VICTORIA NULAND ÁLLAMTITKÁR UKRAJNÁVAL KAPCSOLATOS MEGHALLGATÁSÁNAK MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ RÉSZLETEI–SZENÁTUS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA, 2015. MÁRCIUS 10.

GARDNER: A szankciókról szólva, Ön említést tett róluk és Victoria Nuland is.

Mit teszünk most azokkal az EU kormányokkal kapcsolatban, amelyek országai—mint Magyarország, Görögország és Ciprus—ellenzik további szankciók bevezetését Oroszország ellen? Mit tettünk annak érdekében, hogy beszéljünk velük az újabb szankciók szükségességéről és a kellő lépésekről?

NULAND: Nos, néhány nyilvánosan kifejezett aggályuk ellenére az említett országok a Tanácsban, ahol vezetőik jönnek össze, támogatták a szankciókat. Tovább folytatjuk velük a bilaterális megbeszéléseket az adott kérdésekről. A következő napokban és hetekben ismét elutazom néhány ilyen országba.

De magával a Bizottsággal is dolgozunk olyan további szankciók kialakításán, amelyek—ha be kell vezetnünk őket, ha akár elrettentésül, akár ténylegesen alkalmaznunk kell őket—nagyobb hatást tesznek Oroszországra, mint az európai gazdaságra vagy saját gazdaságunkra, így ez is szerepel a megbeszéléseinkben.

[…]

MURPHY: Igen, egyetértek Önnel. Nem veszem be azt az érvelést, hogy ha mi védelmi fegyverekkel látjuk el az ukránokat, az provokálni fogja Putyint. Neki megvan a terve, amit a mi— ténylegesen elég jelentős—kötelezettségvállalásunktól függetlenül is végre fog hajtani. Csak biztos akarok lenni abban—s azt hiszem, ezért említi, hogy ezeket a megbeszéléseket folytatja—hogy ezt végig is visszük, nem csak az első lépésig, de a másodikig, a harmadikig és a negyedikig is. Úgy gondolom, hogy gyakran adunk Önöknek olyan tanácsot, amely nem feltétlenül számol az eredeti kötelezettségvállalásunkat követő lépésekkel. Ez már igazán befejező kérdés, megpróbálom gyorsra venni, ismét Önnek, Nuland államtitkár. Beszéljen csak nekünk a nagyobb problémáról is! Csak a jéghegy csúcsát látjuk, ha arról van szó, hogy Oroszország milyen eszközöket használ. Hogy őszinte legyek, Önök és egészében a kormányunk is nagyban alulfinanszírozott ahhoz, hogy megpróbálják megelőzni egy újabb Ukrajna kialakulását. És amint már számos alkalommal és számos különböző formában elmondtam, amikor az Ukrajnának nyújtandó segítségről vitázunk, ténylegesen azt is meg kellene beszélnünk, hogy milyen forrásokat biztosítunk a külügynek és a hadügynek az említett országok—akár a Baltikum, akár a Balkán, Moldova vagy Grúzia—támogatására, hogy ilyen nagyságrendű válság többé ne alakulhasson ki a térségben.

NULAND: Köszönöm, Szenátor, s köszönöm, hogy figyelemmel kísérik Európa egyes alulfinanszírozott részeit, különösen a Balkánt és Közép-Európát.

Nos, mint Ön is mondta, a biztonsági kihívásokon túl—és nem csak az Ukrajnában és a többi kulcsfontosságú periférikus államban, mint például Moldovában és Grúziában jelentkező, hanem magát a szövetséget érintő kihívásokon túl, amiről McKeon államtitkár és Pandolfe admirális beszéltek—ez a konfliktus mindenféle aszimmetrikus problémát is kivált. Beszélhetünk itt az energia fegyverként való használatáról, ami miatt sokkal intenzívebben kell dolgoznunk az energiadiverzifikáción az EU-val és más európai szövetségeseinkkel és partnereinkkel—eddig az Ukrajnába irányuló fordított gázáramoltatáson és több balti LNG-terminál létesítésén dolgoztunk, jelenleg pedig néhány dél-európai szövetségesünk energiafüggetlenségén munkálkodunk.

Azt szeretnénk, hogy többet tehessünk Bulgáriáért, Magyarországért és más…és Horvátországért és más hasonló országokért, bár az EU-val együtt sok mindent teszünk, például a szuverenitás aláásására irányuló, ártó befolyásolásra használt korrupció terén, akár a politikai jelöltek közvetlen pénzeléséről beszélünk; akár csak arról, hogy a rendszerben annyi piszkos pénz meglétéről gondoskodnak, amennyivel meg lehet rendíteni a demokratikus intézményeket; avagy arról, hogy külső ráhatásra érzékeny helyzetbe hozzák a politikai élet egyes szereplőit.

Így ezek felfedésén, valamint azon dolgozunk különböző országokkal, hogy a rendszerükben megszűnjenek a korrupcióra alkalmas területek. E tekintetben elsősorban Közép-Európára és a Balkánra fektetjük a hangsúlyt. A propaganda, ami nem csak a híreken keresztül nyilvánul meg, de legitim NGO-nak látszó, valójában befolyásolásra szolgáló szervezetek burkolt támogatásában is, az adott országokban megváltoztatja a különböző ügyeket illető tevékenységeinkről szóló vitát, legyen szó a TTIP-ről, Ukrajnáról, vagy más dolgokról.

Tehát igen sok dologra kell összpontosítanunk, elsősorban a Balkánon, ahol nincsenek…a legtöbbjük nincs beépülve a Szövetségbe, sokuk pedig nincsen beépülve az EU-ba, tehát nagyobb veszélynek vannak kitéve, de a szövetségesek területén is találkozunk problémákkal.

Forrás: Hearing on U.S. Policy in Ukraine: Countering Russia and Driving Reforms–A meghallgatásról készült videó (a felvétel 58. percétől)

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.