AZ USA-EU ENERGIAÜGYI TANÁCS KÖZÖS NYILATKOZATA

Sajtójegyzet | Sajtószóvivői Iroda | Washington, DC | 2014. december 3.

Az Egyesült Államok-Európai Unió Energiaügyi Tanács hatodik értekezletére ma került sor Brüsszelben. Az ülést Federica Mogherini, az EU főképviselője/alelnöke, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság biztosa, és John Kerry amerikai külügyminiszter vezették. Claudio De Vincenti, az olasz Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese képviselte az Európai Unió Tanácsának elnökségét, Jonathan Elkind megbízott helyettes államtitkár pedig az USA Energiaügyi Minisztériumát. Az Energiaügyi Tanács, mely az EU-USA energiapolitikai prioritások fóruma, segíti az átlátható és biztonságos globális energiapiacot, előmozdítja az együttműködést a hatékony és fenntartható energiafelhasználásra vonatkozó politika és szabályozás terén, és közös kutatásokat és fejlesztéseket folytat a tiszta energia technológiák terén. Ezek az intézkedések fellendítik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, erősítik az energiabiztonságot és a nemzetközi együttműködést, továbbá kiemelik a globális energetikai és klímaváltozással kapcsolatos problémák kezelésének sürgősségét és fontosságát.

Szöveg kezdete:

Ukrajna

A Tanács üdvözölte a 2014. október 30-án kötött háromoldalú gázmegállapodást, amelynek megszületéséhez az elmúlt nyolc hónap során az Európai Unió közvetített, és hozzájárult az Egyesült Államok és más felek támogatása is. Az egyezmény jelentősen hozzájárul Ukrajna biztonságos gázellátásához az idei télre, megkönnyebbülést jelent az ukrán állampolgárok számára, s megbízható gáztranzitot biztosít Európának. A gázszolgáltatásra gyakorolt közvetlen hatásán túl azt is demonstrálja, hogy a válság csillapítható, s a további intézkedések során sémaként használható. Anélkül, hogy befolyásolni próbálná a stockholmi Nemzetközi Döntőbírósághoz benyújtott ügyek kimenetelét, a Tanács ismételten megerősítette annak fontosságát, hogy hosszútávú gázszállítási megállapodás jöjjön létre Oroszország és Ukrajna között. A Tanács újból kifejezésre juttatta az EU és az USA azon elhatározását, hogy vállvetve támogatják az új ukrán kormányt, és kiemelte az ukrán energiaszektorban folyó reformok további szükségességét. Ukrajnának ehhez az Energiaközösségben vállalt kötelezettségei értelmében fokozatosan az EU energia-piacába kell integrálnia energiapiacát, egyúttal szem előtt kell tartania a veszélyeztetett lakossági rétegek védelmét is. A Tanács üdvözölte az ukrán kormánynak az idei tél során beálló energiaügyi vészhelyzetek esetére kialakított, aktív amerikai támogatással létrehozott tervét, és kiemelte, hogy a végrehajtása során igen fontos a folyamatos és szoros együttműködés, hogy optimálisan kihasználhassák az Egyesült Államok, az EU és az EU tagállamok segítségét. A Tanács elismeréssel illette az ukrán energiabiztonság közép- és hosszútávú javítására irányuló USA és EU erőfeszítéseket is, beleértve az ukrán energiaszektor reformjának támogatását, valamint a hazai energiatermelés növeléséhez szükséges jogi és politikai keretek, és kapacitás bővítését is. A fokozottabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kibővítése is fontos szerepet játszik az ukrán energiabiztonság növelésében. A Tanács üdvözölte a kelet-európai környezetvédelmi és energiahatékonysági partnerségnek (Eastern Europe Environment and Energy Efficiency Partnership/E5P) az energiahatékony beruházások finanszírozására irányuló törekvéseit is. A Tanács ismételten megerősítette, hogy Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását tiszteletben kell tartani, és hangsúlyozta, hogy mindenképpen segít véget vetni a kelet-ukrajnai válságnak és az érintett lakosság emberi jogai ellen elkövetett sérelmeknek. A Tanács felszólította valamennyi felet, hogy gyorsan és késedelem nélkül, teljes mértékben hajtsák végre a minszki megállapodás jegyzőkönyvében foglaltakat, és ennek kapcsán rámutatott az Orosz Föderáció felelősségére. A Tanács felszólítása elsősorban arra irányult, hogy hagyjanak fel a tűzszünet folyamatos megsértével, vonják vissza az illegális és külföldi erőket, zsoldosokat és katonai felszereléseket, továbbá az EBESZ állandó felügyelete alatt biztosítsák az ukrán-orosz határt. A jelenlegi helyzetet értékelve egyetértettünk abban, hogy mind a szeparatisták elleni intézkedések súlyosbítása, mind a Krím-félsziget illegális elcsatolását illető el-nem-ismerési politika terén össze kell hangolnunk országaink szankciórendszerét.

