MARTIN LUTHER KING ÉLETE ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

Megjelent az USA Külügyminisztériumának Share America honlapján | 2016. Január 11.

Martin Luther King Jr. egész életét a faji egyenlőségért vívott erőszakmentes küzdelemnek szentelte. Január harmadik hétfője a Martin Luther King Nap, melyen King szellemi öröksége előtt tisztelegnek, és amikor sokan az USA polgárai közül önkéntes munkát vállalnak közösségeik javára.

Az út kezdete

King 1929. január 15-én született, többgenerációs baptista lelkészcsaládba. King egy olyan időszakban nőtt fel Atlantában, amikor a Jim Crow féle törvények napi valósággá tették a déli feketék életében a szegregációt és a diszkriminációt.

King az atlantai Morehouse College-be járt, ahol elkezdett a vallásra úgy tekinteni, mint a társadalmi változások erőteljes katalizátorára. Teológiai doktorátusát a Bostoni Egyetemen szerezte, majd visszatért az amerikai Délre, ahol az alabamai Montgomeryben lévő Dexter Avenue-i baptista templom gyülekezetének lelkipásztora lett.

Ma King atlantai szülőháza Nemzeti Történelmi Emlékhely, melyet a Nemzeti Parkok Felügyelete (National Park Service) működtet.

Az 1950-es évek polgárjogi küzdelmei

King részt vett a montgomery-i busz bojkott megszervezésében. Ez az egy éven át tartó bojkott akkor vette kezdetét, amikor Rosa Parks varrónőt letartóztatták, mert nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér bőrű utasnak a buszon. Miután a Legfelsőbb Bíróság 1956-ban megsemmisítette az alabamai buszos szegregációt alátámasztó törvényt, King lett az egyik alapítója a Déli Keresztény Vezetői Konferenciának, és az egész Délen meghirdette a polgárjogokért folytatott erőszakmentes küzdelmet. Kingre nagy hatással voltak Mahatma Gandhi tanai és 1959-ben Indiába utazott.

Az 1960-as évek kultikus alakja

Miután másodlelkész lett édesapja mellett az atlantai Ebenezer baptista templomban, King továbbra is arra használta igehirdetői tehetségét, hogy a szegregáció megszüntetése és a jogegyenlőség mellett emelje fel a szavát. Az 1960-as években többször is letartóztatták erőszakmentes tüntetések során Alabama, Florida és Georgia államban. Amikor egy alkalommal 1963-ban éppen börtönben ült egy ilyen letartóztatás után, King papírra vetette a Levél a birminghami városi börtönből című írást, melyben kifejtette a polgárjogi mozgalom alapját képező erkölcsi megfontolásokat. Ugyanez év augusztusában elmondta híres “Van egy álmom” kezdetű beszédét, melyet több mint 200.000 ember hallgatott végig a washingtoni National Mallon.

1965. március 7. Véres Vasárnapként vált ismertté, mert ezen a napon a szavazati jogért tüntetőket állami rendőrök és civilek megverték, amikor a selmai Edmund Pettus hídon keltek át. Az erőszak hatására a menetelők visszafordultak, de a brutális fellépés arra késztette Kinget, hogy újabb, hosszú menetet hirdessen meg, a 87 km hosszú, Selma-Montgomery választójogi menetelést.

Polgárjogi győzelmek

1964-ben Lyndon Johnson elnök aláírta a Polgárjogi Törvényt, amely megtiltotta a diszkriminációt a foglalkoztatásban, a vendéglátóhelyeken és szállodákban, és az élet más területein is. King is jelen volt, amikor az elnök aláírta a törvényt.  Továbbra is követelte azonban, hogy törvény tiltsa a feketék szavazati jogának korlátozását olyan diszkriminatív gyakorlatokkal, mint az írástudás ellenőrzése. Végül 1965-ben Johnson aláírta a Választójogi Törvényt. King 1964-ben megkapta a Nobel Békedíjat.

A meggyilkolását követő időszak

1968. április 4-én Kinget meggyilkolták a Tennessee állambeli Memphisben lévő hotelszobája erkélyén. Temetésén az őt gyászolók ezrei meneteltek Atlantán át a koporsóját vivő, öszvér-húzta kocsi mögött.

Halála után kiadott, “A remény testamentuma” című esszéjében King arra szólította fel a fekete bőrű amerikaiakat, hogy ragaszkodjanak az erőszakmentességhez harcuk során, de arra is figyelmeztetett, hogy “a fekete emberek igazságát nem lehet elérni társadalmunk szerkezetének radikális megváltoztatása nélkül.”

King öröksége: Az erőszakmentes tiltakozás

1959-ben, egy indiai látogatása során tartott rádióbeszédében King azt mondta: “Ma már nincs választás az erőszak és az erőszakmentesség között; vagy erőszakmentesség van, vagy nem létezés.” King filozófiáját Gandhinak a brit uralom elleni erőszakmentes harca inspirálta. King maga pedig másokat inspirált arra, hogy erőszakmentes eszközökkel változtassák meg társadalmukat – a lengyelországi szovjet uralmat megroppantó Szolidaritás mozgalomtól kezdve Nelson Mandela küzdelméig a dél-afrikai apartheid ellen.

King öröksége: Harc az előítéletek ellen

Az 1963-as Washingtoni Menetelés idején King kijelentette, hogy az embereket “nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján” kell megítélni. Az atlantai King Center King szabadságról és egy egyenlő világról szóló víziójának állított élő emlékmű, mely az esélyegyenlőség növelésének, a rasszizmus elleni harcnak és a diszkrimináció minden formája megszüntetésének szenteli tevékenységét.

King öröksége: A társadalmi igazságosságért folytatott harc

A Stanford Egyetemen található Martin Luther King Jr. Research and Education Institute (Martin Luther King Kutató és Oktató Intézet) ad otthont a King Papers Projectnek, mely King beszédeinek, levelezésének és egyéb írásainak átfogó gyűjteménye. Az intézet ezen felül együttműködik a Liberation Curriculummal és a Gandhi-King Community-vel is, melyek King élete és eszméi alapján világszerte összekötik az emberi jogok előmozdításán dolgozó társadalmi aktivistákat.

King öröksége: Mások szolgálata

Az USA-ban, a Martin Luther King Nap a nemzeti közszolgálat napja is. Az amerikaiakat arra bátorítják ezen a napon, hogy az ünnepet a “nem szabadnap, hanem segítő nap” szellemében üljék meg King tiszteletére, aki szintén másoknak szentelte életét. Obama elnök is népszerűsíti az önkéntességet ezen a napon, azt vallva, hogy az segít megbirkózni a világunkban meglévő nehézségekkel.

Életben tartani az álmot

A Martin Luther King Nemzeti Emlékművet a Lincoln emlékműnél építették fel, ott, ahol King elmondta a “Van egy álmom” beszédét. Az emlékmű arra készteti az idelátogatókat, hogy elgondolkodjanak King életéről és örökségéről.

Forrás: The life and legacy of Martin Luther King Jr. | ShareAmerica | January 11, 2016

 

This entry was posted in Society & Values and tagged , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.