HÉT DOLOG, AMIT AZ EMBERKERESKEDELEMRŐL TUDNUNK KELL

Írta Kari Johnstone | 2015. július 27.

Egy fiatal nő, aki megmenekült az emberkereskedők hajójáról. (fotó: ©AP Images)

Egy fiatal nő, aki megmenekült az emberkereskedők hajójáról. (fotó: ©AP Images)

John Kerry külügyminiszter ma nyilvánosságra hozta a 2015. évi Jelentést az Emberkereskedelemről (2015 Trafficking in Persons –TIP- Report). Amint azt az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvény (Trafficking Victims Protection Act – TVPA) előírja, a TIP Jelentés megvizsgálja, hogy mit tesznek a kormányok világszerte a modern rabszolgaság leküzdése érdekében. Az idei jelentés, mely a 15., 188 országról, beleértve az Egyesült Államokat is, és  területről ad szöveges elemzést. Ebben az évben van a TVPA törvény 15. évfordulója is.

Ebből az alkalomból az USA Külügyminisztériumának az emberkereskedelem monitorozásával és az ellene való küzdelemmel foglalkozó hivatala (Office to Monitor and Combat Trafficiking in Persons) szeretne megosztani Önökkel hét tényt, melyeket tudniuk kell az emberkereskedelemről.

1. Az emberkereskedelem, amit modern rabszolgaságként is ismernek, létezik a 21. században, és még az Egyesült Államokban is.

Bár a rabszolgaság intézményét majd másfél évszázaddal ezelőtt törvényen kívül helyezték az Egyesült Államokban, becslések szerint ma szerte a világon – beleértve az Egyesült Államokat is – több mint 20 millió felnőtt és gyermek áldozata van a modern rabszolgaságnak. A „modern rabszolgaság” és az „emberkereskedelem” fogalmát szinonimaként, átfogó terminusokként használják e bűncselekményre, mely erőszak, megtévesztés, vagy kényszerítés eszközeivel használ fel valakit kényszermunkára, vagy üzletszerű szexuális szolgáltatásokra. Amikor egy 18 év alatti embert bírnak rá, hogy üzletszerű szexuális aktusban vegyen részt, akkor az bűncselekmény, függetlenül attól, hogy használtak-e erőszakot, megtévesztést, vagy kényszerítést.

2. Bárki lehet emberkereskedelem áldozata.

Az emberkereskedelem jelenségének – legyen az kényszermunka, vagy szexuális célú emberkereskedelem – lényege a rabszolgaságba kényszerítés számos formája: háziszolgaság, adósság-fogság, gyermek kényszermunka, gyermekek szexuális célú embercsempészése, és gyermek katonák jogellenes toborzása és bevetése. Az emberkereskedelem érint nőket, férfiakat és transzneműeket, felnőtteket éppúgy, mint gyermekeket, és az összes társadalmi-gazdasági csoport állampolgárait és tagjait.  Nők is áldozatul esnek kényszermunka célú embercsempészetnek számos gazdasági szektorban, köztük a mezőgazdaságban és a vendéglátásban, csakúgy, mint a háztartásokban. Ugyanakkor fiúk és férfiak is áldozatai lehetnek a szexuális célú emberkereskedelemnek.

3. Az áldozatok kezdetben hajlandónak mutatkozhatnak a részvételre, később azonban emberkereskedelem áldozatai lesznek.

Az, hogy egy személy eredetileg beleegyezett bizonyos munkavállalásba annak reményében, hogy elvándorlásával jobb álláshoz jut, vagy le tudja dolgozni adósságát, egyáltalán nem számít, amint a személy szabad akarata veszélybe kerül. Az embercsempészek gyakran az áldozatok e kezdeti beleegyezését használják fel arra, hogy rájuk süssék a bélyeget: ez az ő döntésük volt, és továbbra is munkára kényszerítik őket. Az a személy, akinek ilyen esetekben erőszakkal, megtévesztéssel, vagy kényszerítéssel kell szembenéznie, emberkereskedelem áldozata.

4. Az embercsempészet és az emberkereskedelem két különböző bűncselekmény.

Az „emberkereskedelem” és az „embercsempészet” fogalmait gyakran összemossák vagy szinonimaként használják, azonban ez két különböző bűncselekmény. A „csempészett” személyt átviszik egy nemzetközi határon, és nem tekinthető áldozatnak, ha más bűncselekmény nem történt. Embercsempészéskor az egyén beleegyezik abba, hogy átvigyék, és a közte és az embercsempész közötti üzlet jellemzően lezárul, amikor a migráns kifizette a csempészt és átért a határon. Ezzel szemben az a személy, aki emberkereskedők karmai közé kerül, a nemzetközi jog szerint bűncselekmény áldozatává válik, olyan bűncselekményé, melyben erőszak, megtévesztés, vagy kényszerítés játszik szerepet. Megjegyzendő, hogy nem kritérium, hogy elmozdítsák az áldozatot. Az egyéneket emberkereskedelem áldozatainak tekinthetjük függetlenül attól, hogy szolgaságba születtek, olyan helyre vitték őket, ahol kizsákmányolják őket, előzőleg beleegyezetek abba, hogy egy emberkereskedőnek dolgozzanak, vagy az emberkereskedelemben való érintettségük közvetlen következményeként vettek részt bűnügyben.