Energiabiztonság

A Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az energia nem használható politikai eszközként. Üdvözölte az Európa Bizottságnak az energiahatékonyság fokozására, a hazai termelés bővítésére, a kínálat változatossá tételére, a belső energiapiac kiteljesítésére, az energetikai külpolitika terén kialakítandó egységes fellépésre, a kritikus fontosságú infrastruktúra megőrzése mellett kialakított sürgősségi és szolidaritási mechanizmusok támogatására irányuló, az EU energiabiztonsági stratégiájába foglalt javaslatait. A Tanács megvitatta, hogy az Egyesült Államok milyen módon segíthet az EU tagjelöltek és a keleti partnerségi országok energiabiztonságának fokozásában.

A Tanács tudatában van, hogy az energiabiztonság a nyitott, versenyképes és átlátható nemzetközi energiapiacra, valamint a fenntartható energiatermelésnek és energiafogyasztásnak kedvező, elsősorban a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások és energiahatékonyság kifejlesztésére és telepítésére irányuló politikára támaszkodik. A Tanács örömmel fogadta a kilátásba helyezett amerikai cseppfolyósított földgáz exportot, mivel a globális kínálat bővítése kedvező lesz Európa és más stratégiai partnerek számára. A Tanács üdvözölte az átfogó és ambiciózus Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Trans-Atlantic Trade and Investment Partnership/TTIP) érdekében folyó tárgyalásokat, és az energiaügyeket érintő kereskedelmi és befektetési megbeszéléseket is.

A Tanács helyesli az Európai Unió azon célkitűzését, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát használó energiauniót hozzon létre, és támogatja a kifogástalanul működő és összekapcsolt belső energiapiac megteremtése érdekében már folyó munkát, amint azt az Európa Tanács október 23-ai következtetéseiben is lefektették. Az energia-infrastruktúra megerősítése, a kiemelt projektek, így a gáz és áram interkonnektorok felgyorsítása, az energiaigényeknek a hatékonyabb energiafelhasználás útján történő mérséklése, valamint a belső erőforrások, közöttük a megújuló energiaforrások kiaknázása nagyobb energiabiztonságot és versenyképesebb árakat teremt majd minden tagország és az Energiaközösséghez tartozó szomszédos országok számára. A Tanács örömmel fogad minden olyan, az uniós joggal összhangban lévő projektet, amely hozzájárul az európai ellátási források és a szállítási útvonalak diverzifikációjához. A Tanács dícsérettel illette az Európai Bizottság mostanában folytatott energiabiztonsági stressztesztjeit, amelyek—főleg komolyabb energiaellátási zavarok esetén—fokozottabb együttműködésre ösztönöznek. A Tanács arra utasította az energiabiztonsági munkacsoportot, hogy a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek terén elért haladás, valamint a kiemelt projektek pénzügyi támogatására szolgáló újabb lehetőségek áttekintése érdekében 2015-ben találkozzanak az Energiaközösség szerződő feleivel és Titkárságával.

