AMERIKA VEZETŐ SZEREPE ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI TÖRTÉNELMI PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS

A Fehér Ház| Sajtószóvivői Hivatal | Kabinetiroda | Azonnali közlésre |2015. december 12.

Ma több mint 190 ország gyűlt össze, hogy elfogadják a történelem eddigi legambiciózusabb éghajlatváltozási megállapodását. A párizsi megállapodás egy hosszútávú, tartós, átfogó keretrendszert hoz létre a világszerte kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére. Első alkalommal kötelezi magát minden ország arra, hogy egymást követő, ambiciózus, saját maga által meghatározott éghajlati célkitűzéseket állít fel, és egy szigorú, egységes felülvizsgálati folyamat keretében jelenti, hogy hol tart ezek elérésében.

A megállapodás komoly biztosítékot kínál a fejlődő országoknak ahhoz, hogy tiszta és a klímaváltozás hatásainak ellenálló gazdasági növekedésre törekedjenek. Az egyezség arra alapoz, hogy a találkozó előtt a részvevők közül példátlanul sok—187 ország terjesztett elő 2020 utánra vonatkozó éghajlati célokat; egy keretrendszert hoz létre, amely azzal, hogy az elkövetkező évtizedekben leszorítjuk a teljes károsanyag-kibocsátást, további ambíciókat is gerjeszt.

Ez az új átfogó keretrendszer alapot teremt arra, hogy az országok közös erőfeszítéssel megindulhassanak egy úton, amellyel 2C° alatt tartható az átlaghőmérséklet emelkedése, sőt még ennél nagyobb mérvű csökkentés iránt is becsvágyat ébreszt. A megállapodás egyértelműen azt jelzi a versenyszférának, hogy a globális gazdaság a tiszta energia irányába tart, és hogy innovációval és találékonysággal teljesíthetjük éghajlat védelmi célkitűzéseinket, s egyúttal növelhetjük az életszínvonalat és milliókat emelhetünk ki a szegénységből.

A párizsi megállapodásban sokkal szélesebb körben megnyilvánuló erőfeszítések is kiteljesednek: országok, vállalkozások, városok és állampolgárok törekednek arra, hogy a világgazdaságot alacsony széntartalmú növekedési pályára állítsák át. A megállapodásnak a klímaváltozási tünetek enyhítésére, az átláthatóságra és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásra vonatkozó rendelkezései ezeket is fel fogják gyorsítani.

Ambiciózus megegyezés

A párizsi megállapodás ambiciózus elképzelést állít fel arról, hogy világszerte hogyan kezeljük az éghajlatváltozást. Ide tartozik:

  • A hosszútávú ambíciók elmélyítése: A megállapodásban rögzített cél az, hogy stabilan 2C° fok alatt maradjon az éves felmelegedési ráta, és először vetődik fel, hogy további erőfeszítésekkel próbáljuk 1,5 C° alá csökkenteni azt. A megállapodás azt is leszögezi, hogy mindezek érdekében az egyes országoknak minél hamarabb célba kell venniük a nagy mennyiségű üvegházi gázokat kibocsátó forrásaikat.
  • Azonos megközelítés valamennyi ország tekintetében: A megállapodás túllép a világot fejlett és fejlődő országokra osztó, elavult osztályozáson, ehelyett arra utasít minden résztvevő felet, hogy készítse elő, ismertesse, és tartsa is fenn a maga elé egymást követően kitűzött, ambiciózus céljait. Ez a megközelítés—amelyben az egyes országok állítják fel saját, nem kötelező érvényű célkitűzéseiket—, vezetett oda, hogy idén 187 ország ajánlotta fel a csökkentést, és ez lesz az alapja a károsanyag-kibocsátást hosszútávon, tartósan alacsony szintre leszállító rendszernek is.
  • Ötéves célkitűzési ciklusok: A megállapodás értelmében 2020-tól kezdődően a világ összes országa ötévente közli éghajlati célkitűzéseit. A célokat 9-12 hónappal a véglegesítésük előtt kell közölni, hogy a többi országnak és a civil társadalomnak legyen ideje arra, hogy tisztába jöhessen velük.
  • A becsvágy folyamatos fokozása: Az előző célhoz képest minden új célnak előrelépést, az adott ország tekintetében elérhető legambiciózusabb szintet kell tükröznie.  A műszaki fejlődéssel és a körülmények javulásával e tartós, hosszútávú keretrendszer még tovább fokozza majd az éghajlatváltozás kiküszöbölésére irányuló becsvágyat.
  • Az éghajlatváltozás elleni globális fellépés szigorú kiértékelése: A hazai és a világszintű erőfeszítésekhez szolgáló tájékoztatás érdekében a megegyezés létrehoz egy olyan mechanizmust, amellyel az elérhető legjobb tudományos eszközök segítségével felmérhető, hogy hogyan haladnak az éghajlatváltozás mérséklését célzó törekvések. Ez az eljárás 2018-ban indul és ötévente ismétlődik, hogy az országok további céljairól és stratégiáiról tájékozódhassunk.
  • Az innovációval és technikával kapcsolatos jelzés a piacoknak: A megállapodásnak a károsanyag-mérséklésre, valamint az innováció és a technika fellendítésére vonatkozó elemei a következő években jelentősen fel fogják futtatni az energetikai beruházásokat—azokat a beruházásokat, amelyek viszont felgyorsítják majd a megújuló energia és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások terén jelentkező költségcsökkenést. Ezen intézkedések következtében beáll egy öngerjesztő ciklus, amelyben a tényezők kölcsönösen erősítik egymást: a fokozottabb csökkentések következtében bővülnek a beruházások, a beruházások bővülése miatt csökkenő költségek pedig a károsanyag-kibocsátás további visszaszorítását teszik lehetővé.