5. A természeti csapások miatt sebezhető emberek esetében nagyobb az emberkereskedelem kockázata.

A természeti csapások – mint például az idei földrengés Nepálban, vagy a Haiyan tájfun a Fülöp-szigeteken 2013-ban – miatt sok embernek kell elhagynia lakhelyét, s emiatt könnyebben esnek emberkereskedelem áldozatául. A kormányoknak gyors és átgondolt válaszlépésekkel kell biztosítaniuk, hogy állampolgáraikat nem zsákmányolják ki közvetlenül a katasztrófák után. Például a Fülöp-szigetek kormányának korábbi erőfeszítései az emberkereskedelemmel szemben lehetővé tették, hogy gyorsan válaszlépéseket tegyenek a Haiyan tájfun után, és helyi civil szervezetekkel együtt dolgozva biztonságot teremtsenek, és ellenőrző pontokat alakítsanak ki a kiürítési központokban, a sátortáborokban, és a fő közlekedési csomópontokon. Ezek a megelőző intézkedések segítettek megvédeni a sebezhető lakosságot, akik nagy tömegben vándoroltak az ország más részeibe és ideiglenes menekülttáborokban vagy más lakóhelyeken telepedtek le.

6. Találkozási pontok  lehetnek a környezeti viszonyok romlása és az emberkereskedelem, illetve a kényszermunka és a szexuális célú emberkereskedelem között.

Azok az ágazatok, melyekben különösen magasak a környezeti kockázatok – mint például a mezőgazdaság, halászat, fakitermelés, és bányászat – szintén azok az ágazatok, melyekben igazoltan kényszermunkát alkalmaznak. Még valószínűbb mind az emberek, mind a természet kizsákmányolása akkor, ha a hasznot törvénytelen, szabályozatlan, vagy a környezetet károsító módon termelik, és olyan területeken, ahol gyenge a felügyelet és a törvények betartatása. Továbbá bizonyos ágazatok – mint például a bányászat – és a szexuális célú emberkereskedelem közötti kapcsolat egyre inkább aggodalomra ad okot a kormányoknak és az emberkereskedelem ellen elkötelezetteknek. Bolíviai és perui lányok esnek áldozatul szexuális célú emberkereskedelemnek Peru bányavidékein, és nők és lányok esnek áldozatul szexuális célú emberkereskedelemnek a szurinami és guyanai aranybányák közelében. Civil szervezetek jelentései szerint gyermekek folyamatos üzletszerű szexuális kizsákmányolása folyik a madagaszkári bányaszektorhoz köthetően. Néhány helyen, mint például Kolumbiában, e kizsákmányolásban a szervezett bűnözés is részt vesz: bűnözők csoportjai tartják felügyeletük alatt a szexuális célú emberkereskedelmet bizonyos bányavidékeken.

7. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization) becslései szerint kényszermunkából a privát gazdasági szektorban globálisan évente 150,2 milliárd dollár törvénytelen profit keletkezik.

A 150 milliárd dollár profit kétharmadát, becslések szerint évente 99 milliárd dollárt, a megtévesztéssel vagy erőszakkal kicsikart üzletszerű szexuális célú kizsákmányolás termeli. A profit több mint egyharmada – 51,2 milliárd dollár – kényszermunkából termelődik. Megjegyzendő, hogy az emberkereskedelem áldozatainak világszerte 21 millióra becsült számából 68 százalék kényszermunka áldozata és 22 százalék esik áldozatul erőszakos szexuális kizsákmányolásnak. A maradék 10 százalék államilag elrendelt kényszermunka áldozata.

További információért a modern rabszolgaság megnyilvánulásairól világszerte olvassa el a 2015. évi Jelentést az Emberkereskedelemről (2015 Trafficking in Persons Report)*.  A 20 Ways You Can Help Fight Human Trafficking (Húsz módja annak, hogyan segíthet az emberkereskedelem elleni küzdelemben) oldalon tájékoztatást talál az egyéni segítségnyújtás módjairól.

*A Magyarországra vonatkozó fejezet magyar fordítása (PDF, 185KB, Adobe Reader letöltése)

A szerzőről: Kari Johnstone az USA Külügyminisztériumában az emberkereskedelem monitorozásával és az ellene való küzdelemmel foglalkozó hivatal (Office to Monitor and Combat Trafficiking in Persons) ideiglenes igazgatója.

Forrás: Seven Things You Should Know About Human Trafficking | By Kari Johnstone | July 27, 2015

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.