A Tanács elismerésre méltónak találta a római G7-es miniszteriális szintű energiaügyi találkozó munkáját, ami az energiabiztonság alapvető elveit képviselte, így a rugalmas, átlátható és versenyképes energiapiacokat; az energiaforrások, üzemanyagok, technológiák, az infrastruktúra és az útvonalak diverzifikálását; az energiaügyi vészhelyzetekre való felkészülést; és a saját energiaforrások használatára való ösztönzést. Tekintettel arra, hogy az energiabiztonság fokozásához igen fontos a kollektív fellépés, a Tanács elfogadta, hogy a német G7 elnökség alatt folytatják mindezeket az erőfeszítéseket. A Tanács üdvözölte a közelmúltban történt infrastrukturális fejlesztéseket, beleértve a Klaipeda LNG-terminál felavatását Litvániában, a déli gázfolyosó kiépítését jelző tavaly szeptemberi ünnepséget, és a meglévő ukrán-magyar-lengyel reverz gázvezetéket kiegészítő ukrán-szlovák reverz vezeték felavatását. A Tanács most is fontosnak tartja, hogy elsőbbséget biztosítsanak néhány kiválasztott, kritikus fontosságú infrastruktúrális projektnek, amelyekkel gyors összeköttetést lehet biztosítani, hogy egyetlen EU tagállam gáz- és villamosenergia hálózata se maradjon elszigetelt. A Tanács üdvözölte a balti gázvezeték, valamint a térségi LNG-terminál kiépítésére vonatkozó november 17-én kötött észt-finn megállapodást, s igen fontosnak tartja, hogy az időben megvalósuljon. Ebben az összefüggésben a Tanács hangsúlyozta, hogy—különösen Közép- és Kelet-Európában—fejleszteni kell az EU-tagállamok közötti összekötő gázvezetékeket, és olyan projektek gyors befejezését sürgette, mint például a Romániából a Moldovai Köztársaságba irányuló gázszállítást biztosító Iasi (Jászvásár)-Ungheni összekötő gázvezetékhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások, valamint a vonal meghosszabbítása Chisinauig. A Tanács továbbá üdvözölte a Magyarországot és Szlovákiát összekapcsoló, a tervek szerint 2015 januárjára üzembe kerülő Vecsés-Velke Zlievce (Felsőzellő) gázvezetékkel kapcsolatos fejleményeket; és szorgalmazta a horvátországi Krk-szigeten lévő LNG-terminál, valamint a görög-bulgár interkonnektor és a kapcsolódó LNG képességek befejezését. A Tanács az Ibériai-félszigetet is alkalmasnak találja arra, hogy az EU stratégiai gáz-belépési pontja legyen.

A Tanács tisztában van azzal, hogy—mint azt a közelmúltbeli máltai és római euro-mediterrán konferenciák is bizonyították—az EU és a tágabb régió energiabiztonsága szempontjából egyre nagyobb lehetőségek rejlenek az új fekete-tengeri, észak-afrikai és földközi-tengeri gázforrásokban. A Tanács készen áll arra, hogy —hangsúlyozottan a nemzetközi jog tiszteletben tartásával—segítsen e források kiaknázásában. A Tanács kiemelte annak fontosságát, hogy előmozdítsák az iraki energiaforrásokkal és villamosenergia-infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket, és örömmel üdvözölte az EU-Irak Energia Központ 2015 elejére tervezett felavatását.

A Tanács megvitatta a globális energiapiacok jelenlegi helyzetét. A Tanács fontosnak tartja, hogy az országok fokozatosan megszüntessék az alacsony hatásfokú fosszilis üzemanyagok támogatását. A Tanács továbbra is támogatni fogja a szabályalapú és befogadó energiapiacok megteremtésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket.