Átlátható és elszámoltatható megállapodás
A párizsi megállapodás erős átláthatósági rendszert hoz létre, amelynek segítségével meg lehet bizonyosodni arról, hogy az egyes országok hogyan tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Ez piaci jelzést küld a magánszektornak és a befektetőknek arra nézve, hogy az országok komolyan veszik a saját maguk számára felállított célkitűzéseiket. E lépésekhez tartoznak a következők:

  • Fokozott átláthatósági rendszer életbe léptetése minden országban: A megállapodás egyik fontos eleme, a minden fél által elfogadott átláthatósági keretrendszer biztosítja, hogy minden országra ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, mint az Egyesült Államokra, a kisebb kapacitású, fejlődő országok iránti rugalmassággal.
  • Az egyes országok kötelesek beszámolni üvegházhatású gázforrásaikról: Ez a megállapodás köti ki először, hogy az országok nyilvántartásában szereplő kibocsátó források alapján minden országnak be kell számolnia a kibocsátott mennyiségről. Ez az áttörés eddig példátlan módon tájékoztatja a közvéleményt a világszerte jelentkező kibocsátásról és szennyezésről.
  • Az egyes országok kötelesek beszámolni a károsanyag-kibocsátás terén elért haladásukról: Ugyancsak első alkalommal fordul elő, hogy az egyes országoknak tájékoztatást kell adniuk, aminek alapján nyomon követhető, hogy mennyit haladtak a saját maguk számára felállított célok és stratégiák megvalósításában.
  • Egy minden ország által elfogadott sztenderdek alapján folyó technikai felülvizsgálat bevezetése: Annak biztosítására, hogy az országok eleget tesznek az átláthatósági követelményeknek, átfogó műszaki szakértői felülvizsgálatnak kell alávetniük magukat, amellyel megállapítható, hogy jelentéseik összhangban vannak-e az elfogadott sztenderdekkel. Az országok részt vesznek egy többoldalú felülvizsgálaton is, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat és a tanulságokat.

Megállapodás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő érdekében

Az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségessé teszi, hogy a globális befektetéseket a tiszta energia, az erdővédelem és az éghajlattal szemben ellenálló infrastruktúra irányába tereljék. A fejlődő országoknak, különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőknek szüksége lesz a nemzetközi közösség támogatására ahhoz, hogy ilyen módon növelhessék a gazdaságukat. A párizsi egyezmény valódi előrelépés ezen a téren, mivel:

  • Erőteljes, hosszú távú piaci jelzést ad arról, hogy a világ felzárkózott az alacsony széndioxid-kibocsátású jövő mellé: Az ambiciózus nemzeti célok ötéves ciklusokban történő benyújtása egyértelműen jelzi a befektetőknek és a műszaki újítóknak, hogy a világ tiszta erőműveket, energia-hatékony gyárakat és épületeket, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó szállítást akar, és nem csak átmenetileg, de az elkövetkező évtizedekre is. Ennek alapján sokkal könnyebb lesz bevonni a legnagyobb befektetőket, akiknek hosszútávra szóló bizonyosságra van szükségük ahhoz, hogy befektessenek a tiszta technológiákba.
  • Bizalmat ébreszt a jelen pénzügyi kötelezettségvállalások teljesülése terén: Sok fejlődő ország, különösen a legszegényebbek és legsérülékenyebbek, azért jöttek Párizsba, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a globális klíma-megállapodás nem csak a nagy kibocsátókra vonatkozik, de őket is támogatja az alacsony szén-dioxid-tartalmú gazdasági növekedés felé való átmenetben. E tekintetben már így is jelentősen haladunk adott célunk felé, amely szerint 2020-ig 100 milliárd dollárt mozgósítunk sokféle forrásból, beleértve az állami és magánszektort is. A párizsi tárgyalások kimenetele alapján még biztosabbra vehetjük, hogy e célunkat elérjük, és az éghajlat-finanszírozás folytatódik. Ez a megállapodás elsőként rögzíti, hogy már olyan országok is csatlakoztak az adományozó országokhoz, mint Kína, s hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozáshoz. A megállapodás a fejlődő országokat is arra buzdítja, hogy járuljanak hozzá az éghajlat-finanszírozáshoz, miközben hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak és más fejlett gazdaságoknak továbbra is vezető szerepet kell játszaniuk.

