kutatjuk, hogyan növelhetnénk az együttműködést a privátszférával és többoldalú fejlesztési bankokkal annak érdekében, hogy hatásunkat kiterjeszthessük. A következő évben pedig egy “Anti-korrupciós Egyetem” ind1tását tervezzük – ez egy olyan kezdeményezés, a világ minden részén történő kommunikációról szól majd diplomatáink, egyetemek és civil szervezetek között. Mivel végső soron, egyetlen nemzet sem képes erre egyedül

Hogy visszatérjek, jelentős eszközkészlet van a birokunkban, amelyet egyre inkább stratégiai módon igyekszünk használni. Ám még így is, sikereinkben vagy kudarcainkban az marad a legnagyobb tényező, hogy a helyi hatalom birtokosai milyen mértékben döntenek a nagyobb elszámoltathatóság támogatása vagy blokkolása mellett. Végső soron ez a politikai akaratról szól.

Biden alelnök nemrégiben feltette azt a kérdést, hogy miért működött a Kolumbia Terv. A válasza az volt, hogy nemcsak azért, mert az Egyesült Államok 9 millió dollárt fektetett bele – hanem azért, mert Kolumbia belefektetett 36 millió dollárt.  A helyi elkötelezettség a változtatás mellett, és a politikai vezetés elszántsága azok végrehajtására működött.

A politikai akarat azt jelenti, hogy a korrupció miatt vád alá helyezettek a legnagyobb szabályszegők, nem pedig csak a legnagyobb politikai riválisok. A Kínához hasonló országokban a rendőrség integritása annak megvédésétől függ, hogy a korrupció elleni eszközök ne legyenek politizálva.

A korrupció elleni harcot felvállaló politikai akarat központi szerepe megmagyarázza, miért létfontosságú felismerni és támogatni a politikai lehetőségeket, amikor azok megnyílnak. Korrupció-ellenes reformok programjával megválasztott új vezetők képesek megfordítani az események folyását, ha beváltják ígéreteiket: Ghani elnök Afganisztánban, Jokowi elnök Indonéziában, Modi miniszterelnök Indiában. Igyekszünk fejleszteni a mozgékonyságot, hogy felgyorsíthassuk a partnerséget a hasonlóan gondolkodó vezetőkkel, amikor ezek a stratégiai lehetőségek megnyílnak. Ehhez rugalmas pénzforrásokra lesz szükség, hogy akkor tudjunk támogatást nyújtani, ha az adott helyen változás áll be, és nemcsak a hároméves költségvetési ciklusoknak megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy politikai elemzéseinket össze kell kapcsolnunk programtámogatásainkkal, hogy előre láthassuk a lehetőségeket és azokra gyorsan tudjunk reagálni.

Konklúzió

A Korrupcióellenes Világnap 2003-as bevezetése óta, számos nemzetközi fórum jött létre, és sok vállalást tettek világszerte. Az ENSZ Korrupcióellenes Egyezményét mára 173 ország írta alá.   Az olyan térségi testületek, mint az Afrikai Unió saját egyezményeikben erősítették meg az ENSZ sztenderdjeit.  Az amerikai kontinensen, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) által bevezetett társ-ellenőrzési mechanizmus a világ első korrupcióellenes egyezményéhez, az Amerika-közi Korrupcióelleni Egyezményhez, mára világszerte elismert és nagyra értékelt lett. Tény, hogy szinte egyetemes konszenzus jött létre azokról a normákról, amelyek figyelembevételével a kormányoknak el kellene járniuk a korrupció visszaszorításáért.  Ez egy fontos lépés.  Ám könnyű beleesni az önelégültség csapdájába a törvényeket és a szavakat illetően.  A probléma, amellyel szembesülünk, nem más, mint az ezen egyezmények végrehajtásában mutatkozó hiányosságok.   Növelni kell a gyakorlat megreformálására irányuló politikai akaratot, és meg kell ragadni minden mutatkozó lehetőséget. A korrupció negatív hatása saját nemzetbiztonságunkra és a lakosság biztonságára világszerte cselekvésre szólít fel mindnyájunkat.

Meglátjuk, sikerül-e mindnyájunknak összefognunk egy fókuszált, kreatív, és együttműködő megközelítésben a korrupció ellen.  Van egy libériai mondás a korrupció elleni kollektív cselekvésről, ami jól összefoglalja a lényeget: “A seprű egy szalmaszála könnyen eltörik, ha ki akarjuk söpörni a piszkot; de ha a seprű minden szalmaszála együtt dolgozik, akkor ki tudjuk takarítani a házat.”

Forrás: New Frontiers in Understanding and Addressing Corruption | Remarks by Sarah Sewall, Under Secretary for Civilian Security, Democracy, and Human Rights | Carnegie Endowment for International Peace, Washington, DC, December 9, 2014

 

This entry was posted in Economic Issues, Foreign Policy and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.