Energiapolitika, energetikai kutatás és technológia

A Tanács egyetértett abban, hogy a kutatás és az innováció kritikusan fontos ahhoz, hogy—az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó lehetőségek arányának növelése és a költségek csökkentése útján—növekedhessen az energiabiztonság, és enyhüljenek a klímaváltozással járó veszélyek. Az összehangolt és harmonizált technológiák, megoldások, programok és projektek kifejlesztése érdekében az EU és az Egyesült Államok energetikai kutatásainak terén fokozni kell az együttműködést. Ennek alapján fejlődhet majd a szakértelem, a tudományos és technológiai kapacitás és a kiválóság, amelyek közvetlenül szolgálják a versenyképességet, és hozzájárulnak az új munkahelyeket teremtő és fellendülést hozó zöldkörnyezeti fejlődéshez. A Tanács hangsúlyozta az e téren folyó együttműködés élénkítésének és egyszerűsítésének a fontosságát, beleértve—de nem kizárólagosan—a megújuló energiaforrások, a kritikus anyagok, az energiahatékonyság, a magfúzió, a hidrogén- és üzemanyagcellák, az intelligens hálózatok és tárolás, a szén-dioxidbefogás és tárolás, a hagyományostól eltérő források, az óceánból nyert energia és rendszerintegráció területén. A Tanács helyeselte a kölcsönös érdeklődésre számot tartó energiapolitikai kérdések terén tartott folyamatos eszmecserét, többek közt az EU 2030-as energiaügyi és éghajlat-politikai kerettervéről (2030 Climate and Energy Policy Framework), a USA Energiaügyi Minisztériumának negyedévenkénti energiaügyi áttekintéséről, a  Quadrennial Energy Review-ról, az EU-s lehetőségek összekapcsolásáról (Connecting Europe Facility), az intelligens hálózatokról és az elektromos járművekről, az energiahatékonyságról, a nem szokványos energiaforrások fejlesztéséről, valamint a LNG-kről, a szén-dioxid-befogásról és tárolásról. Közös cél, hogy felgyorsuljon a versenyképes, fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés. A Tanács megvizsgálja majd az energia-kutatás terén folytatott együttműködés további lehetőségeit, beleértve a tudósok és kutatók számára elérhető újabb tudományos csere-lehetőségeket és az üzleti közösség bevonását is.

Klíma és energia

Csak az EU, az Egyesült Államok, s az összes nagy és feltörekvő gazdaság összehangolt fellépésével kezelhetőek a globális klímaváltozás jelentette veszélyek, amelyek változatlanul súlyos problémát jelentenek a mi nemzedékünk számára. A Tanács ismételten megerősítette az Egyesült Államok és az EU azon komoly elhatározását, hogy a 2015-ben Párizsban rendezett ENSZ klímakonferencián elfogadnak egy olyan, a multilaterális, szabályalapú rendszert erősítő ambiciózus protokollt, jogi eszközt vagy jogerős megállapodást, mely megfelel az ENSZ megállapodásnak és minden fél számára elfogadható. Mivel az a cél, hogy a globális melegedést 2 Celsius fok alá szorítsák, e megállapodásnak kellően ambiciózusnak, robosztusnak és dinamikusnak kell lennie. Az éghajlatváltozással foglalkozó Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) legújabb eredményei is a sürgős és hatékony cselekvés szükségességét támasztják alá. Az EU és az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy vezető szerepet vállaljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és tekintetbe vegyék azt az egyre nyilvánvalóbbá váló tényt, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések kombinálhatók a gazdasági teljesítmény növelésével, és pozitív járulékos előnyökkel járhatnak olyan területeken, mint az egészségügy és az energiabiztonság. Az EU és az Egyesült Államok továbbra is komolyan törekszik a rövid életű klímaszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére. Az idén decemberi limai COP 20 konferencia fontos lépés a 2015. évi párizsi találkozó sikere felé. Fontos, hogy Limában az országok megállapodásra jussanak a tárgyalás szövegének tervezett elemeiről, beleértve az átlátható, mérhető, ellenőrizhető és ambiciózus mérséklési hozzájárulás követelményét, a COP 21-et megelőző hozzájárulások megfontolására és elemzésére alkalmas nemzetközi eljárások kidolgozását, és elkötelezettséget az iránt, hogy 2020-ig tovább fokozzák a csökkentés szándékolt mértékét. A párizsi konferencia sikere érdekében az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének konferenciáján kívül más fórumokon, például a meghatározó gazdaságok fórumán, a G20-on és a G7-en is dolgoznunk kell. A kezdeményezéseknek és szervezeteknek, beleértve a Tiszta Energia miniszteri értekezletet, a Nemzetközi Energia Ügynökséget, a Nemzetközi Energia Fórumot, az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíciót és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökséget is, szintén fontos szerepük van.

