AMERIKA TOVÁBBRA IS EURÓPA ÉS BRITANNIA SZÖVETSÉGESE LESZ

Fokozni kell a rugalmasságunkat az új fenyegetések, így a kibertámadás veszélyei ellen is, írja Barack Obama.

Obama elnök véleménycikke a Financial Times c. lapban | 2016. július 8.

Lehet, hogy a hidegháború befejezése óta ez transzatlanti szövetségünk legfontosabb pillanata.

Az ISIS-vezette vagy inspirálta terrortámadások ártatlanokat mészároltak le a NATO országokban Orlandótól Párizsig, Brüsszeltől Isztambulig. A válságok—Afrikától és Szíriától Afganisztánig—menedéket kereső migránsok hullámait indították Európa felé. Oroszország Ukrajna elleni agressziója veszélyezteti az egységes, szabad és békés Európáról alkotott elképzelésünket. A szavazás, amellyel az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása mellett döntött, jelentős kérdéseket vet fel Európa integritásával kapcsolatban.

Ahogy Varsóba érkezem, hogy a NATO és az EU vezetőivel találkozzak, úgy érzem, hogy e sürgős problémák megoldása érdekében országainknak össze kell rendezniük politikai szándékaikat, és konkrét ígéreteket kell tenniük. Hiszek abban, hogy meg tudjuk tenni—de csak akkor, ha mint valódi partnerek és szövetségesek, egységesen állunk ki.

Biztos vagyok benne, hogy bármennyire nehéz is, az Egyesült Királyság és az Európai Unió meg tud állapodni egy új kapcsolathoz vezető, rendezett átmenetben, hiszen minden ország továbbra is a pénzügyi stabilitás biztosítására és a világgazdaság növelésére összpontosít. S bár az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolata megváltozik, azt is érdemes megemlítenünk, hogy mi nem fog változni.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti különleges kapcsolat továbbra is fennmarad. Számomra nem kétséges, hogy az Egyesült Királyság változatlanul az egyik legrátermettebb NATO tag lesz—olyan ország, amely hiánytalanul megfizeti közös biztonságunk őt illető költségét, és élen jár a szövetségi feladatok végrehajtásában is. S az Európát érő jelen fenyegetések ismeretében maradéktalanul arra számítok, hogy Britannia továbbra is jelentős mértékben hozzájárul majd az európai biztonsághoz.

Hasonlóképpen az EU is az Egyesült Államok nélkülözhetetlen partnere marad. Az USA és az EU között állnak fenn a világ legnagyobb kereskedelmi és befektetési kapcsolatai; együttműködésünk elengedhetetlen ahhoz, hogy serkentsük a globális növekedést és állami beruházások útján csökkentsük az egyenlőtlenségeket, hogy a globalizáció ne csak a csúcson állók, de mindenki számára lehetőségeket kínáljon. Európa továbbra is Amerika és a világ kapcsolatának egyik sarokköve lesz.

Továbbá, bár a Brexit teremt némi bizonytalanságot, közös jólétünk továbbra is a NATO sziklaszilárd alapjain nyugszik majd. Az EU- és a NATO-csatlakozás lehetősége felgyorsítja a reformokat azokban az országokban, amelyek szeretnének mélyebben Európába integrálódni. A két évvel ezelőtt Walesben tartott csúcstalálkozónk óta pedig többet tettünk kollektív védelmünk megszilárdításáért, mint a hidegháború óta eddig bármikor.

Varsóban meg kell erősítenünk az elhatározásunkat—az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye alapján ránk háruló feladatunkat—, hogy minden NATO-szövetségest megvédünk. Fokoznunk kell közép- és kelet-európai szövetségeseink védelmét, továbbá erősítenünk kell az elrettentési képességeinket és a rugalmasságunkat az új fenyegetésekkel szemben—beleértve a számítógépes támadásokat is. El kell mélyítenünk a NATO és az EU biztonsági együttműködését, és fokozottabb mértékben kell támogatnunk a szuverenitását és területi integritását védő Ukrajnát. És bár Oroszországgal kapcsolatban országaink továbbra is nyitottak a konstruktív kapcsolatra, abban egyet kell értenünk, hogy a szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg Moszkva teljes mértékben eleget nem tesz a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak.

Szövetségünknek a NATO határain túl is többet kell tennie a globális biztonságért, különösen Európa déli szárnyán. Még elkötelezettebb kampányt kell folytatnia az ISIL elpusztításáért, s többet kell segítenie az EU-nak a bűnszervezetek felszámolásában, amelyek kihasználják a Földközi- és az Égei-tengeren átkelő, kétségbeesett migránsokat.

E heti döntésem hatására, melynek értelmében jórészt a jelenlegi létszámban maradnak amerikai katonák Afganisztánban, több szövetségesünknek és partnerünknek kellene megerősítenie, hogy részt vállal az afgán erők kiképzésére vonatkozó NATO küldetésben.

Végül pedig a ránk váró számos és sokféle kihívás miatt rendkívül fontos, hogy a NATO tagországok továbbra is egyre többet fektessenek kollektív védelmünkbe. Hosszú évek után a NATO végre felhagyott a védelmi kiadások kollektív csökkentésével. Közel egy évtizede először várható, hogy szövetségszerte növekednek a védelmi kiadások. Ezt a haladást fenn kell tartanunk!

Transzatlanti szövetségünk azért sikeres közel 70 éve, mert felismertük, hogy amint a világ változik és újabb veszélyek keletkeznek, országaink sokkal nagyobb biztonságban vannak, ha összetartunk. És mi nem pusztán katonai szövetségesek vagyunk. Közös értékeink—a demokrácia, a pluralizmus, a különféle hátterek és hitek gazdag sokfélesége miatt erőssé vált befogadó társadalmak—iránti tartós elkötelezettségünk is összetart bennünket.

Az előttünk álló napok továbbra is nehezek lesznek. De ha az elmúlt hét évtizedből tanultunk valamit, akkor az az, hogy akkor érvényesülhetünk, ha egységesek, erősek, s demokratikus értékeinkhez hűek maradunk. Biztos vagyok benne, hogy így lesz.

A szerző az Egyesült Államok elnöke

 

This entry was posted in Foreign Policy and tagged , , , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.