A megállapodás ezen elemei az Egyesült Államok párizsi lépésein alapulnak, amelyekkel bizonyította, hogy állami és magánforrásokból mind kárenyhítésre, mind alkalmazkodásra szolgáló pénzeket mozgósít a fejlődő országok számára. Ezek a lépések a következők:

  • A Mission Innovation (Innovációs küldetés) elindítása: Obama elnök a konferencia első napján csatlakozott a világ más vezetőihez, hogy elindítsák a Mission Innovation-t.  Ez egy mérföldkő jelentőségű elkötelezettség arra, hogy az állami és magánszektorban felgyorsítják a tiszta energia előállítására vonatkozó innovációt, és jelentősen bővítik az új technológiákat, miáltal többféle tiszta, megfizethető, és megbízható energiához jut a világ. Húsz, a tiszta-energiával kapcsolatos kutatás és fejlesztés (K+F) mintegy 80%-át képviselő ország vállalta, hogy a következő öt évben a duplájára növelik a K+F beruházásokat. Ezenkívül a világ 28 nagybefektetőjéből álló, Bill Gates vezette szövetség megígérte, hogy a Mission Innovation-höz csatlakozott országokban támogatja a kezdeti stádiumban lévő, áttörést jelentő energetikai technológiákat.
  • Az alkalmazkodást szolgáló amerikai pályázati támogatás megkettőzése 2020-ra: John Kerry külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ra megkettőzi az éghajlatváltozással kapcsolatos adaptációra fordítható pályázati pénzeket. 2014-ig az Egyesült Államok évente több mint 400 millió dollárt fordított pályázati alapon arra, hogy a fejlődő országok alkalmazkodhassanak az éghajlatváltozáshoz. Ezek a beruházások – kétoldalú és többoldalú csatornákon -, támogatást biztosítanak a veszélyeztetett országoknak ahhoz, hogy a kulcsfontosságú területeken, így az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az egészségügy és a vízügyi szolgáltatások terén csökkentsék az éghajlati kockázatokat.

Egy megállapodás, amelyhez szubnacionális, magánszektorbeli és állampolgári aktivitás társul

Mivel a megállapodásnak teret kell hagynia a későbbi ambiciózus éghajlatváltozás-ellenes lépésekhez is, a szubnacionális kormányzatok, üzleti vállalkozások, befektetők, vállalkozók, valamint a tájékozott állampolgárok tevékenysége, amelyekre nem tér ki a megállapodás, a párizsi megállapodás fontos kiegészítő elemei. Ennek jegyében az amerikaiak számos különféle kötelezettségvállalás útján tettek tanúbizonyságot az éghajlatváltozás elleni elkötelezettségükről.

  • Compact of Mayors (Polgármesterek Egyezsége): Az USA 117 polgármestere írta alá a Compact of Mayors fogadalmát. A Compact közös platformot hoz létre ahhoz, hogy az emisszió és az éghajlati kockázat szabványosított mérése, valamint a törekvésekről készülő következetes, nyilvános jelentések segítségével kimutassák, hogy milyen eredményekkel járnak a városok kollektív cselekedetei.
  • Under-2 MOU (szándéknyilatkozat az éves hőmérsékletemelkedés 2C° alá szorításáról): Több állam, köztük Kalifornia, Oregon, Vermont, Washington, Minnesota, New Hampshire és New York is aláírták az Under-2 MOU-t. A szándéknyilatkozat aláírói kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 80-95%-kal az 1990-es szint alá szorítják, megosztják egymással műszaki és tudományos kutatásaik eredményeit, elősegítik a zéró-emissziós járművek terjedését, a rövid életű klíma-szennyező anyagok csökkentésével javítják a levegő minőségét, továbbá felmérik, hogy az éghajlatváltozás várhatóan milyen hatással lesz a közösségekre.
  • American Business Act on Climate Pledge (Amerikai vállalkozások a klímaváltozás ellen): 154 vállalat írta alá a Fehér Ház American Business Act on Climate felajánlást. Ezek a cégek mind az 50 államban működnek, közel 11 millió embert foglalkoztatnak, éves bevételük meghaladja a 4,2 billió dollárt, és együttes piaci kapitalizációjuk 7 billió dollár felett van. E kezdeményezés keretében mindegyik vállalat támogatását fejezte ki egy ambiciózus párizsi megállapodás iránt, és jelentős ígéretet tett arra, hogy csökkenti a károsanyag-kibocsátást, bővíti az alacsony széntartalmú beruházásokat, több tiszta energiát használ, és egyéb intézkedésekkel is fenntarthatóbb vállalkozások építésére és a klímaváltozás hatásainak kezelésére törekszik.
  • American Campuses Act on Climate Pledge (Amerikai egyetemek és főiskolák a klímaváltozás ellen): 311 egyetem és főiskola több mint 4 millió hallgatója bizonyította elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni fellépés iránt azzal, hogy csatlakozott az American Campuses Act on Climate felajánláshoz.

Forrás: U.S. Leadership and the Historic Paris Agreement to Combat Climate Chang| The White House|Office of the Press Secretary|For Immediate Release|December 12, 2015

 

This entry was posted in Environment & Energy and tagged , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.