A Tanács örömmel fogadta azt az EU és USA döntést, hogy 2015 első negyedévében benyújtják a tervezett, országos szinten meghatározott csökkentési hozzájárulásukat. Minden meghatározó gazdaságnak hasonlóképpen vezető szerepet kell vállalnia, s ugyanilyen átlátható, számszerűsíthető és összehasonlítható módon kell benyújtania tervezett hozzájárulását.

A Tanács üdvözölte az október 23-i európa-tanácsi határozatot, miszerint 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az EU-ban a háztartásokban keletkező üvegházhatású gáz kibocsátását. A Tanács továbbá üdvözölte azt a kötelező célt, miszerint az EU teljes energiafogyasztásán belül legalább 27 százalékra növelik a megújuló energia arányát, és azt az előirányzott célt, hogy hatékonyabb felhasználással az előrejelzésekhez képest legalább 27 százalékkal csökkentsék a teljes energiafogyasztást. A Tanács üdvözölte az Egyesült Államok bejelentését, miszerint a 2005. évi szinthez képest 2025-ig 26-28 százalékkal szándékoznak csökkenteni a gázkibocsátást. A Tanács örömmel fogadta, hogy az Egyesült Államok 3 milliárd dollárt, az EU tagállamok együttesen 4,6 milliárd dollárt ígértek a Zöld Klíma Alap feltőkésítésére, valamint saját, a fejlődő országok klímügyi finanszírozással kapcsolatos intézkedéseikre.

A Tanács arra buzdította a többi felet, hogy aki még nem tette meg, tegyen hasonló arányú ígéretet. A Tanács megvitatta az együttműködés további lehetőségeit, amelyekkel a világ más részein is előmozdíthatnák a fenntartható energia ügyét, többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez szükséges, hosszútávú beruházások mozgásba lendítését. Az éghajlatváltozás, valamint a fejlesztés összefüggésében a globálisan támogatandó prioritások között van az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások ügye. Megvitatták a Karib-térség helyzetét is. Ez a régió rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra, így itt különösen hatékonyak és hasznosak lehetnek a tiszta, megújuló energiaforrások. A Tanács örömmel fogadta a karibi térség tisztább és fenntarthatóbb energiaügyi jövőjére vonatkozó kezdeményezéseket a régióban, beleértve a közös Karib-EU partnerségi stratégia, valamint az USA-karibi Energiabiztonsági Kezdeményezés (U.S.-Caribbean Energy Security Initiative/CESI) keretében foglaltakat, továbbá megbeszéléseket folytatott arról, hogy saját fenntartható energia-stratégiáinak kialakításában hogyan támogassák közös munkával a térséget.

Szöveg vége

Forrás: Joint Statement of the U.S.-EU Energy Council | Media Note | Office of the Spokesperson | Washington, DC | December 3, 2014

 

This entry was posted in Economic Issues, Environment & Energy, Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.